D. Negreanu naplója 315. bejegyzés

2010. október 5.

Rengeteg póker, ideje pihenni

Vilamoura, WCOOP, WSOPE, EPT London, mindez egymásután nagyon kifárasztotta Danielt. Számos versenyen messzire jutottam, de a kulcspotokat, amelyek lehetővé tették volna a győzelmet, nem nyertem meg a késői szakaszban. 11. lettem a WCOOP 10 000$ 8-game versenyen és a legjobb eredményem a sorozat alatt a WSOPE Gus Hansen által megnyert heads-up versenyén elért negyeddöntős helyezésem volt. Gus nagyon szerethető és könnyű neki drukkolni, így jó volt látni, hogy megszerzi az első karkötőjét.

Szerintem jól játszottam a heads-upon és megvertem néhány veszélyes ellenfelet, Carlos Mortensent, Juha Helppit, Chance Kornutht, Andrew Roblt, és aztán kemény meccsben veszítettem Andrew Feldmannel szemben.

Egymás után két évben is döntőbe kerültem a WSOPE-n (2. és 5. hely), és nagyon elszántam magam, hogy ismét megteszem, amikor nagyjából 5 asztalnál elvesztettem egy kicsit bosszantó leosztást. Elmondom:

Korábban egy fickó emelt és én visszaemeltem a korongról ♣A ♣7-tel, ő meg visszaemelt rám. Dobtam, ő T-2-t mutatott. Nem nagy úgy, jól csinálta. Húsz perccel később 100K-s stackkel üldögéltem 1500-3000 vakoknál. Ugyanaz a fickó hátulról 7100-ra emelt, én a kis vakból visszaemeltem A-K-lyal, és ő allin visszaemelt rám ismét. Nos, gyakorlatilag semmivel sem dobnék ebben a helyzetben, így rájöttem, hogy ez vagy pénzfeldobás, vagy a fickónál remélhetőleg A-Q vau. Tartottam és ő azt mondta: “Elöl vagy.” Megmutattam az A-K-omat, és ő 3-3-at fordított fel! Egy kicsit bosszús voltam, hogy így játszotta a lapot, egészében véve meglehetősen rosszul, de a 3-3 kitartott, és a harmadik egymás utáni döntőről szóló álmom szertefoszlott.

A következő az EPT London volt, és elértem az első fizetős helyemet egy EPT versenyen. Elvesztettem egy kulcspotot Arnaud Matternnel szemben, ami egy kicsit tönkretett, és szerintem elég érdekes volt, hogy megtárgyaljuk:

2000-4000 vakoknál Arnaud 9500-ra emelt második pozícióból, és én egyszínű A-K-lyal tartottam. Két shortstack volt mögöttem, és úgy éreztem, ez jó helyzet arra, hogy betolassam velük a stackjüket egy A-J-hoz hasonló lappal, és aztán tarthatnék és kiejthetném őket, ráadásul Arnaudnak több zsetonja volt, mint nekem, így nem igazán vágytam rá, hogy nagy potot játsszam vele (én 250K-val kezdtem a leosztást).

Szivárványszínű A-3-4 flop jött, és Arnaud 16 500-zal nyitott – tartottam. A turn 8 volt, amivel backdoor flöshúzó került az asztalra, és ezúttal 36 000-rel nyitott, én ismét tartottam. Riverre 2 jött, és 86 000-rel támadott, amivel előttem csak 70 000 maradt volna, ha tartok. Ez nehezebb helyzet, mint gondolnánk, mert Arnaudnak sose lenne itt sora. Nincs olyan ötöst tartalmazó lapkombináció, amivel így játszana, ha figyelembe vesszük a pozícióját és azt a tényt, hogy a flopnál és a turnnél is nyitott. Az egyszínű A-5 olyan lap, amivel játszana, de ezzel a lappal nem nyitna ennél a turnnél.

Tehát a lapja igazán polarizált. Úgy tűnik, vagy drillről van szó, vagy olyan lapról, mint a ♥Q ♥J, amivel blöffölt a flopnál, kapott egy húzót a turnnél és még egyszer támadott. Aztán mivel alulreprezentáltam a lapomat azzal, hogy nem emeltem vissza flop előtt, talán úgy érezte, hogy kilökhet, ha olyan lapom van, mint az A-J vagy az A-T. A legtöbb ember, akit megkérdeztem, azt mondta, hogy tartanom kell itt, és rengeteg embert megkérdeztem. Arnaud jó játékos, aki képes háromszor is blöffből támadni, így mivel a laptartománya olyan szűk, ki kell fizetnem. Megtettem… és 3-3-a volt! HAHA…

Még dupláztam egyszer, de aztán Q-Q-val A-A-ba futottam, és itt ért véget a verseny számomra. Azóta számos találkozóm volt, ahol a jövő évi PokerStars versenyekről beszélgettünk, mint például az EPT, NAPT, APPT és természetesen a LAPT. A PokerStars igazán nagyszerű munkát végez azzal, hogy a világon mindenfelé helyi versenyeket szervez az embereknek, és a versenyhelyszínek között vannak elbűvölő helyek. A következő héten játszom a WPT Bellagión, és aztán visszatérek Európába az EPT Bécsre. Feltétlenül elmegyek Sydney-be is, és emiatt izgatottabb vagyok, mint bármelyik másik út miatt. Korábban odamegyek, és úgy tervezem, hogy tartok egy családi vakációt. Töltöttem pár hetet Sydneyben egyedül, amikor felvettem egy cameót az X-Men Kezdetek: Farkas számára, de ezúttal egy nagy csapat megy, így szerintem sokkal szórakoztatóbb lesz. Még ott van az APPT Grand Final is, ezen is játszani fogok.

Ma Torontóba megyek néhány fontos dolog miatt: az igazi szenvedélyem, a jégkorong liga miatt, ismét kommentálom egy kicsit az NHL Charity Shootoutot, el akarok menni a Leafs-Habs meccsre az Air Canada Centre-be. Sajnálom, ha elszomorítom a Torontó fanatikusokat, de nem fogok feltétlenül a Leafsnek vagy a Habsnak drukkolni. Hokirajongó vagyok, de nem támogatom a Leafs vezetését, mióta elcserélték Tukka Raskot Andrew Raycroftért. Amikor cseréltek, a legszívesebben hánytam volna, és most Rask szupersztár, nem meglepetés.

Mike-kal és Ornellával leszek, találkozom pár barátommal, és aztán visszamegyek az igazi otthonomba Las Vegasba… Egy kicsit honvágyam van, és vissza kell térnem az edzéshez. Ez az utazás felhizlalt! Ivás, szénhidrát és az edzés hiánya = pocak, amit nem akarok.

Erről jut eszembe, be kell szállnom a repülőbe…