Értékért játszás II.

Heads Up Sit and Go Suli VI.
2/2. rész
(középhaladó és haladó szint)

  A HU SNG Suli jelen része nem kifejezetten a kezd? játékosoknak íródott. Bár szó nincs arról, hogy olyan nagyon bonyolult dolgokat tárgyalnánk, amiket nem értenének, azonban két okból sem ajánlom nekik, hogy e cikk útmutatásai alapján kezdjenek el stratégiát kialakítani. Az egyik ok az, hogy gyakorlati oldalról az értékért játszás feltétele az ellenfél licitjének helyén értékelése, ami véleményem szerint a kezd? játékosoknak nehézséget okoz, a másik indokom pedig az, hogy elméleti szempontból a túl sematikus értékért játszás könnyen olvashatóvá teszi a lapjainkat, ami átgondolatlanul alkalmazva nagyon veszélyes – tehát negatív várható érték? – lehet.  

Mint az el?z? részben írtam, az értékért játszás alapfeltétele, hogy felismerjük az értékszituációkat. Melyek ezek?

Tipikus value bet szituációk a heads upban.

(Az alábbi alapszituációkat érdemes azonosítani, mert eltér? a value bet alkalmazásának köre és módja) - Nut (kvázinut) lap,
- Ellenfelünket nyomó reverse implied odds szituáció,
- Korábbi, implied oddsra alapozott licitünk a lapunk érkezésével,
- Passzív ellenfél minden átlagnál jobb induló és kialakuló kezünkkel
- Megel?z? value bet
 

Nut lapok

Magától értet?dik, hogy a legjobb lappal nem zárhatjuk a liciteket megadással! A passz csak egy esetben elfogadható döntés, ha csapdát állítunk egy nagyon-nagyon agresszív ellenféllel szemben, de ekkor is kisebb hiba lehet a lapunkat eláruló emelés, mint a felesleges passzolás.

Mindig tartsuk szem el?tt az alábbi szempontokat: Ha nut lappal emelünk, akkor legalább megadást szeretnénk látni az ellenfélt?l. Vizsgáljuk meg az döntési helyzetre vonatkoztatva ellenfelünk bet-sizing érzékenységét. Ha jó esély van arra, hogy döntéseit az emelésünk méretét?l függetlenül hozza meg, akkor fontoljuk meg, hogy (akár sokszoros overbet) all in menjünk ellene. Az overbet all inig emelés akkor is jó lehet, ha kölcsönösen hatalmas (és nyilvánvalóvá, vagy gyaníthatóvá vált) blöfföket játszottunk meg egymás ellen - vagy ha nagyon gyenge ellenféllel szemben játszunk. Ekkor van rá esély, hogy kicsi a bet sizing iránti érzékenysége ellenfelünknek, a laptartománya nem sokkal sz?kebb az overbettel szemben, mint a normális mérték? hívásokra vonatkoztatva. Az is el?fordulhat - különösen, ha már mutattunk, vagy láttunk ilyet - hogy emelésünket blöffnek min?sítik, és akár egy ász magassal is megadnak ellenünk. 

Óvatos ellenféllel szemben azonban inkább hívjuk alul a kasszát, semmint a megadásban reménykedjünk. Az óvatos ellenfelek a lapjaikat nézik els?sorban, viszont vev?k a „nyúzásra”. Az alulhívás szinte soha nem egy vak emelést jelent! Javaslom nut lapokkal óvatos ellenfeleknél a 70-50-30%-os flop-turn-river emelési stratégiát – ez jól ki fogja egyébként egyensúlyozni az esetleges kés?bbi olcsó river blöffjeinket.  

Ellenfelünket nyomó reverse implied odds szituáció

E szituációk akkor fordulnak a heads up-ban el? leggyakrabban, ha kezünk dominanciaképessége magas. Ilyen például, ha top párunkhoz ászos kísér?nk van, az asztalon több soresély, flöss-esély közül a legjobb, vagy a második legjobb van a kezünkben, még akkor is, ha a lapunk nem nut, tehát pl. duplikálódott kártyák estek le az asztalra. Ezekben a helyzetekben hívjunk közepes méret?eket, az emelés kihagyása mindenképpen hiba. Ne bízzunk abban, hogy ellenfelünk majd hívni fog az asztali kártyákat alulról sorrá kiegészít? lapjaival, ha nyilvánvaló számára, hogy nekünk fels? sorunk is lehet. 

A becsült dominanciánk nem jelenti azt, hogy elöl is vagyunk a partiban! Ha ellenfelünk visszaemel, feltétlenül vizsgáljuk meg, hogy hányféle lappal emelhet vissza, és ebb?l mennyit tudunk megverni. (ne hagyjuk figyelmen kívül az üres blöff lehet?ségét: a heads up-ban a legfeszesebb játékosok is rengeteget blöffölnek) Ha azon lapok arányát meg tudjuk becsülni, amik ellen nyerünk és veszítünk, akkor egy könny? pot odds-ra alapozható döntést tudunk meghozni, közel hibátlanul.  

