Egy csomó dologról

Egészen jól kezdtem az évet egy ötödik helyezéssel a szuper high rolleren a Bahamákon. Minden szempontból jól szórakoztam a PCA-n, valószínűleg most éreztem magam a legjobban itt. Annyira jól szórakoztam, hogy elhatároztam, hogy hosszú ideje először ott leszek az Aussie Millionson is. Melbourne nagyszerű város. Az utolsó két alkalommal, amikor Ausztráliába menten, minden időmet Sydney-ben töltöttem, de mindkét várost imádom.

Játszottam a 100 ezer dolláros szuper high rolleren, amelyen volt egy 30 másodpercre beállított óra minden döntéshez, ami voltaképpen meglehetősen jól jött, mivel sok fiatal játékos túlságosan sok időt használ a döntéseire. E fickók közül néhány egyszerűen abszurd hosszan gondolkodik, és igen, mondhatjuk, hogy ez az őrületbe kerget.

Igazából semmit se tudok erről a versenyről mondani, vesztettem egy lapütközésben és ért egy bad beat az elején, de szerintem rendkívül jól játszottam. Aztán játszottam a főversenyen és nagyon jól játszottam egy döntő hiba kivételével, amikor flop előtt úgy döntöttem, hogy nagy potért játszom Q-Q-val A-A ellen egy olyan helyzetben, ahol rengeteg zsetont megtakaríthattam volna, ha lassan játszom.

Elveszteni egy milliót
Nem terveztem, hogy játszom a 250 ezer dolláros versenyen, de miután nyertem egy kis pénzt a televíziós készpénzes játékban, úgy találtam, hogy akár játszhatok is, és különben is "pókeres üzemmódban" voltam. Rövidre fogva, a torna több szempontból is kétségbeejtő volt. 5 játékosnál én álltam az élen, de csak 3 hely fizetett, a 3. hely 800 ezer dollárt ért. Mikor négyen maradtunk, Phil Ivey, Patrik Antonius, és Gus Hansen ült mellettem, tudod, a fickók azokból az Onyx Cup hirdetésekből. Haha.

Gus shortstack volt, és én nem kaptam egyetlen játszható lapot sem, így dobálással 1,2 millióról 700 ezerre fogytam. Úgy tűnt, Gus viszont szépen elevickélt és potokat nyert, aztán hirtelen a 25k-50k vakoknál ott álltam nagyjából 15 nagyvakkal. Patrik a korongról emelt, körülbelül 19 nagyvakja volt, így a hatalmas buborék miatt meglehetősen biztos voltam abban, hogy nem tarthat egy allint első osztályú lap nélkül. Azt is éreztem, hogy mivel négyünk közül én álltam a negyedik helyen, nekem kell agresszívnek lennem, csak egy kicsit, mert ezek a srácok nem fognak nagy potot játszani a buborékban. A-8-cal betoltam, ő azonnal tartott J-J-val. Kiestem, és úgy éreztem, mintha egymillió dollárt buktam volna. Emlékszem, másnap egy kicsit rosszkedvűen ébredtem, időtlen idők óta nem éreztem ilyet.

A következő este én, Jason Mercier, a menyasszonya, Erica, Patrik és a felesége, Maya elmentünk megnézni az Aussie Open döntőjét, és hú, micsoda élmény volt! Azon kívül, hogy egész este nézhettem Patrik pofáját, ami egyfolytában arra emlékeztetett, hogy kiestem a versenyről, nagyszerű volt élőben nézni a meccset, ami őrületes volt. Majdnem hatórás csata.

A számla feltöréséről
31-én szálltam repülőre Melbourne-ben, és amikor megérkeztem, valami őrült dolog történt. Megpróbáltam belépni a hotmail fiókomba, de folyamatosan azt a választ kaptam, hogy rossz a jelszavam, megpróbáltam párszor, összezavarodtam és egy kicsit aggódtam. Régebben az egyik barátommal már átmentünk egy hackelős szituáción, tehát tudtam, hogy az emailemet valószínűleg feltörték. A fő aggodalmam nem egyszerűen az volt, hogy a privát emailjeim nyilvánosságra kerülnek. Egyáltalán semmi titkolnivalóm sincs, de vannak ott személyes cuccok is más emberekről, és rosszul érezném magam, ha kikerülnének.
Kaptam egy érdeklődő üzenetet Lextől, amiben az állt: "Ez meg mi volt? " Fogalmam sem volt, mire gondol, aztán belém csapott, hogy ha az emailemet feltörték, akkor talán valaki meghackelte a PokerStars számlámat is. Megnéztem a twittert, hogy lássam, van-e valami ott erről, és láttam valakit, aki egy válaszban megemlítette egy előző éjszakai leosztásomat takechip ellen. Abban a pillanatban a legrosszabbtól féltem. Küldtem egy smst az asszisztensemnek, Pattynek, hogy be tud-e jelentkezni az email fiókomba, hívtam az ügynökömet, Briant, hogy ellenőrizze, volt-e valamilyen aktivitás a Stars számlámon.

