• 2009-03-04 11:21:02
  • Selindek

Omaha suli – Suited ászok

A kombókról szóló fejezetben már volt róla szó, hogy az egyik legerősebb és legjobban játszható kombó a suited ász. Természetesen – akárcsak a többi kombó – önmagában nem sokat ér, viszont a megfelelő kiegészítő lapokkal, illetve más kombókkal már egész életképes indulólapok alakulhatnak ki belőlük.

Suited ász + kis-sorozat

Pár példa erre a lapcsaládra: ♠A♥9♣8♠7, ♥A♥T♣8♦7, ♣A♥5♣8♠7.

Mint látható, az egyszínű ászt három kapcsolódó lap egészíti ki, amelyek többféleképpen is alkothatnak sort. (Kicsit érdemes ismét tanulmányozni a lyukas sorozatokról szóló részben lévő táblázatot.) Természetesen itt is az a legjobb eset, amikor nincs lyuk a kis-sorozatban, mert ekkor 8 különböző módon tudunk nut sort floppolni, egyébként pedig csak 6 módon. De azért ne legyünk telhetetlenek: A hibátlan és az egy lyukat tartalmazó kis-sorozatokkal is lehet 13 outos nut sorhúzót floppolni, ami azért jóval gyakoribb, mint a flop sor, így nyugodtan vehetjük őket egy kategóriának. Ennek a lapcsaládnak pontosan ez a nagy ereje egyébként: Ha egyszerre sikerül nut szín- és nut sor-húzót kapnunk! Ez annyira erős húzólap, hogy kis előnyben lehetünk akár egy top set ellen is, azaz ilyenkor nyugodtan játszhatunk allinre már a flopon. (Bár az előnyünk kicsi, de ne fletsük el, hogy az ellenfélnél nem feltétlenül van top set! A teljes laptartománya ellen sokkal-sokkal jobb a nyerési esélyünk!) Ugyancsak nagy a freeroll-potenciál is ezekben a lapokban, ha valaki mással együtt lesz sorunk, de nekünk még egy flush-húzó is leesik mellé.

A színhúzó lehetősége fel tudja javítani azokat az eseteket is, amikor nem sikerül 13 outos sorhúzót találni, hanem pl. csak egy 8 outosat. A 8 nut sor-out + a nut színhúzó együtt ugyancsak nagyon erős húzólap, amivel szintén el lehet menni akármeddig.

De néha akár még a színhúzó + 4 outos sorhúzó is elég lehet. Pl. ha többen is játékban maradnak, vagy nem volt potnyi emelés.

És ezzel el is érkeztünk a preflop stratégiához: A fenti szituációt ugyanis leginkább akkor tudjuk biztonságosan elérni, ha hátsó pozícióból játszunk ezzel a laptípussal. Azaz ezeknek az indulólapoknak jelentősen növeli az értékét a pozíció! (Na jó, ez tulajdonképpen minden Omaha indulókézre igaz, de ezekre különösen.) Szóval emelni inkább csak hátulról szabad velük.

A fentieknek némileg ellentmond, hogy ez a lapcsalád többszereplős potban nagyjából ugyanannyi eséllyel indul, mint a jó sorozatlapok: Azt, hogy kevesebb féleképpen tudsz sorhúzót floppolni, nagyjából ellensúlyozza a nut színhúzó esélye. (Ráadásul ott vannak még a kombinált húzók is.) A kisebb probléma az, hogy a színhúzót ritkábban fizetik ki. A nagyobb viszont az, hogy nagy gondban leszünk, ha jön egy visszaemelés! Ez ugye, legtöbbször ászokat jelent, és mivel nálunk is van egy ász, jelentősen csökken a lap interceptor ereje. Ekkor már nem a nut sor vagy a nut szín a minimum cél, hanem a két pár, aminek nagyon lecsökken az esélye, ha fogják az egyik lapunkat a négyből. Ha viszont csak limpelsz elölről, utánad emelnek, majd jön pár megadó, akkor a sokszereplős potban már van keresnivalója egy olyan lapnak, amivel monster-húzókat lehet találni. Az ilyen erős húzólapokkal ugyanis pont az a cél, hogy allin tudj menni a flopnál, amikor még két lap jön, ami kiegészítheti valamelyik húzódat. Ezt pedig pontosan az ilyen partikban a legkönnyebb elérni!

