A legfontosabb dolog, amit az mikro NL-es ellenfelekről meg kell jegyezni, hogy bár nem komplett idióták (Persze akad azért olyan is, de nem mindegyik, vagy legalábbis nem midig), de nagyon-nagyon rosszul játszanak. Ez részint azt jelenti, hogy minden szeméttel elindulnak, részint pedig azt, hogy a flop után pocsék döntéseket hoznak.
Könnyen belátható, hogy minél rosszabb játékosok az ellenfelek, annál több indulólappal tudsz nyereséget elérni. A legszélsőségesebb eset ugye az, amikor minden ellenfeled minden lappal limpel és minden emelést megad, de ő maga soha nem emel. Ilyen (deepstack) ellenfelek ellen jó játékkal minden lappal nyereségesen lehet játszani. Limites játékban ez nem lenne igaz, de itt nagyon ki tudod fizettetni, ha a pocsék lapodat eltalálja a board. (Ez persze egy elméleti eset, de pl. egy playmoney játék nem is olyan sokkal jobb ennél.) Persze ahogy javul az ellenfelek játéka, úgy válnak sorra veszteségessé a legrosszabb lapok, míg végül már csak egy egészen szűk indulási intervallum marad, ami nyereségesen játszható.
A mikrotétes játékosok persze ennyire nem rosszak (azaz a 27o és társaik pl. már nem hoznak hasznot), de azért nem is állnak nagyon messze ettől a szinttől. Tehát a fenti elmélet szerint igen-igen sok lap játszható ellenük nyereségesen. Ez nyilván nem azt jelenti, hogy egy feszesebb játékkal ne lehetne nyerni ellenük, egyszerűen csak nem az lesz az optimális stratégia!
Ha magadévá tudod tenni a tanácsaimat és felveszed a ritmust, pár héten belül valószínűleg már szimultánozni fogsz. Az ellenfeleid viszont általában egyetlen asztalnál játszanak, nekik ez tényleg játék, szórakozás, szóval – még ha csak ösztönösen is – figyelik a Te játékodat is. Ma már azért szinte mindenkinek van valami alapvető fogalma arról, hogy mik a jó lapok, milyen a feszes játék, hogy számít a pozíció (még ha nem is tudják, hogy ez pontosan mit is jelent, illetve mennyire fontos), mert ha máshol nem, a TV-s pókerközvetítések kommentátoraitól azért ragadt rájuk valami. (Na persze itt ragad rájuk olyasmi is, hogy A6o reraise allin, mert ezt látták a final-table-n). Szóval ha egy jó, feszes agresszív közepes-tétes játékot játszik valaki ellenük, azt észre fogják venni! Nem mintha sokat tudnának tenni ellene, de ha csak egy kicsit is figyelnek rád, már el is veszítetted az előnyöd legnagyobb részét. Itt konkrétan arra gondolok, hogy bár ugyanúgy játsszák tovább a gyenge játékukat, de ellened nem fognak mindent megadni ász magassal vagy 3. párral. És mint mondtam, ne teljes idiótáknak nézd az ellenfeleket: Sokat fogsz játszani, esetleg több asztalon is egyszerre, előbb-utóbb még nekik is feltűnik, hogy ha nagyon feszesen játszol és sokat nyersz.
Sok helyről visszaköszön a pókeres szakirodalmakban a következő tanács:
Játssz pont fordítva, mint az ellenfeleid: Ha feszes az asztal, akkor lazán, ha laza, akkor feszesen!
Már a pókersuli első részében is írtam, hogy ez igazából csak a flop utáni játékra vonatkozik. A flop előtt sokkal jövedelmezőbb (Legalábbis ezen a kis téteken, ahol az észt osztom) ha felveszed Te is az asztal stílusát.
Miért lesz ez jó?
