Online után élő sikerek - interjú Chris Moormannal
A BlackBeltPoker pár nappal ezelőtt készített interjút a póker egyik legelismertebb játékosával, Chris Moormannal, ennek fordítását olvashatjátok.
Mindannyian ismerjük Chris Moorman online hőstetteit, évek óta a világ egyik legjobbjának tartják és bizonyosan a legegyenletesebben teljesítő játékosnak - de 2011-ben végül sikerült neki ezt a sikert az élő színtérre is átültetnie, méghozzá nem is akárhogy: egy Aussie Millions döntővel, egy WSOPE 2. hellyel és egymillió feletti vegasi nyereménnyel. Elnémította a kétkedőket.
Milyen volt 2011 online?
2011 valószínűleg nem tartozik a legjobb éveim közé, sokkal jobban sikerült, mint 2010, amikor minden pocsék volt, de nem is lett olyan csodálatos, mint 2008. Tisztességes összeget nyertem online és egészen jól mentek a SCOOP versenyek is két döntővel, de nem játszottam túl sokat az utolsó pár hónapban, mivel rengeteget pókereztem élőben, hajtottam az Év Játékosa pontokra.
Mindamellett éppen a Fekete Péntek előtt értem el legnagyobb online eredményemet, 235 000 $-t nyertem. Egy multientry $1K versenyen volt, hatszor lehetett nevezni. Az összes lovam benn volt és nyilvánvalóan nem akartam, hogy mindenki hatszor nevezzen és kiejtsen, így azt a szabályt hoztam, hogy az erősebb játékosok legfeljebb háromszor nevezhetnek. Kezdetben azt gondoltam, hogy én is tartom magam ehhez a hármas szabályhoz, de rosszul jöttek a lapok, és az utolsó pillanatban, mielőtt a kései regisztráció befejeződött volna, befizettem három további nevezést. Végül a hatodik alteregómmal ment jól, megcsináltam, így senki sem mondhat semmit.
Hogyan maradsz motivált?
Felteszem, mostanra meg kellett volna unnom a pókert, tekintve, hogy mennyit játszom, de ebből a szempontból szerencsés vagyok. Egyszerűen imádom a játékot. Nem a pénzről szól. Valahányszor játszom, nyerni akarok, még ha egy nyolcdolláros rebuyos versenyről van is szó, és jól érzem magam, ha sikerül. Olyan, mint az iskola. Igazán jól is mehetett volna, de sosem voltam elég fegyelmezett. Ha belevágok valamibe és beleadom a szívemet, akkor addig csinálom, amíg nem leszek én a legjobb. De ezt akarnom kell.
A szokásos versenyek nem izgatnak annyira, de még mindig elkap a gépszíj, ha messze jutok egy igazán nagyon. Amikor egy nagy versenyről van szó, az emberek pedig feljönnek a netre és sok szerencsét kívánnak, az igazán jó. Egészen addig játszani fogok, amíg ez meg nem változik.
Hogyan érintett a Fekete Péntek?
A Full Tilt [Poker] elvesztése nem volt kellemes. Mindig ez volt az a terem, ahol jobban ment nekem, ott talán csak két vagy három vesztő hónapom volt egész életemben, míg a Stars teljesen más volt. Így a szokásos Full Tilt versenynaptár elvesztése nehézzé tette megszerezni a hajtóerőt ugyanannyi grindeléshez, mivel a versenyek kétszer vagy háromszor kisebbek lettek a korábbinál, a nevezési díjakat tekintve, és ötször-hatszor, ha a lehetséges nyereményt nézzük. Ha valaki nagy mínuszban volt az előző hónapban, nehéz volt kikecmeregni belőle.
A színvonal határozottan kezd elég magas lenni, de akkor sokkal gyengébb volt egy ideig a Fekete Péntek miatt. Most azok a jó játékosok kezdenek visszatérni. De nem aggódom emiatt túlságosan. Fejlődöm, mint játékos, megpróbálok állandóan fejlődni, így mindaddig, amíg ezt fenntartom, jól fog menni.