Hátsó pozícióból – esetleg preflop emelőként – ráadásul ott van még annak az esélye is, hogy top két párt floppolva nyerjünk meg kellemes pototkat. Itt ugyan már kell némi óvatosság, de ha senki más nem nyit bele egy ilyen flopba, akkor igen-igen sokszor megél a top két pár.

Van még néhány nagyon fontos dolog ezzel a lapcsaláddal kapcsolatban!

1.A legkisebb lap minimum 4-es legyen! Akár csak a sorozatlapoknál, itt is sok potenciális outot veszíthetsz, ha túl kis lapokból áll az induló-kezed!

2.A kis-sorozatban maximum 1 lyuk lehet! Ha 2 lyuk van vagy dupla-lyuk, akkor nem tudsz 13 nut-outos sorhúzót kapni, ami szintén jelentősen rontja az esélyeidet.

3.Ennek a lapnak a lelke a suited ász. Azaz a ♠A♥9♣8♥7 lap nem tartozik ebbe a lapcsaládba! (Hanem konkrétan a szemét kategóriába.)

Broadway lapok suited ásszal és téglával.

A „tégla” az Omaha szlengben a nem odavaló lapot jelöli. Azaz egy olyan lapot, ami „kilóg” a többi közül, nem alkot kombót a többi lappal. (Jelen esetben persze alkothat, mert lehet, hogy pont ennek a lapnak a színe fog megegyezni az ásszal, de nem tud sort alkotni a többi lappal.)

Nézzünk itt is néhány példát:

♠A♥Q♣T♠7, ♣A♣K♣J♥4

(Igen, most lehet kötözködni, hogy a ♥4 tud sort alkotni az ásszal, de vegyük észre, hogy az soha nem lesz nut sor. Azaz olyan, mintha nem is lenne…)

Ha alaposan megnézzük a fenti példákat, sok hasonlóságot találhatunk a kis-sorozattal támogatott egyszínű ászos lapokkal.

Ha leesik a hiányzó két broadway lap a flopra, akkor 13 outos nut sorhúzód lesz, függetlenül, hogy melyik kártyák vannak nálad!

Nut sort sajnos csak háromféleképpen lehet floppolni velük, de ezt ellensúlyozza az, hogy magas lapokból áll a kezünk, azaz ha full alakul ki, akkor sokkal nagyobb eséllyel lesz nálunk a nut full vagy javulunk nut fullra, amivel szintén egész szép potokat lehet nyerni.

Nagy meglepetést – és ezáltal nagy potot is – tud okozni a tégla is! Nézzünk egy példát: AKJ4 nálunk, AAKT az ellenfélnél, a flop KK4. Ha az ellenfél kicsit is jó játékosnak tart, kizárja, hogy 44 van nálunk (joggal), a K4 pedig annyira valószínűtlen, hogy jogosan gondolhatja, hogy a K drill az ász kickerrel a legjobb lap jelenleg. A visszaemelésünkre pedig legfeljebb elkönyveli, hogy felezés lesz, és már röpül is az allin a 4 outos lapjával. Persze ez azért elég ritka eset, viszont ha bejön, akkor nagyon-nagyot lehet nyerni vele.

