PAHUD tippek-trükkök
A Poker Tracker és valamilyen HUD program minden komoly online pókerjátékos kelléktárában megtalálható, és a legtöbben ismerik, használják is az alap statisztikákat, de van jó pár kevésbé ismert, de hasznos adat is, továbbá az egyes statok közötti összefüggések is érdekesek lehetnek számunkra. A póker pedig az információk játéka, minél több infót tudunk begyűjteni az ellenfeleinkről, annál több esélyünk van, hogy sikeres játékosokká váljunk.
Az alábbiakban néhány érdekes PAHUD statot fogunk megvizsgálni. Minden statnál két tényezőt kell mérlegelnünk (valójában a két dolog erősen összefügg): milyen lassan áll be, azaz kb hány handnél ad használhatóan pontos adatot; illetve mennyire komplex, azaz mennyire függ a többi stattól: az egyszerűek pontosabbak, a bonyolultak ugyan adnak egy általánosabb képet az ellenfélről, de könnyen tévútra vihetnek, illetve általában lassabban is állnak be. Példa: a fold to flop bet gyorsan beáll és egyszerű, a postflop aggression bonyolult, lassan áll be, de egy idő után után már jól használható. Az egyes statok tesztelésére jó módszer, ha lejátszunk 50, 100, 200 stb. handet egy sessionben, és figyeljük, hogy a saját statunk mennyire közelít a hosszútávú értékéhez, amit már előzetesen megnéztünk.
Lássunk akkor most néhány konkrét értéket. Minden szám NL SH-ra (6max) vonatkozik, de full ringen is alkalmazhatóak kis módosításokkal.
A legtöbbet fejből írom, így lehet, hogy nem pontos itt-ott, de úgyis mindenki kitapasztalja szép lassan, hogy mi mit jelent a gyakorlatban.
Call preflop raise: Nevének megfelelően azt mutatja, hány %-ban adott meg az ellenfél egy preflop raise-t. Ez ugyan egy komplexebb stat abból a szempontból, hogy nem figyeli a pozíciót, de gyorsan beáll. A VPIP + preflop raise ugyan ad egy általános képet, de ez a stat nagyon hasznos, mert lehet, hogy két külön játékos, ugyanazzal a 25/15 stattal másképp játszik: az egyik szeret megadni preflop emelést spekulatív lapokkal, míg a másik csak párokkal és AK+AQ-val ad meg emelést, de ha előtte fold volt, akkor nagyon sokféle lappal szeret emelni, lopni. 5%-os érték alatt az ellenfél tényleg csak prémiummal lép játékba, ha volt emelés (vagyis kb. párok + AK, AQ, AJs, KQs), 15% felett már elég magas, itt már számíthatunk suited connecterokra és gapperekre, 25 felett pedig már tényleg minden szeméttel játszik az illető (magában egy 25 VPIP nem lenne sok, de aki ennyit megad, az valószínűleg egyéb lapokkal is limpelget). A %-os értékekben segít a PokerStove, a preflop részénél be lehet állítani, hogy a legjobb x% lapot mutassa. Egy alacsony call pre. raise ember ellen érdemes nagyon óvatosan játszani, mert kevés lapot fog dobni, jól meg kell nézni a flop textúráját, mielőtt eleresztünk egy continuation betet; akinek pedig magas ez az érték, az ellen kötelező pozícióból A magassal is cont. betelni, second barreleket elsütni a turnben, illetve el kell tudnunk engedni az 1 párunkat, ha lejön a draw, és erőt mutat az ellenfél.
Attempt to steal: Ezt ugyan sokan ismerik, de néhány mondatot megér. Azt mutatja, hogy körfold esetén az illető hány %-ban emelt cutoff, button és small blind (bizony, nem csak button!) pozíciókból. Gyorsan beáll, nagyon hasznos. 20% alatti érték esetén elég passzív a játékos, 35% felett pedig már nagyon sokféle lappal emel. Törekedjünk egy legalább 25%, de inkább 30% körüli értékre, mert a vaklopás adja meg a profitunk egy elég jelentős részét. Ha valakinél 20% alatt van, akkor ellene csak prémiummal 3beteljünk, a kis párokra megvan a jó (implied) odds, és akár suited conn-okat is megjátszhatunk néha, de a KQ, AJ lapokat inkább felejtsük el. 30% felett menjünk át fold/3bet üzemmódba, mert csupán az oddsunk nincs meg, viszont call esetén fogalmunk sincs, mi lehet nála, eltalálta-e a flop vagy sem. Vegyük át inkább az irányítást egy reraise-zel, de figyeljünk oda a call preflop raise-re (ami ugyan nem beszél a call 3bet-ről, de azért jó képet ad); ha az alacsony, ne nagyon erőlködjünk flop után, mert valószínűleg monster van nála, fold equity-nk pedig nincs.
