Omaha Suli – Pot Limit

Mielőtt belemerülnénk az egyes indulólapok – illetve inkább lapcsoportok – megjátszásának rejtelmeibe, járjuk előbb kicsit körül a pot-limit licitstruktúrát is. A Hold'em pókert szinte kizárólag limit vagy no-limit struktúrában játszák, aki csak ilyet játszott eddig, lehet, hogy nem is találkozott még pot-limites játékkal. Omahában viszont a no-limites asztal számít ritkaságnak, az általánosan elterjedt változat a pot-limit Omaha, vagy ahogyan sokszor rövidíteni szokták: PLO.

Nézzük először gyorsan a pot-limit emelés szabályát, ami tulajdonképpen roppant egyszerű: Annyival emelhetsz, amennyi pénz a megadásod után lenne a potban. Ezt úgy kell elképzelni, hogy először megadod az utolsó tétet, azután összeszámolod az asztalon lévő zsetonokat, majd ennyit beraksz még pluszban. Tehát pl. ha csak a vakok vannak még benn, akkor az első pozícióból 3.5 nagyvakra emelhetsz maximum: 1.5 BB volt benn eddig, ha csak tartanál, akkor te beraknál még 1-et, így összesen 2.5-et rakhatsz be az 1 egységen felül. Ha a következő játékos is emelni akar, akkor ő 3.5+(2*3.5+1+0.5) = 12 BB-t tehet be maximum.

Online játékban nincs gond a számolással, hiszen eleve csak a maximum téttig tudod húzni a csúszkát. Élő játékban viszont sokszor nem egyszerű kiszámolni a potot. Ilyenkor, ha van osztó, nyugodtan kérd a segítségét, ha nincs, akkor használd a következő trükköt a számoláshoz: A maximális emelés az asztalon lévő pénz összege (ezt azért általában illik figyelni) + az utolsó tét kétszerese. Néhányan szoktak úgy is számolni, hogy az utolsó tét háromszorosa + a többi zseton az utolsó téten felül. Ilyenkor úgy érdemes számolni, hogy az óramutató járásával ellenkező irányban elindulsz, az első tétet szorzod hárommal, hozzáadod a többi játékos előtt lévő zsetonokat, végül pedig a kasszát. Arra figyelj ilyenkor, hogy ha már tettél be pénzt ebben a licitkörben (pl. Te vagy valamelyik vak, vagy volt emelés utánad), akkor az általad korábban betett zsetonokat nem kell beleszámolni az asztalon lévő pénz összegébe. Lehet, hogy elsőre kicsit bonyolult, de hamar bele lehet jönni... Esetleg az élő játék előtt gyakorolhatod a pot-számolást online. Mivel a számolás még a fenti trükkel is beletelik némi időbe, sok helyen szoktak úgy egyszerűsíteni rajta, hogy az emelés szempontjából a kisvakot teljes tétnek számolják. Tehát nem 0.5, hanem 1 nagyvaknak. 50/100-as vakoknál így nem kell 50-re végződő számokkal bajlódni, az emelés maximuma mindig kerek szám lesz. Néha ezt még azzal is egyszerűsítik, hogy tényleg 1 BB a kisvak is. Azaz nem 50/100 lesznek a vakok, hanem 100/100. Ilyen rendszerben működnek egyébként az Ongame network termeinek pot-limites asztalai is.

Nézzük most meg, hogy mennyiben korlátozza a pot-limit licitstruktúra a no-limitben megszokott emelési normákat! A legmeglepőbb az, hogy szinte semmiben!

1.NL játékban flop előtt általában a 3-4 BB-nyi elemést az általános: a pot emelés ilyenkor 3.5 – illetve 4, ha a kisvakot egésznek számoljuk, azaz gyakorlatilag nincs különbség.

2.A standard emelést általában 1BB-vel szoktuk növelni minden limpelő után: Ezzel sincs gond, pontosan ilyen ütemben nő a pot-limit emelés maximuma is.