Van persze azért veszélye is ezeknek a lapoknak. Az ugye nyilvánvaló, hogy az előző kategóriához hasonlóan ezek is rosszul teljesítenek az ászok ellen. Viszont ugyancsak gyengébben teljesítenek a broadway lapok ellen is, amik könnyen dominálhatják őket. (Pl. mindketten sort floppolunk, de a 4 magas lapból álló kéz e mellé még két párt is, ami javulhat fullá, és felezés helyett viszi az egész kasszát.) És pontosan ez a másik olyan lapcsalád, amivel előszeretettel emelnek a játékosok, illetve szállnak be velük emelt potba.

Azaz, általában elmondhatjuk, hogy nem szeretnénk ilyen lappal emelt potban játszani. Ez egyrészt azt jelenti, hogy ne emeljünk ilyen lapokkal, másrészt azt, hogy korai pozícióból nem érdemes limpelgetni velük. Legfeljebb középről, de onnan is inkább csak akkor, ha viszonylag passzív az asztal és jó eséllyel nem lesz emelés mögöttünk se. Emeletlen sok-résztvevős potba hátulról viszont érdemes bekukkantani, mert átlagos lapok ellen sokféleképpen tudunk jó flopot kapni.

Selindek

Pontok: 4.5 (pontozók száma: 18)
    Omaha suli – Suited ászok
    7
    2009-03-06 21:43
    Épp azért számolunk az _összes_ ismeretlen lappal, mert nem tudjuk, hol van az az ász :)

    Tehát egy konkrét példán: tiz fős asztal, ugyebár mindenkinek kiosztanak 2 lapot, az 20, a flopban ott van 3, az 23, a pakliban maradt 29.
    Nem mondjuk, hogy annak, hogy ász jön, az esélye 3/29, hiszen nem tudhatjuk, a kiosztott lapok között volt-e ász. De azt nyugodtan mondhatjuk, hogy az ismert 3, és a saját két lapunk kivételével a maradék 47-ből bármi jöhet, tehát annak az esélye, hogy ász jön, igen jó közelítéssel 3/47

    Természetesen, amennyiben ezer százalékos biztonsággal tudod lapra tenni az ellenfeleidet, akkor korrigálhatsz, de hát ilyen nem nagyon van...
    ----------

     "50%-om van ellened" - jah, igen. Vagy lemákolsz, vagy nem...

    6
    2009-03-06 21:06
    Rendi vagy, hogy válaszoltál. Most már jól tudom értelmezni "mittudomén milyen halmazt", de nem értem, ez miért egyenrangú a pakli fogalmával, hisz' a ki nem osztott pakli tartalmának egy része felhasználható számomra kedvezően, a kiosztottaké nem... bocs, ha értetlennek tűnök...:-)
    summázva: ha van nálam pl. egy ász, nem számíthatok a többi 3-ra a PAKLIBÓL, hisz a három közül egy, kettő, vagy akár három már lehet kint van...és ez így van mindennél. Ha van egy db köröm(bármilyen) a többi 12 nem feltétlen a pakliban van....tehát mindig csak egy részével rendelkezhetek majd...nem számolhatok a fennmaradó 12-vel...
    5
    2009-03-06 20:08
    Olykor kint is vannak. Ekkor kevesebb az eselyunk/jo lapunk flopra / turnre / riverre.
    Maskor viszont mas lapok vannak naluk, ami megnoveli az eselyet hogy lejon a nekunk kello lap. Surubben vannak a pakliban. :)
    Hosszu tavon ez kiegyenlitodik.
    Mivel nem ismerjuk az ellenfel(ek) lapjat es a pakliban maradt lapokat sem ezert egy nagy kozos "mittudomen" nevu halmaznak kepzeljuk oket.
    Holdemben a flop utan ismerunk 2 (mienk) +3 (flop) lapot az 52-bol. Azaz 47 ismeretlen lap van. 100/47 = 2.13. Tehat durvan 2%/lap. A turn utan 46 ismeretlen lap marad 100/46 = 2.17. Azaz meg mindig durvan 2% / lap esellyel szamolhatunk.
    Omahaban a flop utan ismerunk 4+3 lapot. 45 ismeretlen. 2.22% / lap. Turn utan 44 ismeretlen... 2.27% - > 4 out ~10%



    "Ha pl. Bármilyen pikk lap jön, akkor megvan a nut flush. 2 pikk van a kézben, 2 az asztalon, a nem ismert lapok között van még 9 lehetséges pikk lap. Ez eddig 9 out."

