2015. évi összefoglaló - part 2. (369.)

Ennek megírása már jóval hosszabb és nehezebb feladat, hiszen ez az év minden korábbi várakozásomat felülmúlta, annyi minden történt. Lássuk sorban:

Január:
Rögtön elég kellemetlenül kezdődött a számomra, hiszen az év első munkanapján felmondtam. Nem volt baj sem a munkával, sem a céggel, sem a főnökkel, de adódott egy másik kedvezőbb lehetőség, ahol úgy éreztem gyorsabban fogok fejlődni szakmailag és pozícióban is emelkedést jelentett. Fájó szívvel hagytam ott a céget, hiszen nagyon jó 3 évet eltöltöttem velük, talán az eddigi szakmai karrierem során a legjobb időszakom volt. Januárt végigtoltam a munkában, majd elzúztam a hónap végén Bécsbe az MPS-re, amiről már írtam a pókeres összefoglalóban.

Február:
Egy hét pihenőt adtam magamnak a két cég között, majd kezdtem az új helyemen, ahol kedvesen fogadtak, és látszott, hogy a főnökkel nem lesznek gondok. Két hét otthon lét után egyből mentem Manchester mellé audit terepmunkára (fieldworkre). Itt kihasználtam a lehetőséget és sikerült BL meccsjegyhez jutnom a Manchester City - Barcelona mérkőzésre. Bár sok embert csábítottam, de senki sem tartott velem a jegyár és az egyéb ktg-ek miatt, mindenesetre egyedül is élvezetes volt a meccs, és életreszóló élménnyel lettem gazdagabb. A jegy átvétele nagyon kalandos volt, tisztára mintha valami kémfilmet néztem volna a TV-ben.

Március:
Első alkalommal utaztam Ukrajnába munkaügyben, ráadásul autóval, amit én vezettem, ami elsőre nagyobb parának tűnt, mint a valóságban, de azért kalandos volt így is. A helyiek nagyon kellemesen megleptek mind a hozzáállásukkal, mind a vendégszeretetükkel, hozzáteszem, hogy köztük nem igazán akadt magyarajkú. A vendéglátó egységek is tartogattak kellemes meglepetéseket, ráadásul annyira olcsó volt minden, hogy néha már zavarban éreztem magam, hogy lehet valami ennyire olcsó. Rögtön ezután Svájcba mentem szintén munkából kifolyólag, ami hasonlóan kellemes látogatás volt, ugyanakkor megerősítette bennem, hogy hiába a hatalmas fizetés arrafelé, nem biztos, hogy szeretnék ott élni, sőt... Zürich talán a legunalmasabb főváros, ahol jártam valaha, és számomra az, hogy még mindig rengeteg helyen lehet náluk dohányozni, szintén nem csábító, bár minden nagyon rendezett és steril. A fizetésekre jellemző, hogy a cég egyik fuvarosa, egy legújabb Merci modellel jelent meg dolgozni... Először azt hittem, hogy valami cégvezető, lol.

Egy privát hosszúhétvége is befigyelt, feleségemmel sikerült eljutnunk a házassági évfordulónk kapcsán Párizsba, ahol fantasztikus 3 napot töltöttünk együtt. Gyakorlatilag minden fontos nevezetességet sikerült megnézni és természetesen jártunk az Eiffel torony tetején is. Hozzáteszem, hogy annyira nem éri meg azt a sok várakozást, de legalább kipipáltam egy életre. ?

Április:
Talán ez volt az egyetlen hónap, hogy nem jártam külföldön, munka kapcsán belföldön a Balaton környékén dolgoztam, ami szintén kellemes volt minden szempontból (Azúr Hotel, Calvados Étterem). Érkezett hozzánk egy új kolléganő is, aki Mexikóból szerződött át két évre. Az elején kicsit döcögősen indult a kapcsolatunk, de mondhatni barátokká váltunk pár hónap elteltével.

