Mikor játsszuk meg agresszíven a húzólapunkat?

Ebben a cikkben megkísérlem áttekinteni azt, hogy miként játsszuk meg a húzólapjainkat flop után. Nincs kétségem afelől, hogy az itt leírtak nagy részét már a különböző topikokban átbeszéltük, de így egy cikkbe összerakva talán könnyebb megérteni az alapelveket.

Ennek a cikknek az ötletét egy korábban az egyik topikba feltett leosztásomra jött hozzászólások adták.

Poker Stars, $0.10/$0.25 No Limit Hold'em Cash, 7 Players

MP1: $34.18 (136.7 bb)
MP2: $9.97 (39.9 bb)
MP3: $25.35 (101.4 bb)
Hero (CO): $25.35 (101.4 bb)
BTN: $25 (100 bb)
SB: $47.71 (190.8 bb)
BB: $10 (40 bb)

Preflop: Hero is CO with ♣T♣Q
2 folds, MP3 raises to $0.75, Hero calls $0.75, 3 folds

Flop: ($1.85) ♣J♣6♦4(2 players)
MP3 bets $1, Hero raises to $2.80, MP3 raises to $5.50, Hero calls $2.70

Turn: ($12.85) ♠9(2 players)
MP3 checks, Hero bets $9

Az ellenfél egy megbízható regulár, 17/12, 75% c-bet, 2.75 agresszió faktor, 180 leosztás alapján.

Többen is azon a véleményen voltak, hogy túl agresszívan játszottam meg alapomat, és jobb lett volna, a flopon egyszerűen csak float-olok. Amikor megpróbáltam kitalálni, hogy végül is itt agresszívnek kellett volna lennem vagy nem, akkor rájöttem, hogy igazából én sem vagyok biztos abban, hogy mikor kell emelni, és mikor nem, és többnyire akkor emeltem, amikor úgy gondoltam ezzel el tudom lopni a kasszát.

Szóval elgondolkoztam azon, hogy hogyan is érdemes a húzólapokkal játszani, és ez a cikk lett az eredmény. Remélem hasznos lesz mindenki számára aki hasonló helyzetben találja magát, és nem teljesen biztos abban, hogy emelnie vagy tartania kéne az adott helyzetben.

Alapelvek

A legtöbb általam figyelembe vett tényező az alábbi két alapelven alapul:

1. Nagyobb fold equity = játsszuk a húzót agresszívebben
2. Nagyobb implied odds = játsszuk a húzót passzívabban

Az első pont elég egyértelmű, a második talán kevésbé. A lényeg, hogy ha nagyobb esélyünk van arra, hogy egy későbbi utcán kifizessenek, amikor már bejött a lapunk, akkor kevésbé nyereséges megpróbálni elvinni a kasszát most rögtön.

Minél valószínűbb, hogy a húzólapod bejön, annál fontosabb az implied odds. Ebből következően, minél kevésbé valószínű, hogy bejön a húzó, annál fontosabb a fold equity. Ez egy olyan dolog, ami tök nyilvánvalónak tűnik így leírva, de én például nem döbbentem rá egészen addig, amíg ennek a cikknek a második verzióját nem kezdtem el írni. A legtöbb ember ösztönösen ,,tudja" ezt (mint ahogy én is tudtam), de igazából felismerni azt, hogy ez olyan dolog, amit tudatosan figyelembe kell venni, igen fontos.

Szóval ezekből az alapelvekből kiindulva készítettem egy listát a fontosabb tényezőkről, amiket figyelni kell, amikor eldöntöd, hogy egy húzólapot mennyire agresszívan játssz meg.

Talán nem is kell mondani, de hogy RapidEvolutiont idézzem:


Ebben a cikkben nem írok arról, hogy mikor kellene dobnod, de mivel a legtöbb itt felsorolt tényező segít az implied odds és a fold equity meghatározásában, abban is segítségedre lehetnek, hogy el tudd dönteni, mikor van itt az ideje annak, hogy átenged a kasszát az ellenfélnek.

Megpróbáltam fontossági sorrendebe tenni a dolgokat. Azt mondanám, hogy az 1-5 pontban leírtak a kulcs tényezők, a 6-9 pontban leírtakat pedig csak akkor kell figyelni, ha az az első öt pont alapján nehéz dönteni.

Fontosabb tényezők, amit a húzólapok megjátszásakor figyelni kell

1. Játssz agresszívebben ha ketten vagytok a kasszában, mintha többen.
2. Játssz agresszívebben a feszes játékosok ellen, mint a calling station-ök ellen.
3. Játssz agresszívebben ha pozíción kívül vagy, mint pozícióból.
4. Játssz agresszívebben a short stackek ellen.
5. Játssz agresszívebben a gyenge laptartományok ellen
6. Játssz agresszívebben az egybefüggő laptartományok ellen, mint a polarizált tartományok ellen
7. Játssz passzívabban az agresszív játékosok ellen
8. Játssz passzívabban amikor a húzólap kevésbé nyilvánvaló
9. Játssz agresszívebben, ha nem nut húzód van


Magyarázatok:

1. Több játékos esetén kevesebb a fold equity, viszont nagyobb az implied odds, mivel nagyobb az esély, hogy egy ellenfélnek lejön valami és ki is fizet.