Nem az én stílusom a jövőt fürkészni. Azt sem tudom, mit csinálok a jövő héten, nem hogy pár év múlva. Mielőtt a Full Tilt leállt volna, úgy éreztem, ők és a Stars örökké itt lesznek. Egy kicsit lehetett aggódni az olyan termek miatt, mint az Ultimate Bet, tudtam, hogy bármelyik héten megszűnhetnek, de a Full Tilt legyőzhetetlennek tűnt. Most úgy érzem, bármi megtörténhet.
Ha a póker holnap eltűnne, szerintem meglennék, mert az élő póker mindig megmaradna. Nagy szarban lennék, ha ez egy évvel ezelőtt történt volna, mert nem tudtam megverni semmilyen élő játékot, de most már legalább mázlim volt pár versenyen és bebizonyítottam, hogy képes vagyok nyerni, így remélhetőleg rendben lennék. Ennek ellenére jobb is lehetnék a pénzem befektetésében.
Miért 2011-ben állt össze az élő játékod?
Szerintem előbb-utóbb megtörtént volna, mivel minden nagy versenyen játszottam a körúton négy vagy öt éve, és nem volt sok szerencsém. Nem hiszem, hogy nagyon másképp játszottam volna tavaly, egyszerűen játszottam a játékomat, pont úgy, mint a korábbi években. Egyszerűen csak történetesen megnyertem a nagy pénzfeldobásokat.
Talán feszesebben játszottam, mint korábban és jobban alkalmazkodtam az ellenfeleimhez, de csak kis dolgokban - ettől ez még ugyanaz a játék volt. Még mindig pókerezem, és nem játszottam rosszul ezelőtt sem. Egyszerűen elvesztettem a kulcsleosztásokat, miközben tavaly megnyerten őket, és ez nyilvánvalóan hatalmas különbség lett az év végére a végső számokat tekintve.
Az Aussie Millions erős kezdés volt...
Igen, bár ez egy igazán erős döntő volt, valószínűleg Patrik Antonius volt a legveszélyesebb játékos. Két vagy három székkel odébb, a baloldalamon ült, így mindig megpróbáltam ellopni a nagyvakjait, ami nem sikerült fényesen, mert sosem dob. Patriknak van egy bizonyos aurája, ami minden alkalommal, amikor egy leosztásban ellene játszik valaki, halálra rémiszti az illetőt.
A verseny igazán nagyszerű, mert fejnehéz és csak 6-700 játékos nevez, ami megverhető létszámú mezőny. A minőség is alacsony, mert egész évben selejtezőket futtatnak rá a Crownban. Ráadásul sok nagynevű profi kihagyja, mert a PCA-n játszanak inkább. És amikor beérünk a pénzbe, hatfősek az asztalok a döntőig, ami nagyon jól jön az olyan agresszív játékosoknak, mint én.
Idén meg se melegedett alattam a szék. Az első napon kiestem, még az ebédszünet előtt, vissza a régi kerékvágáshoz, azt hiszem. Játszottam pár mellékversenyen, az elsőn 20. lettem, ez volt az a torna, amit végül Middy [Thomas Middleton] nyert meg. Aztán kései regisztráltam az 500 AUD turbóra, 9000-t kaptam a 300/600 szinten. Mindössze 15 nagyvakom volt, de úgy jöttek a lapok, mintha direkt nekem állítottál volna be a paklit, és eljutottam a döntőig. Nyolc közül én voltam az első 550K-val a 3000/6000 szinten, ami masszív egy turbónál és ötször annyi zsetonom volt, mint a második helyezettnek, de valahogy hetedik lettem. Nevetséges volt.