Korábbi, implied odds-ra alapozott licit  

Feltételezve, hogy az Olvasó legalább középhaladó szinten van, nyilván sokszor keveredik olyan leosztásokba, ahol a feltételes esélyre kell alapoznia a megadással kapcsolatos döntéseit a korai licitkörökben. Ha megérkezik a lapunk, amire a feltételes esély kapcsán – kedvez? kimenetel gyanánt – számítottunk, akkor nem követhetjük el azt a hibát, hogy passzívan licitálunk a riveren! Nincs több utca, nincs mire várni. Ha ellenfelünk nem emel legalább 70%-ban a riveren, (és nem dob több mint 50%-ban), akkor jobban járunk, ha keményen emelünk. Legalább akkorát kell emelnünk, hogy a korábbi – implied odds alapú – megadásunk hosszú távon rentábilis legyen.

Példa: emelünk azonos szín? dáma kilencessel ellenfelünk megad. A flop ad két további szín esélyt két fölékértyával. Ellenfelünk itt viszont potnyi zsetont tesz be – amit megadunk. A turnön a zöld föls? érkezésére passzolunk, Villain fél potot emel, amit ismét megadunk. Riverre végre leesik a színünk. Ellenfelünk passzol. (megijedt talán?) Mennyit kell emelnünk?

A minimális tét, amiért itt játszanunk kell, az a flopon bekerült tét háromszorosa plusz a river tét ötszöröse. Ha nem tudunk akkorát emelni, hogy a kassza elérje ezt a méretet. (illetve az ennél is lényegesen nagyobbat) mert szerintünk ellenfelünk eldobja a kártyáját egy ekkora berakott tétre, akkor hatalmas hibát követtünk el a flopon vagy a turn-ön! Természetesen a korábbi hiba nem jelenti azt, hogy hatalmas emeléssel feltétlenül tegyük nyilvánvalóvá a lapunkat a riveren csak azért, hogy a korábbi döntéseinket igazolhassuk, de ha kétségek merülnek fel a river value betünkkel kapcsolatban, akkor fontoljuk meg annak lehet?ségét, hogy a korábbi utcákon követtünk el valahol hibát – amit legközelebb majd elkerülhetünk.

Passzív ellenfél

Ellenfeleink a gyenge játékosok a közepes heads up szinteken. ?k gyakran hajlamosak a flopon-turnön még úszni egy-egy tempót, megadni akármilyen backdoor, vagy az asztali kártyáknál is kisebb lapokkal. Ha észleljük ezt a tendenciát ellenfelünknél, akkor tudatosodjon bennünk, hogy értékszituációban vagyunk minden olyan lappal, ami az átlagosnál egy picivel már éppen er?sebb.

A passzív ellenfél egy nagyon kellemes ellenféltípus, ha van lapunk, de ha a hibájának kiaknázásához sokáig nincs alkalmas kezünk, akkor iszonyúan bosszantó lehet. Ott vannak a szabad prédaként asztalhoz hozott zsetonjai az orrunk el?tt, de mégsem érhetünk hozzá.

Ezzel az ellenféltípussal szemben adjuk lejjebb az elvárásainkat, és gyakori, de aránylag kicsi emelésekkel irányítsuk a partikat. Nem érdemes nagy overbetekkel operálni, mert a legpasszívabb-megadogatós ellenfélnek is ki tudjuk azért verni a kezéb?l a lapjait efféle licitekkel. Próbáljunk sokkal inkább licitjeinkkel egy laper?sség-kasszaméret arányosságot felállítani. Ha ellenfelünk minden szeméttel megad, másra nincs is szükségünk. Ha dob is id?nként, igazítsuk ahhoz az emelésünket, amit még épp ki tudunk bel?le facsarni a várhatóan jobb kezünkkel.

Megel?z? value bet

Ebben az esetben reverse pot oddsal nézünk szembe, tehát úgy ítéljük meg, hogy ellenfelünknek er?sebb keze alakulhat ki a további utcákon, mint ami nekünk van, de túl er?s a lapunk ahhoz, hogy passzívan játszuk meg, vagy feladjuk a kasszát.

Ez a helyzet lényegében a póker alapszituációja: az egyik félnél van a helyzeti el?ny, a másiknál pedig a játékpotenciál.

A célunk az lesz, hogy ellenfelünk játékpotenciálját csökkentsük, ezt a megfelel?en megválasztott mérték? value bettel érhetjük el leginkább. Gyenge ellenfelekne adhatunk egyértelm?en hátrányos (implied) pot odds szituációt, míg er?sebb ellenfeleknél inkább arra törekedjünk, hogy kénytelen legyen a lapjának feltételes esélyére alapozni, amit viszont ne fizessünk ki.