Ha egy magas steal értékű játékos emel buttonról, és egy magas call preflop raise emberke ad SB-ről, akkor nagyon profitábilis lehet squeeze-elnünk: a tolvajnál általában gyenge lap van, az SB ellen pedig pozíciónk van a hand hátralévő részében. Szintén jó játék ez, ha az SB szeret 3betelni, mert akkor nála sincs erős lap (hisz akkor visszaemelt volna), inkább valami alacsony pár, aminek nem lesz meg az oddsa egy 3bet után.
Lássunk néhány postflop statot. Itt sokan elkövetik azt a hibát, hogy nem veszik figyelembe a preflop statokat is. Egész más ugyanis, ha valakinél a VPIP 20, és a postflop aggression 2 (ez egy nem túl agresszív játékos), és ha a VPIP 40, ugyanennyi postflop aggressionnel (ez már nagyon agro, hiszen egy csomó gyenge lapot is ugyanolyan erősen játszik meg!).
Fold to flop bet: Az egyik kedvencem. Egyszerű, gyorsan beáll, és talán a leghasznosabb postflop stat. Ehhez kell igazítanunk ugyanis a cont. betünk gyakoriságát: akinél ez az érték 60% felett van, az ellen gyakorlatilag kötelező mindennel emelnünk, míg ha 40 alatt van, akkor óvatosan value beteljünk inkább, mert úgyis jönni fog a 2nd-3rd párral, A magassal is (természetesen ez függ az illető turn játékától és még sok egyébtől). Itt is figyeljünk a VPIP-re! Míg egy 25 VPIP embernél a fold to flop bet 50% normális, egy 60-as VPIP-nél ez már nagyon magas, jön minden szeméttel!
Hasonló ehhez a fold to cont. bet, de ez elég lassan áll be, sok száz hand kell, mire használható lesz, így csak néha szoktam ránézni.
Jobban szeretem a fold to flop betet, mert az többet mond a multiway potokról is.
Bet flop: Hasonlóan hasznos. 10% alatti érték esetén az illető nagyon passzív, 30 felett pedig már rendszeresen nyit draw-val, 2nd párral, egyebekkel. Tehát, ha egy 10-es nyit pozíción kívül, akkor nagyon erős lapja van, míg egy 30-asra illik visszaemelni erős lappal, draw-val, és időnként abszolút semmivel is, mert jó eséllyel nála is az van. 30-as ellen pozíción kívül ne kergessük check/call módban a draw-kat, mert úgysem fog kifizetni, inkább checkraise vagy fold (magas fold flop esetén persze lead is jó lehet). Ez a stat az emelés mértékéről természetesen nem ad infót, így figyeljünk oda, hogy pl. a magas bet flop állandó minbetet vagy mást jelent.
Raise flop: 10-15 közötti érték az átlagos egy 22/15 TAG-nál, efölött már nagyon gyanús minden reraise, 5 alatt pedig az illető agyon slowplayel mindent, és általában weak játékot játszik. A draw-k megjátszásával kapcsolatban a bet flop rész is érvényes, annyivel kiegészítve, hogy magas raise flop emberek ellen érdemes a seteket és kombó draw-kat is bet-3bet (allin) módon megjátszani, az átlátszó, és ez esetben nem túl hatékony checkraise helyett.
A fold turn, fold river és hasonló egyszerű statok szintén használhatóak, de lényegesen lassabban állnak be, mivel a legtöbb parti a flopnál véget ér.
Aggression Frequency: A postflop aggressionnel (más néven aggression factor) ellentétben, ami (%Raise + %Bet) / %Call), ezt a következőképp számoljuk: (%Raise + %Bet) / (%Raise + %Bet + %Call + %Fold). Röviden, az aggr. freq. azt mondja meg, milyen gyakran voltunk agresszívak, amikor erre alkalmunk nyílt. A fold bevételével szerintem ez hasznosabb, mint a factor, mert ugyanaz a factor több mindent jelenthet a fold értékétől függően (egy magas faktorú játékos lehet viszonylag passzív, ha nagyon tight és sokat dob). A frequency egyenletesebb képet nyújt. 50-60 között van egy jó játékos, 40 alatt nagyon passzív, 65 felett pedig már a maniac kategóriáról beszélhetünk. Van belőle külön flop, turn, river, illetve total is, a total elég jó, de érdemes nézegetnünk a popup menüben az utcánkénti értékeket. Komplexebb stat lévén ez lassan áll be, de amikor pár száz hand után beállt, már nagyon jól használható.
Bár a statok nagyon hasznosak, de ne essünk abba a hibába, hogy csak ezeket bújjuk, és ezekre alapozzuk döntéseinket: használjuk őket, de ne vonják el a figyelmünket az asztalnál folyó tényleges játékról. Egy idő után aztán már természetessé válik a használatuk, és nem megy a döntési folyamat egyéb részeinek a rovására a dolog.
Sawa