Melbourne igazán nagyszerű hely a nyaralásra, akárcsak egy versenyre, mivel rengeteg dolgot lehet csinálni. Nagy teniszrajongó vagyok, és sikerült megnéznem a Nadal/Federer meccset, ami őrületes játék volt. Elmentem erre a nagy zenei fesztiválra is, amelyen fellépett Kanye West és mások is, és Flushy [James Dempsey] megpróbált rávenni, hogy megnézzem azokat a táncoló pingvineket is. El tudom képzelni, hogy ellop egyet és fogadásokat köt rá.
Hogy látod a WSOP-t?
Az első évben, amikor odamentem, csak a főversenyen játszottam, és az 1500 $-oson, de csak 1500 zsetont kaptunk és a mezőny fele pár órán belül kiesett, tehát a kisebb versenyek struktúrája sokat fejlődött. Még mindig nagyon gyors az indulás, de ha sokáig benn maradunk, a struktúra jó, és kevés pénzből sokat lehet csinálni rajtuk.
Általában véve a Series sokkal jobban szervezett, és szerintem a November Nine is jó a pókernek, mivel fel lehet építeni az utat a döntőig, ami a közönségnek lehetőséget ad a közvetítés megtekintésére és egy kedvenc játékos kiválasztására, akinek drukkolhatnak. A játékosok szponzorációt szerezhetnek maguknak, és közben szakíthatnak egy kis extra pénzt.
Tetszik a versenynaptár is, meglehetősen jó keverék, nincs túl sok ütközés, bár ez lehet, hogy azért van, mert jelenleg csak az NL és az Omaha versenyeken játszom. Talán egy kicsit túl hosszú, mivel a végére mindenki kimerül és megutálja a pókert, hacsak nem tartozik a nyertesek közé. Mindenki megpróbál kikecmeregni ebből a főversenyre.
Milyen közel voltál a 2500 $ 6-maxon?
[Chris harmadik helyen végzett a 2500 $ 6-max versenyen, 271 800 $-t nyert.]
Első vagy második voltam hét játékosnál, így jól ment. Minden nekem kedvezett, és nem gondoltam, hogy túlzottan aggódnom kellene a maradék játékosok képessége miatt, így nagyon jónak éreztem az esélyeimet. De aztán elvesztettem egy hatalmas potot, allin preflop volt, A-Q eltérő színű A-2 ellen, és 3-4-5 jött, ami azt jelentette, hogy shortstackként kerültem a döntőbe, kevesebb, mint 20 nagyvakkal. Felgrindeltem magam a harmadik helyig, de elvesztettem egy nagy potot K-J-val K-9 ellen, szóval bosszantó volt, mivel úgy éreztem, jól játszottam, csak balszerencsés voltam két kulcsleosztásban.
Milyen a 6-max dinamikája?
Úgy tűnik, mindenki hamar kiesik a 6-max versenyeken. Nyilvánvalóan sokkal agresszívabban kell játszani, de az emberek a végsőkig túlzásba viszik, aztán mások úgy kezelik, mintha teljes asztal lenne, szóval mindenki más stratégiát játszik. A torna az agresszív játékról szól, de minden képességre folyamatosan szükség van.
Ezek kemény versenyek és sok jó játékos van rajtuk, de rengeteg olyan ember is van, aki elajándékozza a zsetonjait. Magabiztosnak éreztem magam, bárkivel is játszottam, mert hozzászoktam a játékhoz ezekkel a srácokkal, és tudom, hogyan alkalmazkodjak hozzájuk.
Örültél a szünetnek a 10 000 $-oson?
[Egy új szabálynak köszönhetően a játékot megszakították a heads-upban, így a játékosoknak vissza kellett térniük a következő napon a maradék pár leosztás lejátszására.]
Boldog voltam miatta, mert akkor éppen rossz passzban voltam, miután elvesztettem egy nagy potot flopra kapott két párral sor ellen. Sosem álltam fel ebből, és az utolsó pár leosztásban szinte úgy éreztem, nem játszom elég keményen, mivel azt akartam, hogy legyen még egy nap. Azt gondoltam, jó lenne, ha függőben maradna úgy, hogy Joe Ebanks van előnyben és közel jár a karkötőhöz, de még be kell fejeznie.
