A Lurdy pókertermében jártam...

Kalandos parkolás

Mindjárt írnom kell egy érdekességről, ez pedig a parkolás. Tudom, hogy úgysem olvas végig mindenki egy ilyen hosszú írást, úgyhogy inkább most leírom kalandos történetét kijutásunknak. A szabadtéri parkolóban helyet foglalni egyszerű, egy sorompón kell átjutni, amihez elegendő egy gomb megnyomása, majd egy szelvény elvétele, amit a kijutáshoz meg kell őrizni. Megőriztük, kifelé leolvastattuk a megfelelő szenzorral, erre kaptunk egy feliratot, hogy 1,200 forinttal tartozunk a rendszer felé. Szíves örömest kiegyenlítettük volna tartozásunkat, ám a sorompónál sehol sincsen pénzbehelyezésre alkalmas nyílás...

Volt egy portának látszó épület, amely éjfél után természetesen üres volt. Ekkor rövid tanácskozás után az épületbe sikerült visszajutni, mivel az ajtó ki volt támasztva egy kukával, egyébként ez nem volna lehetséges. A lépcsőházban dohányzó osztó úr elárulta, hogy a Lurdy hátsó bejáratánál van egy automata, ott tudom a parkolási díjat rendezni. Teljesen logikus. Ha először jársz itt, megállsz a sorompónál kifelé, leállítod a gépjárműved, csodálkozol, hol lehet fizetni, leállítod a gépjárművet (ha nem vagy elég bátor), bezárod, sétálsz 3 percet, fizetsz, vissza 3 perc, ismét lehúzod a ticketet, és már nyílik is a sorompó. Mi sem egyszerűbb... Egy feliratot mondjuk megérne a bejáratnál vagy a kijáratnál, hogy mégis hol van az a híres automata, ahol fizetni lehet.

A versenyről

A verseny tehát a Lurdy házban került megrendezésre, most épp Universum Poker Club a terem neve. Az egyik gazdasági portál szervezett egy olvasói pókertornát, amelynek kifejezetten barátságosnak tűnt a struktúrája. Feltételeztem, hogy az átlagosnál gyengébb mezőny várható, és nem csupán élő és online regulárok ellen kell majd csatáznom - ez be is igazolódott. 41 vagy 42 nevező jött össze, nagyjából 1 óra késéssel a kezdési időponthoz képest kialakult a teljes létszám.

3+3+3 1 rebuy 1 super addon volt a formátum, ami azt jelenti, hogy 30,000 zsetonnal kezdtünk, 30,000 zsetonra lehetett szert tenni egy rebuynak köszönhetően, valamint két órával a kezdés után volt egy szünet, amikor meg lehetett venni az 50,000-es super addont. A rebuyt akkor is meg lehetett venni, ha valaki nem esett ki, ez a szünet előtt öt perccel derült ki. Állítólag ez itt így szokás minden versenyen, legalábbis az egyik osztó szerint. Nekem 12,000 zsetonom maradt a szünetig. Főként egy olyan játékossal csaptam össze legtöbbször, aki nem csak az asztal, de a mezőny egyik legképzettebb játékosa volt, tetszett, ahogy játszott. A szituációk úgy alakultak, hogy már az is bravúr, hogy ennyi zsetont megmentettem. Úgy számoltam, hogy nem éri meg rebuyt vennem, csupán az addonért nyújtottam be kérelmet.

Nem lepődtem meg, hogy sokan nem vették meg az addont, holott egy ilyen kiírásnál ez kötelező volna. Átlag környékén vártam a folytatást. Beültettek egy laza agresszív arcot az ímént említett semi pro baljára. Hamarosan meg is találták egymást, végül a LAG úriember ki is ejtette a fiatal semi pro-t, amit különösebben nem bántam. Sikerült nyerni AQ-val 99 ellen BTN vs BB egy flipet, innentől pedig egészen jól alakult számomra a verseny.

Ahogy fogyatkozott a mezőny, átültettek egy másik asztalra, ahol óriási stackek jöttek össze. Amikor már csak 20-an maradtunk, az én asztalomon volt az 5 legnagyobb stack, ami meglehetősen szerencsétlen ültetés, főként, hogy nem én voltam az egyik. Ennek tetejében 16 főnél úgy alakult az eloszlás, hogy nálunk ültek 6-an, a másik asztalon pedig 10 fő foglalt helyet, és a leggyorsabb kezű osztót is megkaptuk. Jeleztem a szervezőnek, hogy kissé aránytalannak érzem a játékosok elosztását már 10-7-es állásnál is, aztán inkább beletörődtem a sors szeszélyeibe. Egy UTG emelést követően 88-cal pusholtam, mindenki dobott az eredeti emelőig, aki KK-val boldogan callolt. Egészen jópofa board jött le, két nyolcassal a végén, legalábbis nekem tetszett.