Nagyon gyorsan megkaptam az információt, hogy a hacker betört a számlámra egy kis ingyenmókára. Ezt sose fogom megérteni. Nem tolta át a pénzt egy bizonyos játékosnak, egyszerűen csak elszórta több asztalon, végül 61 000 $-t vesztett a pénzemből. Nem tudom biztosan, miért nem ürítette ki a számlámat, de hálás vagyok, hogy nem tette.

A PokerStars játékosokra vonatkozó feltételei világosan szólnak az ehhez hasonlóan esetekről: ha valakinek az email fiókját törik fel, akkor a cég nem kártalanítja... nem számít, kiről van szó. Mivel egyértelmű, hogy a fiókomat feltörték, és ez semmiképpen sem a PokerStars hibájából történt, le kell nyelnem a veszteséget. Mivel gyakorlatilag egymilliót vesztettem pár nappal korábban, a 61 000 $ nem is bántott olyan nagyon. Egyszerűen csak boldog voltam, hogy visszaszereztem az email fiókomat a hackertől.

Természetesen jelenleg is folyik egy vizsgálat az ügyben, és remélem, elkapják a fickót. Bárcsak a régi Las Vegas-i szabályok vonatkoznának az ilyen esetekre, amelyek szerint kivihetnénk a sivatagba a fickót egy délután és igazságot szolgáltathatnánk, de sajna már nem ebben a világban élünk többé. Én megfelelő büntetésnek éreznék bár baseballütős csapást lágyéktájra, esetleg egy kasztrálást, de ez csak az én véleményem. :-)

Sokan kérdezték, használtam-e RSA tokent. A válasz nem, de a jövőben igényelni fogok egyet a PokerStarson. Az igazság az, hogy nem igazán értek a technikához, és úgy éreztem, túl zűrös lenne használni, ezért inkább lemondtam róla. Azt javasolnám, szerezz egyet, valójában egyszerűbb, mint gondolnád. Ez olyan kulcstartó jellegű cucc, és a számlánkhoz csak úgy lehet hozzáférni, ha beütjük az ezen a kulcson megjelenő számot. Ha beléptünk, a következő alkalomra megváltozik a szám. Így egy hackernek meg kellene szereznie az RSA tokenünket is a számla eléréshez. Azt hiszem, körülbelül 15 $ az ára, és FPP-kből is meg lehet venni a PokerStars VIP áruházában. Az igazság az, hogy az RSA tokennel a PokerStars biztonsága sziklaszilárd. Ha valaki képes feltörni az email fiókunkat, az kínos, de ha van egy RSA token a birtokunkban, nem férhetnek hozzá a PokerStars számlához.

Tehát a pénz odaveszett, és én sem részesülök különleges bánásmódban. Ha a pénzt áttolták volna egy másik számlára, és az a játékos megpróbálta volna kiutalni, akkor gondolom, lehetett volna valamit tenni, de velem nem ez történt. Nem kérhetjük vissza egyszerűen a pénzt azoktól a játékosoktól, akik elnyerték a pénzt a hackertől. Ez fel sem merülhet. Elfogadom a döntést, és szerintem ez teljesen fair. Volt már precedens ilyen esetre, így semmilyen körülmények között sem fogadnék el különleges bánásmódot. Fel sem ajánlották, de ha megtették volna, azt mondtam volna, hogy ez teljesen sportszerűtlen.