Május:
Ebben hónapban több számomra fontos esemény is volt, nagy álmomat sikerült valóra váltani és láttam Al Pacino-t élőben, amihez egészen Dublinig kellett utaznunk a feleségemmel. Csinált egy pár showt, An Evening With Pacino (Egy este Pacinoval) címmel, aminek keretében gyakorlatilag kiül a színpadra és egy moderátor segítségével sztorizgat az életéről, amit megfűszereztek egy-két filmes jelenet bevágásával. Bár kétségkívül elfogult vagyok, és valószínűleg akkor is vörösre tapsoltam volna a tenyeremet, ha Pacino egy szót sem szól, csak kijön a színpadra és némacsöndben marad, majd feláll és lelép, de megnyugtatok mindenkit, hogy nem ez történt, hanem tényleg odatette magát. Először is, az egész este nem a Keresztapára és a Sebhelyesarcúra volt kiszínezve, bár nyilván beszélt ezekről is, de max 15 percet fordított rájuk a két órából, inkább a többi filmjét, közöttük a művészfilmjeit promotálta anekdótákkal fűszerezve. Sok mindenről sztorizott, de a legemlékezetesebb az volt, hogy amikor végre először hajlandó volt elmenni az Oscar átadó gálára, ahol jelölve volt a Keresztapaért, akkor azért mosolygott annyira, amikor kimondták, hogy Jack Nicholson nyert, mert annyira szét volt csúszva Valiumtól és a piától, hogy állítólag beszélni sem tudott, így ha nyer, akkor elég kínos jelenet lett volna. Az említett jelenetről van youtube link is, itt a link, 23. másodperc környékén Pacino feje mindent elárul. :)



Ezer más dolgot is mesélt, még egy dolgot kiemelnék, Dublin ugye a költő Oscar Wilde szülővárosa, rengeteg alkotása született itt. Pacino, a show lezárásaként, és azért hogy tisztelegjen a költő és a dubliniak előtt, készült egy Oscar Wilde verssel. Mivel ez régi angolsággal íródott szinte semmit sem értettem belőle, de nem volt rövid, és gyakorlatilag libabőrős lettem attól, ahogy szavalta, annyira beleélte magát, hogy teljesen magával ragadó volt. Természetesen óriási ováció követte, és hatalmas élménnyel tértünk haza. Persze mivel itt sem jártam korábban a várost is bejártuk teljesen, 2-3 napot itt is simán érdemes eltölteni. Amúgy is szeretnék még visszatérni ide egy Irish Poker Open keretében, így legalább a helyismerettel nem lesz gondom.

A másik esemény a hónapban egy igencsak előrehozott mallorcai legénybúcsú volt a legemlékezetesebb esemény. Nagyon kemény 5 nap volt, sikerült igencsak leamortizálni magunkat fizikailag, de jól esett az a pár nap kőkemény bulizás. Ezekről inkább nem írok bővebben, de odatettük magunkat rendesen, mintha még mindig 25 évesek lennénk. Persze ez sem telhetett el gond nélkül, a harmadik nap jó ötletnek tűnt egyet focizni a tengerparti homokban, aminek során két srác összerúgott, és mint utólag kiderült az egyiknek eltört a lábujja. Orvoshoz nem akart elmenni kint, pedig volt biztosítása, és így tolta végig a a többi napot nagyon keményen bulizva, max respect. Hozzáteszem, hülye volt, mert otthon egyből műtőbe került, és a lába azóta sem jött helyre 100%-osan, valószínűleg nem is fog.

Június:
Munka kapcsán Sárváron jártam, és 2 éjszaka erejéig sikerült megszállnom a méltán híres Spirit Hotelben. El kell ismernem, hogy nemcsak a hype nagy körülötte, de tényleg talán a legnívósabb szálloda itthon, ahol valaha volt szerencsém megszállni. Aki teheti mindenképpen látogassa meg a wellness részlegét. A születésnapom is júniusra esik, egy szűk körű grillpartit tartottuk, ami jól sikerült.

Folyt. köv.

GL All!