Emós az, akinek az egyik szeme sír, a másik haj - by VF
- 2011-05-18 22:09:43
- AlyrArkhon
Amolyan korai könyvkritika féleség, komolyabb spoiler nélkül.
835 (+40)
A gyerekek és a szülinapi ajándék.
Gyerekként vártuk a szülinapokat, és az ezzel járó ajándékokat.
Persze három eset volt.
1) nem kaptunk semmit.
2) megkaptuk a vágyott játékot - egyebet
3) zokni, pulóver, stb...
Rengeteg 'ponyvát' olvasok, és elég gyorsan. Örök gyerekként és VF rajongóként egy időben szülinapként vártam az új Fable könyv megjelenését. Ha nem jött, vagy valami 'ujrakiadás' jött, akkor az az első esettel volt analóg. Aztán amikor kijött, nekiestem, és általában egy éjszaka alatt kivégeztem, majd pihentem pár napot, és kezdtem elölről, immár lassabban, még jobban kiélvezve, felfedezve olyan poénokat, amiken elsőre csak átszaladtam. Aztán fél éven belül újra elővettem, és még mindig tudtam nevetni rajta. Mivel Meseanyu nagyjából sorozatokat ír, így egy éven belül újra előkerült, amikor az adott sorozaton mentem újra végig, és még mindig találtam benne meseszépet vagy röhögtetőt.
Aztán egy időben 'kiszerettünk egymásból', kezdett erőltetett, egysíkú lenni, és valljuk be, a környezete sem a legjobb irányba változott. A könyvei kezdtek 'zokni, pulóver, satöbbi' kategóriába fordulni, már nem tudtam egy éjszaka végigrohanni rajtuk, nem kötöttek le, néhol egyenesen taszítottak, eljutottam oda, hogy volt, amit csak hónapokkal a megjelenés után szereztem be. Persze a zokni, pulóvert is hasznos ajándék, bár a kisgyerek nem tartja annak - ezeknek a könyveknek is megvan a helye a polcokon, de még a sorozatdarabokkal is előfordul, hogy kihagyom az adott részt a sorozat huszonhatodik ujraolvasásakor.
Úgy tünt, sikerült túllépnie Meseanyunak a helyzeten, ismét egyre jobbak lettek a könyvek - míg meg nem jelent a legutóbbi, a Habospite. Mondhatnánk, hogy korai még véleményt mondanom róla, hiszen csak az egyharmadánál tartok, de ha figyelembe vesszük, hogy tegnap dél óta itthon van, akkor biza ez áruló jel... Persze jöhet még a katartikus élmény, de eddig várat magára. Kicsit olyan, mintha vett volna egy korábban már bevált eszközt (az eseményeket felváltva, a saját szemszögéből beszéli el a két főszereplő), és ezt használva csinált egy teljes könyvet két sorozat (Halkirálynő, VM) egyenként soványkán félkész részéből, összevarázsolva a szereplőket egy kissé (vagy nem is kissé) erőltetett fordulattal.
Pókeres hírem sajna nem nagyon van, FPP-ből beselejteztem magam a razzra, de ott eléggé belefutottam a késbe. A magyar rebuy még megy, de ott sem állok igazán jól, a többinek vége.
Update: annak is vége. Kezdem elhinni, hogy tényleg csal.