PokerPlayer Magazine
Régebben számos interjút adtam a PokerPlayernek, de az utolsó címlapos interjúmban volt néhány helyesbítenivaló, amit kifogásoltam, mert olyasmiket írtak, amit én nem mondtam. Beszéltem velük, és felajánlották a lehetőséget, hogy helyre tegyem a dolgokat, és én meg is tettem, küldtem egy írást nekik a játék állapotáról, és hogy szerintem mit értelmeztek félre a mondandómból.
A borítón volt egy kép róla, és a következő szöveg: "Hogyan hódítottam meg az online pókert." Én sosem mondtam ezt, és egész biztosan nem tartom helyesnek. Ha az lenne a szöveg: "Hogyan hódította meg Daniel Negreanu az online pókert", az csupán egy vélemény lenne. Nem éppen helyes, de mindazonáltal egy vélemény. Az online játékom bizonyosan fejlődött, de összerezzentem, amikor megláttam ezt a főcímet.
Volt másik két kifejezés is, ami nem tetszett. A cím, "Mi a baj veled?" és aztán a "Daniel Negreanu azt kérdezi, mi a fene van a mai játékosokkal?" Ez meglehetősen támadónak tűnik, és nem pontos. Én főleg a televíziós póker egyesült államokbeli állapotáról beszéltem, hogy az online póker által a műsorok számára biztosított tőke hiánya és a fiatal, nagy tudású, egyben érdekes személyiségű fiatal játékosok korlátozott száma miatt mennyire nehéz most eladni a műsorokat és most csendesebb időszakot élünk ezen a téren. A legkevésbé sem a játék nagyszerű fiatal játékosait ócsároltam. és úgy éreztem, hogy a cikk bevezetője pedig inkább erre utalt, így elhatároztam, hogy tisztázom.

A Ray Bitarral, Howard Ledererrel és Chris Fergusonnal kapcsolatos megjegyzéseimen is finomítottak, de határozottan meghagyták benne a feléjük irányuló maró gúnyt. Undorodom tőlük és attól, amit a visszataszító döntéseikkel a játék bemocskolásáért tettek. Ray pojáca, Howard arrogáns, lekezelő és inkompetens, Chris pedig hazug és annyira érzés van benne, mint egy zöldborsóban. Ezek az emberek sosem voltak a barátaim, sosem szívleltem egyiküket sem, egy másodpercig sem bíztam bennük, mindig az volt a "readem", hogy nem az én fajtám. Miben különböznek a csoport többi tagjától? Ez a három benne volt az igazgatótanácsban, minden kétséget kizáróan ők hozták a döntéseket, játékosok sokmillió dollárját tették kockára, és ez a pénz még mindig nem került elő. Azt üzenem nekik: Kapjátok be! Remélem, egyikőtök képét látom többé a WSOP-n, és remélem, olyan szégyenben élitek le hátralévő életeteket, amit megérdemeltek. Éljetek a saját személyes poklotokban. Megérdemeltek minden haragot, ami a pókervilágtól kaptok, még sokkal többet is. Gecik vagytok és mindannyiótok megérdemel pár gyors baseballütést lágyéktájra, régi vegasi stílusban.

Személyes ügyek
Az egymillió dollárt érő buborék, a számla feltörése és a PokerPlayer magazin cikke összességében sem ért még közelébe sem annak az árulásnak, amivel a magánéletemben ezen a héten meg kellett birkóznom. Megdöbbentem és undorodom. Ennek semmi köze a pókerhez vagy a pénzhez, de ez a legrosszabb árulás, amit eddigi életemben megtapasztaltam, és őszintén utálattal tölt el. Ahogy a cím mondja, ez személyes ügy, így nem mehetek részletekbe, de szépen megkoronázott egy eseménydús januárt.

Póker
Amennyire elcsüggesztett a buborék, annyira élveztem a játékot azon a versenyen és az azt megelőző készpénzes játékban. Igazán éreztem, ahogy pezseg a vérem és egyszerűen imádok a legjobb ellenfelek ellen játszani. Ismét esélyem nyílt Ivey-val játszani, a főversenyen és a két high roller tornán, és motiváló volt a jelenléte. Összejöttünk és voltaképpen több stratégiáról szóló beszélgetést folytattunk, mint hosszú idő óta bármikor. Ez rosszul fog lejönni, de nem érdekel, mert igaz: emlékeztetett engem egy csomó mindenre, amit tanítottam neki a versenypókerről. Phil nem volt igazán "versenyjátékos típus", amikor fiatalabb volt. Készpénzes grinder volt és a stratégiája igényelt néhány változtatást a versenyeken. Néhány koncepció, amiről én meséltem neki, segített javítani a versenyeredményein, és én boldog voltam, amikor ezt láttam. Múlt hónapban visszaadta a szívességet, a mindenit, most olyan tiszta az egész! Alig várom, hogy újra versenyezhessek. Van pár dolog, amit másképp csinál, amit én mindig másképp csináltam, és amitől egy kicsit eltávolodtam.