Tipikus ilyen helyzet, (a valamivel ritkább sor és flösshúzóktól eltekintve) az alacsony top pár szituáció a flopon, amikor van például egy nyolcas top párunk, és ellenfelünk licitje valószín?síti a két fölékártyát. Ilyenkor annak az esélye, hogy lejavuljon minket legfeljebb 20%, a fél potnyi emelés a flopon pont nem ad jó banki esélyt a számára.

Ne feledjük, hogy a value bet szituáció feltételezi a jó kisér?t, így amikor látszólag lejavulnak minket ász érkezésével a legjobb kisér?s ásszal, valójában reménytelen helyzetbe kerül ellenfelünk a két párunkkal szemben. Az ilyen partik általában az egyik fél végzetes megrokkanásával végz?dnek, használjuk ki ezért a helyzetet.

Esettanulmány

30+1.5 HU SNG, normál struktúra, 1500 kezd?zseton. Az ellenféllel már többször találkoztunk - nyerésben vagyunk is ellene - annak köszönhet?en, hogy rengeteg rossz megadása volt. ? is nyert ellenünk partit, mert amikor lejavult minket, kifizettük a lapját. Annyit feljegyeztünk vele kapcsolatban, hogy passzív játékát azzal ellensúlyozza, hogy ahol gyengeséget észlel, ott az eseteknek nagyjából felében megpróbál blöffölni egy komolyabbat, azonban a közepesen er?s showdown képes lapjait (második-harmadik párok, illetve ászok) sokszor elpasszolja a nyerés reményében.

A vakokat az els? vakszinteken ellenfelünk pozícióból 50%-ban próbálja meg ellopni, 30%-ban limpel, és 20%-ban dob. Pozíción kívül 10 százalék alatt emel vissza, 50%-ban megad, 40%-ban dob.

Az els? vakszinten egyszín? A-6-ot tartunk a kezünkben, amivel 2.5 nagyvakkal (50-ig) megemeljük a kasszát. Ellenfelünk megadja a hiányzó harminc zsetont.

A flopra 78Q érkezik, mindhárom egyforma szín? - de sajnos nem a mienk. Ellenfelünk passzol.

Kérdés:
1. Mit csináljunk? (Emeljünk vagy passzoljunk?)
Javasolt megoldás: Emeljünk.
Magyarázat: Ez egy szörny? flop lenne más játékosok ellen, hiszen rengetegféleképpen találhatta el ?ket. Ha azonban itt passzivitásba menekülünk, akkor egyrészt blöfföt indukálhatunk (ami nem célunk), másrészt értéket hagyhatunk az ászunkban, ami még mindig jobb ellenfelünk megadó laptartományának több mint felénél. A passzolás tehát azért nem jó, mert ha emelést kapunk, nagyon nehéz helyzetbe hozzuk magunkat. A check/raise pedig nyilvánvalóan teljesen rossz játék, hiszen ellenfelünk megadhat akár egy harmadik párral is, ha az egy bármilyen gyenge flösshúzóhoz társul. Ha azonban emelésünkre visszatámad ez a passzív ellenfél, akkor verve vagyunk, dobhatunk tehát nyugodtan.

A kasszában lev? 100 zsetonra ezért 60 zsetont emelünk, Ellenfelünk néhány másodperc után megad.

Ez nem sok jót ígér számunkra, hiszen bármi lehet nála a kézbepároktól a húzólapokon át a rosszul elcsapdázott szettekig, vagy akár kész flössig. Ne találgassunk! Passzív ellenfelet lapra tenni nagyon nehéz. Elég annyi megállapítás most, hogy vélhet?en enyhén hátul vagyunk, de jónéhány húzólapot megjátszhat az ellenfél. A következ? lap a makk (közömbös szín?) ász. Ellenfelünk ismét passzol.

Kérdések: 
1. Ez értékért játszási helyzet-e? Ha igen, melyik változata?
2. Mik szólnak az értékért játszás ellen és mik szólnak mellette?
3. Mit tegyünk a turnön? Mi a tervünk a riveren?

Megoldások: 

1. Ez tipikusan a "passzív ellenfél, menet közben kialakuló, átlagnál er?sebb kézzel" szituáció

2. Az értékért játszás ellen annyi szól, hogy e gyenge ellenféllel szemben a lehet? legkisebb kockázatot szabad vállalnunk. Mellette szól, hogy amíg ellenfelünk nem támad vissza, addig er?sebbnek t?nünk, mint Villain laptartományának 50%-a, tehát megéri emelnünk a kasszát. 

3. A turnön hívjunk közepesen er?sen, a riveren viszont az olcsó showdownt t?zzük ki célul.

Magyarázat:

Ami a helyzet pikantériáját adja, hogy itt a javaslatom szerint a value bet szituáció a turnre esik, és nem a riverre. Vajon miért?