    Out szamolasakor azonban tobb tenyezot kell figyelembe venni.
    Pl. szinhuzoval 9 outban a paros board is benne lehet. Ami szamunkra nem biztos hogy jo. Lehet hogy valakinek mar fullja, pokere lesz.

    9 nut out: As Js Th 2d Flop: 3s 8s Jd
    Azaz az asztalon levo masszinu lappal a kezedben levo egyik suited lappal parod kell legyen a 9 nut outhoz.

    8 nut out: As Js Th 2d FLop: 3s 7s Qh A Qs part rak le. Elonytelenebb pot odds, kevesebb implied odds (mindenki tart a paros boardtol = esetleges kisebb szin nem fizet ki) es lehetseges reverse implied odds (valakinel full, poker).

    6 (valojaban 4) nut out: As Js Th 7d FLop: 3s 4s Qh 5s 6s X X foghatja ket outodat (2s, 7s) Qs part rak le. Nagy reverse implied odds a 2s, 7s eseten. Persze ez extrem eset de elofordul.
    4
    2009-03-06 15:59
    Érdekes helyzet. Tulajdonképpen semmink nincs, viszont jó esély van arra, hogy lesz egy sor vagy flush. Tegyük fel, hogy valaki hív, és nekünk dönteni kell, hogy megadjuk-e az egy egységet.

    Induljunk ki abból, hogy valószínűleg nem a mi lapunk a legjobb, így csak akkor nyerhetünk, ha a turn vagy a river során javul a lapunk. Nézzük hát, hogy hogyan javulhat:

    *

    Ha pl. Bármilyen pikk lap jön, akkor megvan a nut flush. 2 pikk van a kézben, 2 az asztalon, a nem ismert lapok között van még 9 lehetséges pikk lap. Ez eddig 9 out.
    *

    Ha jön egy bármilyen 6-os vagy J, akkor lesz egy sorunk. 4 db 6-os van még a pakliban + 4 db J, de ezek közül a pikkeket már számoltuk, így ez újabb 6 out.


    Ez egy részlet a pokersuli poker matemetikája c. fejezetből. Kezdő vagyok, de nem értem, hogy hogyan lehet feltétlen 4 hatos vagy 4 J a pakliban, mikor már osztottak, és ezek egy része bárkinél lehet a játékostársak közül.

    köszi a választ!

    B.
    3
    2009-03-05 13:38
    A előző hozzászólást rosszul fogalmaztam. Az omaha suli is kitért a Hutchinson féle rendszerre, és az esetleges problémáira. Az lenne a kérdésem, hogy a rendszert egy az egyben felejtsük el, vagy azért használható itt is?
    2
    2009-03-05 13:20
    Egyben lesz majd az igazi, ha teljesen kész lesz, de a már megjelent részek is szolgáltak sok hasznos tanáccsal.

    Nem tudom, lesz-e róla szó, de érdekelne, hogy a limites omaha suliban található Hutchinson féle pontszámítás mennyire használható pot limitben. Mintha a pókertáboros videón lett volna említve, hogy nem teljesen jó.
    1
    2009-03-05 08:46
    Amikor nagyon ritkán rábukkanok valami cikkre az omaháról itt az ophun, megfogadom végigolvasom a sulit, de eddig valahogy nem tudtam erre időt szakítani.De mivel Selindek töri magát,hogy némi fejlődést érjünk el, vagy legalább más aspektusból is lássuk az omaha szépségeit, most már tényleg rászánom magam egy kiadósabb suli böngésző hétvégére.
    Köszi, hogy írsz nekünk!Így tovább!
    ----------