3.Ha volt előttünk emelés, akkor általában nagyjából háromszorosat – vagy kicsit többet – szoktak visszaemelni. Nézzük, hogy néznek ki a tétek, ha flop előtt mindenki maximumot emel: 0.5 (kisvak), 1 (nagyvak), 3.5, 12, 41, 140, stb. Mint látható itt is van lehetőség közel 3.5-szereset emelni.

4.A flop után az első beszélő általában a pot fele és háromnegyede között nyit. A maximum nyitás itt az egész pot, ez is OK.

5.A flop utáni emelések is általában az előző tét 3-4-szeresei szoktak lenni: A maximum emelés a pot-limit rendszerben is az előző emelés vagy nyitás minimum 4-szerese. (Attól függően, hogy teljes pottal vagy kevesebbek nyitott-e az első játékos.)

Nézzük meg azt is, hogy mekkora pot jöhet össze, ha valaki végig agresszíven játszik! A legrosszabb eset az, ha csak egyetlen játékos, a nagyvak kíséri el az agresszort. Ilyenkor lesz a legkisebb a kassza, mert így lesz a legkevesebb halott pénz benn, azaz ilyenkor lehet a flopnál – illetve a következő licitkörökben – a legkevesebbet nyitni:

1.Flop előtt emelünk 3.5 BB-t, csak a nagyvak adja. Pot: 3.5+3.5+0.5 (kisvak) = 7.5

2.Flopnál nyitunk potot, azaz 7.5 BB-t, nagyvak adja. Pot: 3x7.5 = 22.5

3.Turnnél nyitunk potot, azaz 22.5 BB-t, nagyvak adja. Pot: 3x22.5 = 67.5

4.Rivernél nyitunk potot, azaz 67.5 BB-t, nagyvak adja. Pot: 3x67.5 = 202.5

Azaz a pot ilyenkor is 202.5 BB lesz, amiből a kisvak tett be fél BB-t, azaz fejenként kicsit több, mint 100 BB-t be lehet tolni még itt is egy partiba úgy, hogy egyszer se volt visszatámadás. Azaz simán lehet egy beülőt nyerni (vagy veszíteni) headsup-ban itt is, tehát a kassza méretével sem lesz baj, azaz eddig szinte semmi érezhető különbség nincs a NL és a PL között!

Nézzük meg most az elérhető pot-oddsokat is! Kicsit talán száraz lesz a következő néhány bekezdés, de az Omaha sokkal inkább a húzólapokról szól, mint a Hold'em így nem árt alaposan tisztában lenni vele, hogy milyen esélyeket is ad egy emelés, mielőtt leül játszani az ember:

Amikor a flop utáni játékban potot nyitunk, akkor az ellenfélnek 2:1 oddsot kínálunk a folytatáshoz. Azaz matematikailag akkor éri meg neki folytatni, ha legalább minden harmadik partit nyeri, azaz az adott helyzetben van 33.3% esélye a győzelemre. Hold'em-ben szinte soha nincs ennyi esélye egy húzólapnak, azaz – ha nem számol az ellenfél implied oddsal – simán ki lehet emelni szinte bármilyen lapot... már ha az ellenfél elhiszi, hogy nem blöffölünk, illetve elég jó játékos ahhoz, hogy tudja a saját esélyeit.

Omahában – mint majd látni fogjuk – rengeteg olyan kombó- vagy multi-draw van, aminek a flopnál a nyerési esélye közel 50% még egy set ellen is, két pár ellen pedig akár még favorit is lehet! Azaz itt sokszor még a maximum emelés is kevés lesz, és a húzólap a helyett, hogy dobna, inkább visszaemel, és allin lesz a dolog vége már a flopnál. (Valószínűleg épp ezért szeretik az Omahát PL licitstruktúrában játszani: A pot emelésekkel nem lehet lezárni a partit a flopnál, azaz sokszor jut el a játék terítésig, sokszor lesz túlhúzás, „mákolás”...)

Vegyük sorra kicsit részletesebben is, milyen oddsokat lehet elérni ezzel a licitstruktúrában a flop utáni emelgetéssel! Az egyszerűség kedvéért legyen a flopnál a pot 1 egység.

Ha valaki potot nyit, akkor – mint már fentebb láttuk – a következő játékos 2:1 oddsot kap. Ez eddig egyszerű.