Meglehetősen jól ismertem őt a netről, és peches voltam, hogy pont egy igazán kemény ellenféllel kerültem szembe. ElkY nyilvánvalóan nagyszerű játékos, de sokkal feszesebb, mint az emberek gondolnák, így sok akciót kap, amikor másoknak nem adnának. Képes őrültségekre, de egészében véve inkább feszes, mégis mindenki kifizeti, tehát működik.
Elvonták a figyelmed a drukkerek?
Talán egy kicsit, de úgy éreztem, a többi játékosét jobban, és megfélemlítette őket. Volt egy leosztás, ami összezavarodott. Hárman voltunk játékban, de még mindig a kilences széken ültem, az ellenfelem az egyesen, így nem igazán láttam őt, mert köztünk volt az osztó. A-2-m volt a K-4-3 asztalnál, nyitottam, ő emelt, én egyszerűen nem hittem el, így allin mentem. Miközben gondolkodott, mindenki megőrült, és elkezdett kántálni 3-4 percen keresztül, én pedig csak ültem ott a posztóra meredve. Aztán volt egy nagy éljenzés, így azt gondoltam, hogy bedobta, ezért felfordítottam az egyik kártyámat. Éppen ahogy felfordítottam a kettest, láttam, hogy még megvan a lapja, és gyorsan visszafordítottam, de már túl késő volt, mert az emberek elkezdtek kántálni: 'Kettes!'
A fickó végül A-2-vel tartotta az allinemet, így osztottunk, de ha nem mutattam volna meg, dobhatott volna, és én nyertem volna a potot. A nap végén ez jelentős különbséget jelenthetett volna. Mindazonáltal jó volt bírni mindenki támogatását, ez különleges alkalommá tette, úgy érződött, hogy valami rendkívüli történik. Volt néhány nagyszerű dal - köztük egy az amerikai VPN-ről -, és Sammy Grafton legendás szurkoló.
Valamilyen stratégia a WSOPE-re?
[Chris második lett a WSOPE főversenyén, 800 000 €-t nyert.]
Csak hogy elkerüljem Jake-et [Cody], mert ő annyira jó. Nem volt igazán gyenge láncszem. Shawn Buchanan egy bestia, és mindig küszködtem vele szemben. Max Silver mindig nagy kihívás elé állít, és Elio Foxot is ismertem online, nagyszerű játékos.
Max olyan, mint egy időzített bomba, és nagyon őrült, így folyamatosan imádkoztam, hogy hamar kapjak lapot ellene, és tényleg kaptam, J-J-m volt az A-K-ával szemben. Azt vártam tőle, hogy valamilyen szar lapot fordít fel, de tényleg megvolt neki, így rendkívül szerencsés voltam, hogy megnyertem ezt a hatalmas flipet és kiejtettem őt a döntőből, mert veszélyes játékos.
A fő célom az volt, hogy bekerüljek a háromba, és onnan tovább. Csak játszanom kellett a játékomat, elcsípni pár jó helyzetet és remélni, hogy jól jönnek a lapok is. Szerencsém volt, hogy végül bejutottam a heads-upba.
Volt néhány kulcsleosztás, például a K-9...
[Jake Cody volt a korongnál, Chris Moorman elölről 85 000-re emelt (vakok 20 000/40 000, ante 5000), Brian Roberts tartott. Elio Fox 260 000-re emelt vissza, Moorman 585 000-re emelt vissza, Roberts nagyjából 1,2 millióval allin ment, Fox azonnal dobott. Moorman számolást kért, az eredmény 1 285 000 volt, Moorman tartott.