Szerintem Ivey feltűnően jól játszott a 250 ezer dolláros versenyen és a másik tornán. Igazán beleélte magát és figyelmesnek látszott. A póker mindenképpen jobban jár, ha visszatér a játékhoz, és úgy tűnt, felkészült egy nagy 2012-re, ami boldoggá teheti a pókerrajongókat.

A következő utam Brazíliába vezet a február 15-21 között zajló LAPT versenyre és egy kis szórakozásra a karneválon. Rögtön ezután egymás után két WPT versenyen is játszom a Commerce-ben és a Bay 101-ben. Nagyon úgy érzem, hogy hamarosan nagy eredményt érek el. Alig várom.

Magánélet
Határozottan nem kellene erről írnom, de nem tehetek róla, nincs rejtegetnivalóm és a legkevésbé sem kényelmetlen elmesélnem a magánéletem történéseit. Tavaly szeptemberig Polgár Krisztinával, a 2008-as Miss Hungary Earthszel randevúztam, és ő egy abszolút gyönyörű nő, mind kívül, mind belül. Jobban bánt velem, mint bármelyik másik nő az életemben, és én őszintén értékelem ezt. Nem működött a dolog, de továbbra is a barátomnak tekintem és mindig annak is fogom.
E kapcsolat után úgy döntöttem, hat hónapig nem megyek bele komoly viszonyba, és szerintem ez jó döntés volt. Még két hónap van hátra, és aztán talán ismét nyitott leszek valami ilyesmire, de most maradok egyedülálló és csak magamra koncentrálok. Rengeteget szórakozom, boldog vagyok az életem alakulásával és izgatottan várom a jövőt.

Pókernagykövetek
Mindig komolyan vettem ezt a szerepet. Tudom, hogy rémes politikus lennék, mert mindig előnyben részesítem a brutális és becsületes igazságot, és nem félek felkavarni az állóvizet. Erre az egész életem a bizonyíték. Sosem csaltam ki senkiből pénzt, sosem csaptam be senkit és nem az a típus vagyok, aki nyugodtan ülne, ha úgy látja, valaki rosszat csinál. Amikor helyesnek látom, akkor kihívom őket. Legyen az akár Men Nguyen, Annie Duke, JJProdigy, Russ Hamilton, Howard Lederer, stb. , a mi felelősségünk rávilágítani minden gyanús viselkedésre, amit az iparágunkban dolgozó emberek mutatnak,
Sosem volt részem semmilyen botrányban. Megteszek mindent, amit tudok, hogy olyan emberekkel kerüljek kapcsolatba, akikben megbízom, és ez jó szolgálatot tett nekem az elmúlt években. Számos problémában szólaltam fel az elmúlt körülbelül 10 évben, néha egyedül, de még semmi sem robbant az arcomba. Éveken keresztül mondtam, hogy az UB gyanús, jóval azelőtt, hogy a sok botrány közül az első kipattant volna. Rengeteg "én megmondtam"maradt a nyakamon, de nincs igazán hasznuk, ha a baj már megtörtént.
Amikor a pókerproblémákat nézzük, én mindig a játékosok többségének oldalán állok. Nem egyszerűen azt nézem, mi a legjobb a top profiknak, hanem azt, hogy mi tesz jót a játéknak. Szabály- és struktúramániás vagyok, és ahogy Joe Hachem rámutatott az Aussie Millionson: "Te mindig meglátsz minden kis ügyeskedést, ugye?" Nagyon ragaszkodom az egyenlő feltételekhez, amelyek szerint sem a nitek, sem az ügyeskedők nem használhatják ki a szabályokat az előnyükre.
Úgy érzem, jobban, mint bármikor, hogy a pókernek több pozitív nagykövetre van szüksége, hogy világszerte népszerűsítse a pókert. Az olyan fickók, mint Phil Galfond, aki a fiatalabb generáció egyik legfényesebb elméje, értik ezt. Az online pókerről szóló blogja kötelező olvasmány, és egyértelműen kiderül belőle, hogy igazán törődik vele, hogy "mi a legjobb a pókernek ", nem pedig azzal foglalkozik, mi a legjobb neki. Több ilyen fickóra van szükségünk, hogy előálljon és felszólaljon.
Van árnyoldala is annak, ha valaki a játék nagykövete, az egyik az, hogy az emberek néha nem fogják kedvelni őt vagy amit mondania kell, különösen, ha az hátrányosan érinti őket. Elveszthet néhány barátot, de valószínűleg őket nem is érdemes megtartani.