Érdekesebb helyzet, ha a következő játékos ezután emel a maximumig. A pot emelés jelen esetben 4 egység. Ilyenkor a nyitó játékosnak még 3 egységet kell betenni a most 6 egységes potba, azaz pontosan ugyanakkora oddsot, 2:1 kap ő is! Azaz, ha a kész lapunkat elpasszoljuk és hátulról egy húzólap semiblöfföl, majd mi ráemelünk, akkor ugyanaz lesz a pot-oddsa, mintha nyitottunk volna, csak a pot nőtt közben a háromszorosára. Egy jobb húzólap ilyenkor sokszor még jobb helyzetben is lesz, mert így esetleg allin tud menni, és így a flopnál – nagyobb nyerési esélynél – tudja berakni az összes pénzét! Azaz a check-raise sokszor nem olyan erős fegyver, mint Hold'em-ben! (Persze a pszichológiai hatása azért megvan.)

Kicsit rosszabb az odds azoknak a játékosoknak, akik egy nyitás, majd egy emelés után jönnek. Nekik 4 egységet kell betenni a 6 egységes potba, azaz 3:2 oddsot kapnak. (Azaz 40%-ban kell nyerniük a pozitív várható értékhez.) Ezt már tényleg csak a legjobb lapokkal – többszörös sor és színhúzó – lehet megadni, de ilyen esetben igen valószínű, hogy a nyitó vagy emelő játékosnál is van pár lap a lehetséges outok közül, azaz nagy eséllyel nem érdemes már játékban maradniuk.

Nézzük mi van, ha nem potot, hanem kevesebbet – az egyszerűség kedvéért fél potot – nyit valaki:

A következő játékos így 3:1 oddsot kap, aminek a megadásához már egy 25%-os lap is elég! Ennyi esélye rengeteg féle lapnak lehet Omahában a flopnál, tehát egy potnál kisebb emeléssel szinte biztos, hogy nem tudunk kizárni egy határeset lapot! (Akinél viszont abszolút semmi sincs, az ennél kevesebbre is dobna...)

Ha a fél potos nyitásra visszaemel valaki, akkor a max emelés összesen 2.5 egység lesz. A nyitó játékosnak most 2 egységet kell megadnia, ha játékban akar maradni. A teljes pot ekkor 1+0.5+2.5, azaz összesen 4 egység, azaz az emelés után ismét csak 2:1 oddsot kapunk.

Miért volt érdemes ezt végigszámolni? Nos, azért, mert szépen látszik, hogy a potnál kisebb emeléssel egyrészt senkit nem tudunk kiűzni a potból, másrészt ha jön egy visszaemelés, akkor ugyanakkora oddsot kapunk a folytatáshoz, mintha teljes potot emeltünk volna, azaz: Általában nincs értelme a fél pot körüli emeléseknek!

Ha jó lapod van, és félsz, hogy túlhúznak, akkor nyiss teljes potot!

Ha csak blöffölsz, vagy semiblöffölsz, akkor is! Ha fél pot körül nyitsz, azt sokan gondolhatják gyengeségnek, így ha rád emelnek ilyenkor, soha nem tudhatod, hogy van-e tényleges erő az emelés mögött. Ha a potnyi blöffödre emelnek rá, akkor nincs fejfájás, sima dobás.

Ha blocking betet akarsz csinálni, akkor inkább negyed potnyit vagy kisebbet nyiss!

Ugyancsak kicsit nyiss, ha csak hízlalni akarod a potot, mert (közel) verhetetlen lapod van. (floppolt full, vagy floppolt top set – szín- és sor-esélyek nélkül) Ezt egyrészt nagyobb eséllyel adják meg, másrészt még nagyobb eséllyel blöfföl bele valaki.

Ezek persze csak az általános irányelvek. Egy-egy konkrét helyzetben előfordulhat, hogy a fél pot körüli nyitás a jó megoldás. Pl., hogy megzavard az ellenfeled, vagy ha így egy short-stack legális allin-emelést tud csinálni, amire visszaemelhetsz majd.

Selindek