Omaha suli – Lyukas sorozatok

A lyukas sorozatok az egyik legnagyobb játszható lapcsalád Omahában. Kiindulásként tekinthetünk rájuk ugyanúgy, mint az előző fejezetben tárgyalt hibátlan sorozatokra, azaz az ott leírt stratégia lesz az alap, és majd ezen finomítunk a következő bekezdésekben.

Először is nézzünk néhány példát, hogy hogyan teljesítenek a lyukas sorozat az ászok ellen:

AAQ2 vs 9876, AAQ2 vs 9875, AAQ2 vs 9865

Mint látható, nincs jelentős különbség, sőt az utolsó példában a lyukas sorozat még egy picit esélyesebb is, mint a hibátlan, azaz a potenciális ász-párok illetve egyéb magas párok ellen ugyanúgy lehetne játszani velük. Az egyetlen probléma csupán az, hogy az, hogy ászok ellen játszunk csak a licit közben derül ki, viszont ha nem kapunk visszaemelést és family-pot alakul ki, akkor egyes esetekben a lyukas sorozatok már sokkal gyengébben szerepelnek!

Nézzünk egy kis elméletet!

A sorozat-lapok nagy erőssége az, hogy nagyon sok módon tudnak sorrá fejlődni. (Ez a plusz miatt vehetik fel a harcot az ászok ellen is hatékonyabban, mint négy tetszőleges lap.) Sok ellenféllel szemben viszont nem egyszerűen sorra, hanem nut sorra lesz szükség a győzelemhez! Illetve egészen pontosan: Nut sorra lesz szükség ahhoz, hogy sokat nyerjél. (Lehet persze sokszor nem nut sorral is nyerni, de mivel nem lehetsz biztos a győzelemben, nem is tolhatsz nyugodt szívvel allint, így nem tudod maximalizálni a nyereményt.) Így a sorozat-lapok tényleges ereje attól függ, hogy hányféleképpen alakulhat ki belőlük nut sor. Ez most hosszú lesz, de muszáj egyszer végigvenni, mert a jól megjátszott sorozatok-lapok nélkül egyszerűen nem lehetsz nyereséges játékos Omahában!

Az első két oszlophoz nem kell magyarázat.

• A harmadik oszlopban azok a flopok vannak, amikkel nut sort floppolsz. Csillag jelöli azokat a flopokat, amikben nem tud elromlani a sorunk egy magasabb laptól! Szín vagy full persze leronthatja itt is, de ha valaki más is nut sort floppolt, akkor itt van rá esély, hogy a flop allin után lejavuljuk egy nagyobb sorral!

• A negyedik oszlopban az van, hogy hány féleképpen tud lejönni az adott flop. Ha egy lap sincs nálad a szükségesekből, akkor ez 64 (4*4*4), ha egy nálad van akkor 48 (4*4*3), ha kettő is, akkor 36 (4*3*3). Itt nem vettem figyelembe azokat az eseteket, amikor a nut sorral együtt szín-esély is lesz a boardon. Ez egyrészt nagyon elbonyolította volna a számolást, másrészt nagyjából ugyanakkora eséllyel jön egyszínű flop mindegyik laphoz, szóval az arányokon ez nem változtat. Csillag jelöli a 36-os sorokat, ugyanis itt nem csak sort, hanem két párt is floppoltunk, azaz van esélyünk fullal lejavulni az esetleges másik floppolt sort!

• A következő oszlop mutatja, hogy összesen hány féleképpen tudsz nut sort floppolni.

• Utána jönnek a lehetséges esetek a jó húzólapokhoz. Jó húzólap az, aminél legalább 10 out van (Bár inkább 11-12). Zárójelbe írtam, hogy az adott húzónál hány out lesz.

• A legutolsó oszlopban az látható, hogy az adott húzóhoz hányféleképpen jöhet le a két szükséges lap. Ez szintén csak egy arányszám, mert a flop harmadik lapja is fontos, de vehetjük úgy, hogy mindegyik esetben nagyjából ugyanolyan arányban rontja el a harmadik lap a húzónkat. (lapduplázódás, egyszínű flop, stb...)

Jó néhány órát dolgoztam ezzel a táblázattal (jóval többet, mint amennyi egy átlag fejezethez kell, és így is csak remélem, hogy nem maradt benne hiba...), szóval szerintem Neked is megéri legalább ennyi ideig tanulmányozni!

A lusták kedvvéért a következő fejezetben én is összefoglalom majd a táblázatból levonható következtetéseket, de pedagógiai szempontból hasznosabb lenne, ha Te magad jönnél rá ezekre, mert biztos, hogy úgy sokkal jobban rögzülnek a tanulságok!