Miért nem játszom az EPL-en

Sokan kérdeztétek tőlem, miért döntöttem úgy, hogy nem támogatom az Epic Poker League-et és nem is veszek részt rajta, és bár annyi okom van, mint égen a csillag, rámutatnék, hogy egyetlen okból döntöttem úgy, hogy nem veszek részt a World Team Poker versenyen: nem gondolom, hogy siker lesz. Ugyanez igaz az Epic Poker League-ra. Nem csak a bizarr névválasztás miatt, hanem mert nem hiszem, hogy ez a termék kell most a közvéleménynek, és annak alapján, amennyi bennfentes információm van arról, hogyan működnek ezek a dolgok, nem hiszem, hogy lehetséges elegendő bevételt termelni a túléléshez. A liga egyetlen igazi esélye a túlélésre az, ha az USA-ban megtörténik a szabályozás, és képesek lesznek létrehozni egy online pókertermet.

Jeffrey Pollack nem ismerné be nyilvánosan, de nem kell atomtudósnak lenni, hogy kiszámoljuk. Dollármilliókat adnak a játékosoknak, pénzért vásárolnak televíziós időt, a személyzetnek is van költsége, stb... Ezeket az összegeket nem lehet licenszekkel vagy szponzorációval fedezni. A hálózatok nem fognak fizetni a pókerműsorokért, mert egyszerűen nem akkora a nézettségük. A WSOP a világ legtekintélyesebb márkája jelenleg, több száz órányi műsorral a televízióban, mégsem sikerült nagy pénzt szakítania mainstream szponzoroktól. Évek óta egy becsületes és nagyszerű fickó, Ty Stewart áll a WSOP összes szponzorszerzése mögött, és küszködik azzal, hogy odacsábítson egy mainstream szponzort. Van Jack Linksünk és Dearfoam papucsunk, de még nem tűnt fel egyetlen Cadillac vagy Lexus típusú márka sem a porondon.

Az Epic Poker League-nek 7 órája van a CBS-en és 13 órája egy olyan hálózaton, ami csak most indul. Ez elhalványul a WSOP több száz órás közvetítése mellett az ESPN-en. Van olyan, aki tényleg elhiszi, hogy Jeffrey képes lesz elég pénzt kihúzni a szponzorokból, hogy pótolja az elfolyó összegeket? Mindig óvatos voltam, mihez adom a nevemet és az arcomat, és miután alaposan átgondoltam az "üzleti tervet", nem hiszem, hogy ez a liga fenntartható. Persze tévedhetek.... de nem.

A WPT-nek és a WSOP-nak is van közösségi médiaoldala, az EPL szintén indított egyet. Király ötlet, haver, de ezek a dolgok nem igazán hoznak pénzt, bizonyosan nem eleget, hogy fedezzék ennek a ligának a működési költségeit.

Tehát ahogy korábban mondtam, bárki is mozgatja a szálakat a színfalak mögül, tudnia kell, hogy a liga jövője a márkaépítéstől függ, hogy be tud-e lépni az USA piacára, mint online pókerterem. Ez az üzleti terv. A Fekete Péntek volt a legjobb dolog, ami az EPL-lel történhetett. A Fekete Péntek nélkül már az első verseny kudarcba fulladt volna.

Az emberek újabb pókerrobbanásról beszélnek az Egyesült Államokban, de sokkal reálisabbb, ha a pókert népszerű sportnak tekintjük, amelyet a kemény mag szinte vallásosan követ, de sosem nyeri vissza az egykori népszerűségét... és jól van így. A világ sok részén tapasztalható robbanás, ami nagyon hasonlít az egyesült államokbelire, de nincs okunk azt hinni, hogy az EPL képes olyan pókerrobbanást előidézni az Egyesült Államokban, ami összemérhető lenne az eredeti, Moneymaker-félével.

Manapság, bár a kemény mag talán ismeri az olyan neveket, mint Galen Hall, Randall Flowers, Matt Hawrilenko, Sam Stein és Isaac Haxton, amikor a mainstream közönség a pókerre gondol, akkor olyan nevek jutnak eszébe, mint Chris Moneymaker, Phil Ivey, Scotty Nguyen, Johnny Chan, Mike Matusow, Gus Hansen és Doyle Brunson (egyikük sem játszott az első versenyen).

Az EPL dolga lesz nagyon gyorsan sztárt csinálni ezekből a fiatal játékosokból. 7 órájuk van egy hálózati televízióban, hogy megmutassák az összes allin leosztást, még pár másikat, és háttérepizódokat gyártsanak ezekről a játékosokról, hogy a közönség figyelmét felkeltsék irántuk. Bizonyos esetekben ez működni fog, máskor nem. Olyan sok "abbahagytam a kollégiumot, mert több pénzt kerestem 24 asztalon online" történet van. Bizonyosan van néhány igazán érdekes, izgalmas játékos, aki vonzó lesz a közönség számára, de ez a kivétel, nem a szabály. Bár a 2+2 bandájának talán tetszene egy olyan kiemelt asztal, amelynél az általuk csodált online sztárok ülnek, de a mainstream közönség azt akarja látni, hogy Sammy Farha kiblöfföli Phil Hellmutht, aki kiakad ezen.

Az egyetlen igazi különbséget az EPL és a WPT-hez hasonló versenyek között a következőkben látom:
- Az EPL sokkal keményebb mezőnye azt jelenti, hogy még a plusz 400 ezer dollárral is a mezőny nagy része számára a verseny -EV lesz, míg az igazán elit játékosok, mint Vivek Rajkumar vagy Sam Trickett lakomázik a kevésbé profi játékosok bankrolljából.
- Nincs igazi Hamupipőke történet a döntőkben.

Ahogy mondtam, tévedhetek, és létrehozhatnak valamit, amit nem látok előre, egy televíziós terméket, ami felkelti a mainstream közönség figyelmét és mainstream szponzorokat vonz, de nem hiszem.

Látom a lelkesedést és megértem, a rengeteg hírverés miért győzött meg másokat, de a liga pénzügyi struktúrája alapjaiban hibás bevételi szempontból, és a liga arra ítéltetett, hogy "epic fail" legyen. Az igazán kiváló játékosok számra ez ingyenpénz EV értelemben, de a nevezők nagy többsége egyszerűen nem elég jó, hogy profitot mutathasson fel e szuperkemény mezőny ellen.

A legszomorúbb tévedés az, hogy rengeteg játékos hiszi, hogy a nyilvánosság, amit egy televíziós szereplés nyújthat számukra, valamilyen reklámszerződéshez juttathatja őket... Sajnos a Fekete Péntek után ez a hajó elúszott az Egyesült Államokból. Ha egy nem túl érdekes történetű/személyiségű random játékos nyeri meg az első KÉT EPL-t, ez nem hozza őket közelebb semmilyen gazdag szponzorációhoz. Nem akarok senkivel sem veszekedni, sem megbántani, de rengeteg olyan hihetetlenül kiváló játékos érintett ebben a ligában, aki egyszerűen sosem kap semmilyen szponzorszerződést a pókerben, nem számít mennyire jók vagy mennyit nyertek.

2011. augusztus 11.