Egyrészt nem fogsz kilógni a társaságból. Látják, hogy viszonylag sokszor szállsz be a játékba, látnak majd érdekes mutatásokat tőled, amikor eltalál a flop 57o-val vagy J8s-el. Arra viszont már nem fognak emlékezni, hogy épp hátsó pozícióban voltál, és négyen-öten limpeltek előtted. És arra sem, hogy bár a flopot sokszor nézed meg, a turnt már csak jóval ritkábban...
Másrészt fentiek miatt durván ki fogják fizetni ha monstered van vagy ha nagyon eltalál a board. Igazából e nélkül nem is működhet a laza indulási stratégia, hiszen a fent említett lapok olyan ritkán válnak nyerő kézzé, hogy normál ellenfelek ellen nem lehet behozni azt az árat, amibe a rengeteg haszontalan flop nézés került velük. Mikrotéten viszont a gyenge – és kíváncsi – ellenfelek ki fognak fizetni. (Végülis, tényleg nem egy nagy összeg az a $3-$5-$7, amit be kell még tolniuk az allin-edre)
Nézzük a rossz hírt is:
A fent említett alapkoncepció arra épít, hogy a flop utáni játékban alázod majd le az ellenfeleket. Ha olvasgatsz nagytétes profi játékosok és versenygyőztesek által írt cikkeket, általában mindegyikük arra büszke, hogy a flop utáni játékban jobbak az amatőröknél. Ezzel nem arra akarok utalni, hogy lám, milyen jól kitaláltam a tutit, hanem arra, hogy nem véletlenül van olyan kevés nagy név a milliónyi pókerjátékos között: A jó flop utáni játékot sokkal nehezebb elsajátítani, mint egy indulási stratégiát!
De itt is igaz a póker egyik alaptétetele: Nem kell, hogy Te legyél a legjobb flop utáni játékos. Elég, ha az aktuális ellenfeleidnél jobban játszol! És ezt mikrotéten, jó asztalválasztással és némi felkészüléssel azért elég könnyen el lehet érni.
Nem az a célom, hogy rávegyelek a szuper-laza játékra, csupán azt akartam érzékeltetni, hogy a nyerő pókerstratégia nem egy keskeny ösvény, hanem egy viszonylag széles országút. Már a kezdeteknél van némi szabadságod abban, hogy az út melyik oldalán akarsz menni.
A feszes induló stratégia egyik legnagyobb előnye, hogy segítségével nagyon sokszor elkerülheted a bonyolult flop utáni szituációkat. E miatt kevés gyakorlattal is eredményesen játszható, garantálja a szolid, de biztos hosszútávú nyereséget. Viszont ha távlati céljaid is vannak, szeretnél majd nagyobb alapon – és e miatt jobb ellenfelek ellen – is játszani, előbb-utóbb már a feszes stratégia mellett is fel kell vállalnod necces helyzeteket, ha plusszos akarsz maradni. Ha lazább induló-stratégiát játszol a kezdetektől fogva, akkor már a legkisebb téteken – azaz olcsón – elkezdheted ezeket a szituációkat gyakorolni. A tanulópénzt ugyanis előbb-utóbb mindenki megfizeti: De nem mindegy, hogy mekkora téten!
(Mielőtt valaki belekötne: Nem a laza indulást kell gyakorolni a magasabb alapú játékhoz, hanem a laza indulásból adódó bonyolultabb flop utáni helyzeteket.)
Teljesen kezdőként és/vagy kis bankrollal persze nem ez a cél egyelőre. Ekkor nyilván a feszesebb indulást válaszd. De ahogy nő a gyakorlatod, az önbizalmad és a bankrollod, nyugodtan tegyél kisebb-nagyobb kiruccanásokat a laza, spekulatív játék irányába. Az is lehet majd, hogy Neked nem jön majd be. De még ezzel is nyersz valamit: Minél hamarabb, minél kisebb téten felismered a korlátaidat. A lényeg az, hogy akkor lépj csak tovább magasabb tétre, ha úgy érzed, hogy már kihoztad a maximumot magadból az adott szinten!
Selindek