Roberts: ♦A♠A
Moorman: ♠K♥9
♦4♥2♣2♥5♣4 jött az asztalra, Roberts 2,9 millióra duplázott, Moorman 2 millióra csúszott le. ]
Ez egy kissé kisiklás volt, UTG-ből nyitottam, a mellettem ülő Brian Roberts tartott, és olyan sokszor visszaemelt rám, hogy úgy éreztem, nem csapdázna egy nagy lappal. Aztán amikor Elio squeezelt, ez mindig erősnek néz ki és tudtam a netről, hogy szereti kihasználni ezeket a helyzeteket, tehát visszaemeltem rá, mert azt gondoltam, sose blöffölne vissza. Amikor Brian allin ment, tudtam, hogy bajban vagyok, de elkavartam a stackméreteket, mert azt gondoltam, jó árat kapok, amikor talán nem kaptam a laptartománya ellen, ami nyilvánvalóan igazán erős volt. Olyan piszkosnak éreztem a dobást, így hazardíroztam és reméltem, hogy szerencsém lesz, de esélyem se volt.
És a másik oldal, a 8-4...
[A 30 000/60 000/10 000 szinten Dermot Blain volt a korongnál, Chris Moorman 135 000-re emelt elölről, a nagyvak Moritz Kranich tartott. A ♦8♣7♥2 flopnál Kranich passzolt, Moorman 165 000-rel támadott, Kranich megadta. A turn ♦J lett, Kranich 275 000-rel nyitott, Moorman tartott. A ♣T rivernél Kranich 505 000-rel nyitott, Moorman megadta.
Moorman: ♦8♣4
Kranich: ♦K♦Q.]
Általában nem nyitnék eltérő színű 8-4-gyel UTG-ből, de csak kevesen kaptak 3-betet az előző leosztásokban, ezért úgy éreztem, mindenki meglehetősen becsületesen játszik. A német játékos [Moritz Kranich] megvédte a nagyvakját, és a flop olyan jó volt, amilyet a lapomhoz kaphattam, így egyszerűen értékért folytattam a támadást. Amikor passzolt és tartott, azt gondoltam, biztosan ászmagasa van, talán királymagasa és nyilvánvalóan számos más lapja is lehet.
A turnnél kialakulhatott volna sora, de nem úgy éreztem, hogy preflop eltérő színű T-9-cel tartott volna, így csak az egyszínű T-9 miatt aggódtam. Amikor támadott, azt gondoltam, polarizált a lapja, és talán turnre kapott flöshúzóval állok szemben, így csak tartottam. A river igazán jó kártya volt neki a blöffhöz, és nem gondoltam, hogy túl vékonyan licitálna, talán egy drillel, de épp elég rontott float és flöshúzó kombináció volt ahhoz, hogy tarthassak. Még ha harmadik párom is volt gyenge kickerrel, nem vártam tőle, hogy második párt fordítson fel. Vagy nutja van, vagy semmije, és szerencsémre ezúttal az utóbbi. Persze ha nutot fordított volna fel, rémes tartásnak tűnt volna.
Mennyire voltál mérges, amiért ismét elszalasztottad a karkötőt?
Hátrányos helyzetben kezdtem a heads-upot egy jó játékossal szemben, így tudtam, hogy kevesebb az esélyem, mint az ellenfelemnek, és felkészültem a második helyre. Osztottunk, így igazán nem panaszkodhatok, amiért nyertem egymillió eurót, de szép lett volna végül megnyerni. Csak még több motivációt adott, hogy legközelebb az első helyen fejezzem be.
Vegasban csak elmentem bulizni és berúgtam. Mindkétszer nagyon jól csináltam az utolsó nap előtt, és miután láttam Jake szurkolóit, a fő célom az volt, hogy bekerüljek a döntőbe, és mindenkit odahívhassak egy jó bulira. Pár nappal később eszembe jutott, milyen közel voltam, de akkor csak boldog voltam, hogy a rajongóknak alkalmat adtam a szurkolásra. Egy évvel korábban sokkal csalódottabb voltam, hogy lemaradtam a karkötőről, de mivel a Fekete Pénteken elvesztettem némi pénzt, a nyeremény sokat jelentett számomra és segített túljutni azon, hogy lemaradtam a karkötőről.
