Valaki tehát végül callozott preflop, és lejött az első három közös lap.
Addig value betelünk, amíg nincs nyomós okunk arra, hogy ne tegyük. Ez hasonló az első ponthoz.
Sokat blöffölünk. Ha nem blöffölünk, akkor ugyebár ellenfeleink nem dobják el a mienkénél jobb lapjukat. HU-ban nagyon sokszor senki nem kap semmit, és ilyenkor azé a pot, aki először nyit, vagy jobban blöfföl. Itt tehát a blöffölésnek nagyobb tere nyílik, mint a többszemélyes játékokban.
A lehető legtöbbször gyakoroljunk nyomást az ellenfelünkre. Ha gyengeséget mutat, nyissunk. Ha nyit, emeljünk rá. Ezt persze ésszel kell csinálni, hiszen nem arról van szó, hogy menjünk át mániákus emelgetőbe. A mániákusok ellen könnyű HU-ban játszani. Inkább arról közelítsük meg a dolgot, hogy ha látunk egy lehetőséget arra, hogy megzavarjuk, hogy kinyomjuk a lapjából, akkor lépjük meg! Ha nem tudunk dönteni, akkor törekedjünk arra, hogy inkább az agresszív megoldást válasszuk, mintsem a passzívat. Még ha az adott szituációban ez nem is különösebben +EV, (vagy nem tudjuk eldönteni, hogy egyáltalán az-e), akkor is meglesz a hosszú távú lélektani előnye. Ellenfelünk egyrészt frusztrálódhat, és kevésbé tud higgadtan játszani. Minél többször csináljuk, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy kizökkentjük a ritmusából. Másrészt legközelebb, amikor éppen erős lappal játszunk ugyanígy, kevésbé fog hinni nekünk.
Ahhoz, hogy sikeres HU játékosok legyünk, agresszívnek kell lenni. Preflop az indulási stratégiánk szerint emelni kell mindennel. Az emelés méretének a pot méretű megfelel, ez 3 BB. Még ha - indokolt esetben - ettől esetleg el is térünk, arra ügyeljünk, hogy minden lappal ugyanakkorát emeljünk. Ne emeljünk tehát 4 BB-t AA-val és a minimumot egyszínű csatlakozókkal, mert ezt a legtöbb ellenfél kiszúrja és kihasználja.
Mit csináljunk a flopon, ha a BB megadta? Ajánlatos az esetek több mint felében c-betet berakni. A c-bet arányunkkal célozzuk meg a 75%-ot, vagy még ennél is többet (az ellenféltől függően). Általában elégszer bedobják ahhoz, hogy ez már önmagában is profitábilis legyen. Ha meg nem dobnak, akkor időnként erős kezünk lesz, amit szépen ki is fizetnek.
A c-bet mértéke a pot felétől a pot 100%-ig terjedhet. Itt is fontos, hogy a nyitás mértéke ne függjön a mi lapunktól. Ha száraz a flop (nincs húzásveszély, pl. Kc8d3s) akkor fél pot méretű c-bet elegendő, akár AK van nálunk, akár 64s. Ha húzásveszély van, akkor ennél nagyobbat nyissunk.
A c-bet frekvencia nyilván kell, hogy függjön ellenfelünk c-bet megadási-visszaemelési hajlamaitól. Ha ellenfelünk egy nit, aki csak akkor adja meg, ha a flop eltalálta, akkor sokkal többször c-beteljünk, mint ha ellenfelünk hajlamos a flopon egy kicsi betet szinte bármivel megadni, mert hátha jön turnre a lapja. Ha nem ismertük még ki ellenfelünket, akkor alapértelmezetten a következő esetekben rakhatunk be c-betet:
Még egy dolgot tartsunk észben. Az indulási stratégiánk a korongról az összes ászos lapot tartalmazza, és ezt általában ellenfeleink is tudják. Ha tehát a flopban lejött egy ász, akkor c-betünk az esetek nagy részében hihetőbb lesz, mint ha a flopban nincsen egyetlen A sem. Persze ellenfelünk nem fog ászt bedobni, de ha ász van a flopban, akkor valamivel kisebb a valószínűsége annak, hogy a maradék 3-ból egy nála van. Ezen kívül nem lesz nála egyetlen overcard sem (hiszen az ász a legmagasabb a pakliban), tehát nem hiheti biztosra, hogy ha pl. lejön a bubija a JT-jéhez akkor jó lesz. Ezt azonban egy kis lapokat tartalmazó flopon már könnyen gondolhatja.
Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy itt nagyon-nagyon óvatosnak kell lenni. Kis túlzással, de akár azt is lehetne mondani, hogy OOP a cél nem az, hogy minél többet nyerjünk, hanem hogy minél kevesebbet veszítsünk. A pot méretét igyekezzünk kicsinek megtartani. A korongról ugye normál körülmények között mindig emeltünk preflop. OOP inkább részesítsük előnyben inkább a callt és a foldot.
Sokan elkövetik azt a hibát, hogy OOP megjátszanak mindenféle spekulatív lapot, pl. 98o. Az ezekkel történő játék azonban szinte mindig -EV. Ha nem jön be amire vártunk, akkor nehéz lesz ellenfelünkkel eldobatni a lapját. Ha pedig bejött, akkor meg nehéz lesz megnövelni a potot annyira, hogy kompenzálja a sok pici pot elvesztését.
Pozíción kívül nehéz agresszíven játszani. Figyeljük meg: ellenfelünk milyen lapokkal emel pozícióban. Ha egy nit, aki lapjainak csak pár százalékával emel még a korongról is, akkor nyugodtan eldobhatjuk a JTo-t.
Ha visszaemelünk, akkor annak mérete mindig pot méretű legyen! Én még hozzá szoktam tenni +1 BB-t, hogy kompenzáljam valamennyire a rossz pozícióból eredő hátrányt. Ha megadta, akkor a továbbiakban igyekezzünk kicsinek megtartani a potot.
Ha sikerült monsztert floppolni, akkor igyekezzünk minél több pénzt bevinni a potba. Ha úgy ítéljük meg, hogy ellenfelünknél is van legalább egy pár, akkor beteljünk. A másik lehetőség a check-raise. Arra azonban ügyelni kell, hogy ne csak monszterrel csináljuk egyiket sem. Ha már félórája játszunk ugyanazzal a játékossal, és eddig egyszer sem check-raise-eltünk, akkor nagyon gyanús lesz neki, ha most ezt tesszük.
Jó ideje már elterjedt az, hogy a jobbfajta (sok outos), vagy akár kevésbé jobbfajta húzásokkal is az emberkék check-raiselnek, meg általában nagyon agresszíven játszanak, és nem bánják, ha már a flopnál allin kerülnek. Ebből két dolog közvetkezik. Az egyik, hogy félblöffre ez már kevésbé alkalmas, mert az elterjedtsége miatt lecsökkent a fold equity. A másik pedig, hogy húzásveszélyes (draw heavy) flopon ha így játszunk monszterrel, akkor sok játékos 1 párral azt fogja gondolni, hogy ez félblöff, és kis gondolkodás után vissza fog emelni a flopon, vagy megvárja a tunt, és ha az nem veszélyes, akkor ott. Ez könnyen kihasználható.
Itt is gondoljuk végig, hogy ha lejött egy ász a flopban, akkor mire számíthatunk? Ha preflop mi voltunk az utolsó emelők, akkor ellenfelünk még könnyebben hiheti azt, hogy ászos lap, sőt: magas társlap is van nálunk. A preflop visszaemelős kezeink között ugyanis az ászos lapok nem csak a korongon, hanem OOP is felülreprezentáltak. Ászos flopon tehát ilyenkor is könnyebben elvihetjük a flopot, mint egy csupa kis lapból állón.
A flopok három kategóriába sorolhatóak:
Száraz flopok
A száraz flopokon nincs sem kész sorra (made straight), sem nyitott sorhúzásra (open ended straight draw) lehetőség; nem képzelhető el sem kész flush, sem flush draw (azaz a három lap három különböző színű); továbbá értelmes két pár alkotására sincs esély. “Értelmes két pár” alatt azt értem, hogy olyan két lap által alkotott két pár, amely két lap ott van a gyakran megjátszott lapok között (azaz a játékzónában). Példa ilyen flopra:
Js 6c 2d
Ezen a flopon ha valakinek van valamije az legfeljebb egy pár lehet, vagy ha szerencsés, akkor set. Értelmes két pár nem lehetséges, mert J6, J2, 62 lapokkal ritkán játszanak az emberek még HU-ban is. Nincs sem nyitott sor-, vagy flösshúzásra lehetőség. Ez tehát egy tipikus száraz flop.