Ezzel a partyval 250K fölé tornásztam magam, majd kisebb-nagyobb kasszák megnyerésével a 450K-s határt is átléptem egy ponton. Az FT bubble kipukkanása előtt 320K-val rendelkeztem, átalg körüli stackkel jutottam a döntőbe.

A final table sajnos nem a várakozásaimnak megfelelően alakult. Az eredeti asztalomról senki sem jutott el eddig a pontig, viszont a többieket végigmérve bizton merem állítani, hogy a legjobb három játékos egyike voltam az asztalnál. Két srác volt, akiket keményebb ellenfélnek gondolok, tőlük nem láttam értelmetlen megoldást, ők mindketten a balomon foglaltak helyet.

Vesztemet azonban nem ők okozták, hanem elsősorban egy óriási flip elvesztése. Középről jött egy 210K-s all-in, amikor 300K-val dámákra ébredtem. Miután all-in mentem, ellenfelem AK-t mutatot, amihez már a flopon megkapta a királyt. 90K maradt előttem, ezzel már nem várhattam meg, hogy átszántsanak rajtam a vakok (10K/20K/1K), úgyhogy UTG+1-ből betoltam, amint megláttam egy ászt. Egy kettest kaptam mellé, a korábban megismert LAG úr pedig AA-val vidáman reraise all-in ment. A 335x4 közös lapok érkeztek, így hiába volt a kabátom ujjában a jobb kezem, visszahívott a kártya az asztalhoz.

Egy kieső után úgy álltam, hogy egy duplázással ismét átlag közelébe kerülhettem volna. Ismét az ímént AK-val all-in-t jelentő játékos tette be összes zsetonját, amikor ezúttal nálam rejtőzött AK. Feltettem hát mindent, és egy egyszínű AQ ellen kellett meccselnem. A flopra már kapott egy négy szín + lyuksor kombót, ami a riveren sorrá egészült.

A szervezés jó volt, egészen a döntő asztalig volt tér a posztflop játékra. Valóban soft mezőny jött össze, rendkívül barátias, alkalmanként már-már családias volt a hangulat, főként az első asztalon. Ahogy közeledtünk a döntőhöz, egyre kevesebb volt a beszélgetés, de ez normális. Az osztók barátságosak voltak, többségük precízen dolgozott. Meg kell, hogy említsem, hogy a hölgy sajnos elég "hangosan" osztott, ezen még lehetne dolgozni.

A pókerteremről

A regisztrációt a Sidney terem bejáratánál követtem el, ami zökkenőmentesen ment. A jobbra eső teremnél érdeklődtem először, hol lesz a gazdasági portál által szervezett verseny, amire meglehetősen unott arccal utasítottak a célállomáshoz. Mindenkinek lehet rossz napja, de ennyire... Furcsálltam, hogy a regisztráció után nem kaptam semmiféle tagsági kártyát, számlát viszont nem csak a buy-inről, de még a rebuyról is adtak.

A asztalok állapota elfogadhatónak mondható, bár higéniailag nincs éppen ott az elitben, ahogyan a zsetonkészlet sem. A kártyák viszont kifogástalan minőségűek voltak, a székek számomra kényelmesnek tűntek. Nem volt épp csúcsforgalom ebben a teremben, szóval aki akart, maradhatott nézni a döntőt, néhányan pedig beültek 50/50-es alapon cash gamezni, amihez a fent vázoltak után nyilvánvalóan nem volt már kedvem.

A pincér hölgyek úgy éjfélig rendszeresen jöttek, utána elmaradtak, ez érdekesnek tűnt. Én inkább a szünetben kerestem fel a bárt, az árak átlagosak, nem kirívóan magasak, a kiszolgálás precíz, minőségi probléma nem volt.

A másik teremben egy rendszeresen megrendezett 4K rebuyos verseny volt ha jól értettem, ott elég hangosan tárgyalták meg az urak a leosztásokat, és ingyenes oktatásban részesítették az arra rászorulókat jól artikulált formában. Valószínűleg egy normál versenyre nem is neveznék, viszont egy ilyen olvasói versenyt bátran merek ajánlani azoknak, akik csak azért nem járnak élő pókerezni, mert túl sok a képzett live coach az asztaloknál.

Összességében egyértelműen pozitív élményként maradt meg bennem a verseny, noha csalódottság is van bennem, hiszen a döntőben óriási esélyem lett volna a győzelemre, ha a dámáim kitartanak, vagy az AK az AQ ellen. Vagy akkor inkább már estem volna ki a nyolcasokkal...

A hangulat tényleg remek volt, egy baráti kártyaparti volt gyakorlatilag, pedig a final tablen már egész jó kis pénzdíjakat osztogattak a nevezési díjhoz képest. Voltak extra jutalmak, az első érkező, az első kieső, valamint a bubble boy is könyvjutalomban részesült. A következő ilyen verseny januárban esedékes. Ha sikerül úgy alakítani a programomat, akkor könnyen megeshet, hogy ismét részt veszek.