Day 3

Máris a 3. napról írok. :) Attila reggel még benézett hozzánk, de aztán ment is ki a reptérre Mártiért és Józsiért akik az ő szülei.
A többiek Nari kalauzolásával sétáltunk egyet abban a városrészben, ahol a szállásunk is volt. Ez egyébként az Anguk negyed, ahol rengeteg kézműves bolt és régi épület van(amiből egyébként Szöulban nincs is olyan sok. A lagzi után beszélgettünk két helyi sráccal és az egyik mondta, hogy majd szeretne eljönni Budapestre, mert nagyon tetszik neki, hogy annyi szép, régi épület van és ekkor került szóba, hogy Szöulban a háborúban elég sokat leromboltak, a város mondhatni 40 éves) régi típusú tetőszerkezetekkel. Nekem ezek nagyon tetszettek.
Szóval itt nézelődtünk, sétálgattunk, fényképeztünk. Bementem egy bababoltba, ahol nagyon szép kézzel készített babák voltak, hozzávaló kézzel kötött, hímzett, horgolt ruhácskákkal. Aztán mikor kiderült, hogy az amit kinéztem 40k huf, akkor még bólogattam egy kicsit, majd szépen kisomfordáltam. :/
Betértünk egy iciri-piciri Buddha templomba is. Tele volt lampionokkal a kert, kaptunk cukorkát, továbbmentünk. Egy óvoda kijárata az első emeletről egy csúszdára/ba nyílt, amin az utcára lehetett lecsúszni. :) Vicces. Befutott Nari barátnője Ellie is, aki nagyon csinos fiatal hölgy, nem mellékesen pedig rohamrendőr. :) Najó nem az a pajzsos, sisakos, de valami hasonló. Dél-koreában nagyon sok a tüntetés, kb. minden héten van valami nagyobb esemény, amit biztosítani kell. Balázs végre egy kollegával tudott dumálni, de nem találták az összhangot, vélhetően ilyen rangjelzés problémák lehettek. :) Beültünk egy garázsból kialakított pubba, ami tök jó kis helynek tűnt, egészen addig, míg ki nem derült, hogy a legolcsóbb korsó sör 9000won. Mindenesetre ittunk azért egyet. Halvány vigasz volt, hogy 6dl volt és hogy nagyon jól esett. Egyszer élünk nem? vagyis yolo! Egyébként ez a duma nem ment szerencsére, hogy yolo, de Attila egyszer kimondta azt, hogy: LOL. Erre András kicsit bepöccent, hogy ezt nem kéne. Erre én kimondtam azt, hogy IKSZDÉ. Erre röhögtünk mindannyian. Ez így ment mindig. :) A sör után visszatértünk a szállásra, ahova kisvártatva befutott Attila és a szülők. Ekkor elmentünk kajálni. Ismét koreai étterembe mentünk, ismét finomat ettünk. Balázs nem volt elégedett. :) Az étteremből kilépve egy kis szökőkutacskát és egy pici tavacskát találtunk az egyik épület oldalában. A tavacska kb. pont szék magasságban volt... A fogadás az lett, hogy Attila bele mer-e ülni? Belemert. :) Erről sajnos nem találtam képet, de hátha valaki majd igen. :D
Az ebéd után visszatértünk a szállásra és a csajokat lerakva elindultunk bulizni. Igazából erre a napra terveztünk Attilának egy kis legénybúcsút. Konkrét tervünk sajnos nem volt, a spontán buli meg picit befulladt. Azért nem éreztük rosszul magunkat, remélem Attila sem volt csalódott. Józsi is velünk tartott, de őt picit megviselte a hosszú repülőút, úgyhogy félúton inkább a pihenés mellett döntött. Na itt ért minket az első kellemetlen élmény. Kb. lehetetlen taxit fogni. Igazából ezt utána se fejtettük meg, de vélhetően rossz helyen próbáltunk taxiba szállni, mert az már a buli negyed széle volt, ahol hosszú percekig integettünk a taxisoknak, de hiába. Egy parkoló autónál a sofőrnek előbb dupla, majd tripla árat ígért András - aki egyébként nagyon felháborodott ezen a hozzáálláson - de még így sem vettek fel minket. Közben hozzánk csapódott egy helyi srác és azthiszem végül ő segített. Egyébként a szállás nem volt olyan messze, a taxis 3k wont kért, erre András adott 10k-t. Szóval igazából nem is volt drága még így sem, de egyszerűen nem visznek el. Pedig nem az volt, hogy mindannyian be lettünk volna nyomva, mert akkor talán érthető, páran azért tartottuk magunkat. Miközben Józsival hazataxizott a fél brigád, megbeszéltük, hogy a csapat másik fele hol várakozik addig.
Természetesen egy krimóban. :) Barátságos kis hely volt, a wc meg egyenesen zseniális. Egy tolóajtón belépve egy kb. fél négyzetméteres szobába lehetett belépni, melynek egyetlen tartozéka egy piszoár volt. :D Végülis pont elég. :)
Mindenesetre a sör ára barátibb volt, mint a többi helyen, ezért itt iszogattunk egy darabig, miután a többiek megérkeztek és kitaláltuk, hogy másnap határozottabban fogunk szórakozni.
Azért hazafelé még volt pár poén, de ezek sajnos nem publikusak. :)





























Javaslom még esetleg az első pár nap elolvasását is azoknak akik még nem tették, mert ott is szép képek vannak. :)