Equity flopok
Ez olyan flop, amin már van valamilyen sor- vagy flösshúzásra (straight / flush draw) lehetőség, de nem sok, és a made hand-ek száma is erősen korlátozott. Itt sem áll fenn értelmes két pár veszélye, mint ahogyan sor- és flöss lehetőség sem. Példa:
Jh 8h 5c
Ezen a flopon esetleg J8-nak lehet két párja, de ezt is sokszor eldobják preflop. Kész sorra és flössre lehetőség nincs, viszont open ended straight draw lehetséges (T9 vagy 76 lapokkal), mint ahogyan két kőrrel flush draw is. Az ilyen flopokon a játékosoknak az esetek nagyobb részében van equity-jük (valamekkora esély a nutra vagy a nagyon erős lapra), mint amennyiben kész kezük van.
Veszélyes flopok
A veszélyes flopokon többféle lehetőség, ennélfogva nagyobb esély van arra, hogy egyik vagy akár mindkét félnek kész made hand-je legyen, vagy nagyon erős draw-ja. Példa:
Tc 9d 8d
Itt sok, a játszható tartományba eső lappal lehetséges két pár (T9, 98, T8), kész sor (QJ, 76, esetleg J7). Van flush draw-ra is lehetőség, és még felsorolni is sok, hogy mennyi kombinációs (over, gutshot stb.) húzás.
Ijesztgetős check-raiser. Az ilyen típusú játékos nem a vakvilágba check-raisel, hanem reprezentálni akar valamilyen lapot, ezért előszeretettel check-raisel veszélyes flopokon. Tudja, hogy nagyon sok olyan ijesztő kombináció van, amit itt reprezentálhat.
Blöff check-raiser. Ezek elsősorban olyan flopokon check-raise-elnek, ahol feltételezhető, hogy ellenfelüknek sincs sok mindene. Erre a legalkalmasabb a száraz flop, vagy például a 222 típusú. Ez már második szintű gondolkodást feltételez, tehát elsősorban jobb játékosoknál fogunk ilyennel találkozni.
Floater: az ilyen játékos viszonylag sokat c-betel, ugyanakkor nem szeret foldolni cr-re, gyakran calloz. Ezek ellen csak akkor cr-ezzünk, ha van valami értelmes mértékű equity-nk. A floaterek gyakran elfogadható lapolvasók is, ezért ellenük a check-call is elfogadható line, mert ezzel megnehezítjük a lapolvasásukat. Ha turnnél bejött a húzásunk és checkelünk, a floater nagyon gyakran ismét berak egy nyitást, mert passzív játékunk alapján nem feltételezi, hogy erős kezünk lett.
Call-folder: ő gyakran rak be c-betet, de check-raise-re gyakran dobja is. Ezek ellen a száraz (harmadik típusú) flopok a legalkalmasabbak check-raise-elésre, mert az ilyen flopon gyakran nem fog magának semmit sem találni. Vigyázzunk azonban, hogy ne vigyük túlzásba a check-raise-t, mert könnyen észreveszi és alkalmazkodik hozzá. A nagyon erős kezeinkkel viszont kicsit többet slowplayezhetünk ellene, hiszen ilyenkor meg nem akarjuk, hogy dobjon.
Nit: leginkább csak akkor c-betezik, ha van valamije. Az ilyen ellen csak akkor check-raise-eljünk, ha jó kész kezünk van, vagy jó magas equity-nk. Az esetek nagy részében ugyanis nem fogja bedobni, hiszen ha c-betelt, akkor neki is van valamije. Ha callozott, akkor a turnnél vagy a rivernél hajlamos dobni, ha ijesztő lap jön le. A száraz flopon is check-raise-elhetünk időnként, mert nagyon ritkán lesz olyan erős keze, amivel megadja. Ha azonban callozott, akkor ne erőlködjünk tovább utána.
Tannhauser
Mi az, hogy káttű?