2. Egy feszes játékos ellen nagyobb a fold equity, mint egy calling station ellen, mivel nagyobb eséllyel dobják el a marginális lapokat. A calling station-ök viszont nagyobb eséllyel fizetnek ki minket, ha lejött a húzónk, tehát jobb az implied oddsunk.

3. Pozíciónk kívül nehezebb kifizettetni a lapunkat, tehát rosszabb az implied oddsunk. Ezenkívül pozícióból nagyobb az ,,implied fold equity" (azaz a várható fold equity a későbbi utcákon). Nem tudom, hogy ennek a kifejezésnek van-e értelme, így próbálom meg leírni annak az esélyét, hogy a kasszát elvihetjük egy későbbi utcán is, ha az ellenfél gyengeséget mutat. (Pl. c-bet után a turnön passzol.)

4. Short stack ellen sokkal rosszabb az implied odds-unk. Ugyanakkor az is igaz, hogy short stack ellen a fold equity is kisebb, mivel hajlamosabbak szélesebb tartománnyal all-in kerülni, ami azt jelenti, hogy a dobás sokszor lehet megfelelő döntés ilyen helyzetben. Azt gondolom, hogy az implied odds csökkenése nagyobb súllyal esik latba itt, mint a fold equity csökkenése.

5. Nagyobb a fold equity és kisebb az implied odds a gyenge laptartomány ellen.

6. Egybefüggő laptartomány esetén van fold equitynk az olyan lapok ellen is, amik vernek minket. Polarizált tartomány ellen azonban csak az olyan lapok ellen van fold equity, amiket amúgy is verünk, valamint nagyobb a ,,implied fold equity" is.

7. Agresszív játékos ellen nagyobb az implied odds, mivel náluk nagyobb az esély, hogy a későbbi utcákon is tesznek a kasszába. Arra is nagyobb ez esély, hogy visszaemelnek ránk, így könnyen előfordulhat, hogy túl nagy lesz a kassza, miközben gyengébbek vagyunk ellenfelünknél.

8. Ha a húzónk kevésbé nyilvánvaló, akkor nagyobb az esélyünk, hogy kifizetik, ha összejön. Alapvetően a sorhúzó (főleg az olyan, amikor nem két egymás melletti lapunk van), kevésbé nyilvánvaló, mint a színhúzó.

9. Ez talán a legkevésbé fontos tényező. Ha nut húzónk van, akkor játszhatunk passzívabban, hogy játékban tartsuk az esetleges gyengébb húzókat, mivel remek implied odds-unk van, ha mindkettőnknek bejön a húzó. Ellenben ha nem nut lapra húzunk (mondjuk egy alacsony szín), akkor rossz a reverse-implied odds-unk, ezért érdemes agresszívebben játszani, hogy megpróbáljuk kiszorítani a nálunk jobb húzókat.


Példa

Nyilvánvalóan minden leosztásnál az összes tényezőt figyelembe kell venni. Nézzük konkrétan a korábbi példa leosztást:
1. Ketten vagyunk - AGRESSZÍVEBB JÁTÉK
2. Az ellenfél feszes - AGRESSZÍVEBB JÁTÉK
3. Pozícióban vagyunk - PASSZÍVABB JÁTÉK
4. 100 BB mélyen vagyunk - PASSZÍVABB JÁTÉK
5. Az ellenfél tartománya erős - PASSZÍVABB JÁTÉK
6. Az ellenfél feltehetően polarizált - PASSZÍVABB JÁTÉK
7. Az ellenfél agresszív - PASSZÍVABB JÁTÉK
8. A húzó nyilvánvaló - AGRESSZÍVEBB JÁTÉK
9. Nem nut húzó - AGRESSZÍVEBB JÁTÉK

Szóval mindent figyelembe véve halványan ugyan, de a passzívabb játék tűnik a jobbnak, mivel az implied oddsunk jó, és a fold equity a későbbi utcákon is érvényesíthető.

Úgy gondolom, hogy a legjobb játék itt, tartani a flopon, úgy készülve, hogy ha turnre üres lap jön, és nyitna az ellenfél, akkor visszaemelünk rá. Erre azért van szükség, mivel az üres turn esetén csökken a húzónk esélye, ezért ekkor megnő a fold equity jelentősége. (Úgy gondolom, hogy van fold equitynk ebben a leosztásban.)

És végezetül...

Remélem hasznos volt, köszönöm mindenkinek, aki segített ezt a cikket megírni.


A cikk eredetileg a 2+2-őn jelent meg, a fordítás az író engedélyével készült