Nemrég változott a szponzorációd, hogyan történt?
Nos, Doyle távozása valamennyire a véget jelentette, a DoylesRoom nem létezhet Doyle nélkül. Ajánlottak egy új szerződést, de rettenetes volt, így senki sem írta alá, ezért úgy döntöttünk, hogy elválnak útjaink. De nagyszerű élmény volt, és nagyszerű csapat, csak balszerencsés volt az időzítés. Biztos vagyok benne, hogy egyébként nagy siker lett volna.
Nicky Evans mesélt nekem a LockPokerrel való szerződéséről, így a Series vége felé elkezdtem velük tárgyalni. Megvoltak a magam aggodalmai, mivel még mindig működnek az Egyesült Államokban, de úgy tűnt, mindenre megvan a jó válaszuk, és igazán lenyűgöztek, így aláírtam hozzájuk.
Gyorsan fejlődnek, múlt héten bevezettek egy új versenyt. 500 $ a nevezési díja, minden hónapban megrendezik, és azt hiszen, az elsőn 45 000 $ lett az első díj, ami sokkal több, mint amit vártak. Remélhetőleg csak felfelé vezet az út.
Magad is szponzorálsz játékosokat. Hogyan működik egy ilyen szponzoráció?
Jelenleg 20 szponzoráltam van, és van egy adatbázisom, amibe minden session után beírom az eredményeiket. Mostanában egy kicsit hanyag voltam, így gondolkodom azon, hogy átpasszolom ezt a munkát David Jonesnak, mert ő nagyon jó az ilyen dolgokban, és aztán fizetést adok neki.
Mostanában jól mennek a dolgaik. Szponzorálom Flushyt, aki decemberben megnyerte a WPT-t, ami párezerrel kihúzta őt a makeupból [nevet], és Middy megnyerte azt a mellékversenyt az Aussie Millionson. A százalék 50-50-ről indul, de ha valaki termel bizonyos mennyiségű profitot, növelem az ő részét, de ez csak az online játékra vonatkozik, mivel élőben olyan nagy a szórás. Ha holnap valamennyien eltűnnének, valószínűleg nem lenne profitom, mivel a makeup olyan magas. De bízom a lovaimban és szerintem csak idő kérdése, és elkezdenek egy csomó eredményt szállítani.
Rengetegen kérik, hogy szponzoráljam őket, és valahányszor belépek a Facebookra, szinte mindig vár vagy öt üzenet, amiből négy rossz. Általában csak figyelmen kívül hagyom őket, de ezzel az a probléma, hogy végül azokról sem veszek tudomást, amelyekre válaszolnom kellene.
Mik a céljaid 2012-re?
Meg akarom nyerni az egyik nagy élő versenyt. Sosem nyertem versenyt, így jó lenne, ha megszabadulnék ettől az átoktól, és nyilvánvalóan még szebb lenne, ha egy karkötőt is szereznék mellé. Őszintén szólva nem érdekel, melyik versenyt nyerem meg, bármi jöhet.
A következő hónap meglehetősen mozgalmas lesz számomra. Lesz egy 5K-s verseny a Niagarában, amelyre elmegyek, aztán játszani fogok a Shooting Starson és még pár versenyen, de aztán visszamegyek Ciprusra, ahol jelenleg élek. Egy éve, a World Series után vettem ott egy házat, és meggyőztem pár szponzoráltamat, hogy költözzön be és továbbra is játsszon nekem.
Van egy fickó, aki a személyi edzőm lesz, így remélhetőleg formába fogok lendülni Vegasra. Ez a terv: több fegyelem és remélhetőleg az élő sikerek folytatása, miközben online is jól mennek a dolgok. Ezen kívül rendesen meg szeretném tanulni a többi játékot is, így nagyobb esélyem lesz rá, hogy nyerek valamit, így intenzív edzéseken veszek részt pár sráccal, akiket Stuart Rutter ajánlott. Talán majd láthattok a Stud/8 döntőjében.