Mint azt láttuk, ellenfelünk ugyanúgy játssza meg a húzólapjait, az er?s és a gyenge kész kezeit - hagyja, hogy emelgessünk, inkább csapdázik és kivár, semmint agresszíven licitál. 

Ellenfelünket 1:3 aránnyal találta el a flop egy párra, és ezen felül majdnem ötven százalék esélye van valamiféle húzólap kialakítására. Ez ezt jelenti, hogy feltehet?en valami van a kezében, azonban az ász párunkhoz képest a turnön az esetek nagytöbbségében hátul lesz. 

Az el?re sejthet?, viszont, hogy a riveren majd ismét fordulhat a kocka:  a river kártyák felének megérkezése esetén ugyanis fogalmunk se lesz, hogy megsegítette-e ellenfelünket az asztal - viszonylag kevés olyan kártya érkezhet, ami ne alakíthatna ellenfelünknél ki sort, két párt, drillt vagy flösst. A gyenge párokat mindazonáltal el jó eséllyel el tudjuk dobatni ezzel az emeléssel, ez nem feltétlenül baj, mert valamivel kiszámíthatóbb lapok maradnak ellenfelünknél, és a tovább nem javult alacsony párokkal a riveren sem fizetne ki minket, hacsak nem kétpárosodna szettesedne fel legnagyobb bosszúságunkra. Miután az összes utcán emeltünk, bízhatunk abban, hogy ellenfelünk a nagyon prémium kezét (ászos flössét) úgy akarja majd megjátszani, hogy visszaemel ránk.

Hacsak tehát nem a tök alsó vagy a fekete péter érkezik a rivere, ezen az utcán már ne emeljünk! Ellenfelünknek vagy van kész keze, vagy nincs. Ha megérkezett a kész lapja, nagyon nagy veszélynek tesszük ki magunkat, a check-raise rossz játékostól biztosan értékért megy, jó ellen pedig akkor is dobnunk kell, ha sejtjük, hogy blöfföl. A korábbi licitjeink alapján ellenfelünk reménykedhet abban, hogy emelni fogunk a riveren is, így van rá nagyon jó esély, hogy az er?s kezét is elcsekkelje trükközésb?l. Másrészt viszont ha nem érkezik meg ellenfelünk húzólapja, az elárult ászunkkal szemben egy fillért sem fog kifizetni.

Természetesen lehet, hogy ellenfelünk majd elénk hív. Ilyenkor fordított gondolkodás szükséges: ha úgy ítéljük meg, hogy a hívás arányban áll a nyerési esélyünkkel (fél kasszánál van legalább 25%-unk), bátran adjunk meg. Az ilyen ellenfél a túljátszott húzólapját szereti blöffbe fordítani a riveren.

Megjegyzés: Az ásszal a licitálásnak a turnön azonban két problémája van: nagyon magas reverse implied odds-al nézünk szembe, míg ellenfelünknek feltehet?en - legalább minimális - implied odds-al növelt esélyei vannak a nyerésre, másrészt pedig elég jól eláruljuk a lapunk er?sségét. Egyik sem túl nagy probléma. A passzív játékosok sokszor még a riveren is trükköznek, illetve a riveren blöffölnek kis hívásokkal. Hacsak nem a negyedik szín esik le, akkor egy fél kasszányi elénk hívást nyugodtan megadhatunk, a partik legalább egynegyedében visszük a kasszát. 

Megjegyzés2: A másik lehet?ségünk a turn hívással szemben a turn passz lenne. Ennek el?nye az lehetne, hogy blöfföt indukálhat a riverre, illetve megfelel? kártya érkezése, és ellenfelünk passza esetén a riveren hívhatunk az értékért. Én ezt a megoldást passzív ellenfél ellen játszva jóval gyengébbnek vélem, mert kisebb az esélye, hogy a riveren blöfföljön, és az ilyen ellenfelek megadásai sokkal inkább függenek a kialakult végs? kezét?l, tehát a river hívásunk vonatkozásában nehezen fog megvalósulni az az alapkövetelmény, hogy akkor hívjunk, ha ellenfelünk megadása esetén legalább az esetek felében nyerünk.

Amennyiben figyelünk az értékhívási helyzetekben a közepes tét? heads upokban, nagy el?nyre teszünk szert a gyenge ellenfelekkel szemben. Könnyedén kifizettethetjük velük a lapunkat, és nem csak a turnön, de a korábbi utcákon is. A sok apró értékhívás a kulcsa annak a játéknak véleményem szerint, ami a korai szakaszban bebetonozhatja el?nyünket a mez?nnyel szemben – használjuk ezért ki alaposan.

Értékhívási szituációkat kíván a Heads Upban:  

Wasp