Polarizált laptartományok - 3bet

Polarizálás, depolarizálás, polarizált laptartomány mind gyakran hallott kifejezés. Azonban sokan hibásan használják őket vagy hibás elképzelésük van róluk. Kezdjük az alapokkal:

Mit jelent a polarizált: Amikor valami polarizált, az azt jelenti, hogy két pólussal van dolgunk. Ha tehát egy laptartomány polarizált, akkor az azt jelenti, hogy két részre bontható: erős lapokra és blöff lapokra.

Mit jelent a depolarizált: Pontosan ez előző ellenkezőjét, nincs két pólus, nincs erős/blöff laptartomány, hanem csak egy.

Hogy néz ez ki? Nézzük a leggyakoribb helyzetet, amikor polarizálásról beszélünk, ez pedig a 3bet. Bal oldalon egy polarizált laptartományt látunk, a jobb oldalon pedig egy depolarizáltat. Mindkettő 10%-os, de mint látjuk gyökeresen eltérő lapok vannak benne.

Ez a cikksorozat a három részből fog állni: 3bet, folytatólagos hívás, érték hívás/blöff. A cél, hogy megértsük, miként néz ki egy polarizált laptartomány, mikor kell használni, mikor nem kell használni, és mit lehet tenni ellen. Még egy fontos dolog: az, hogy polarizált vagy depolarizált laptartományt használunk teljes egészében attól függ, hogy ki az ellenfél. Fontos, hogy egyensúlyban tartsuk a kétféle laptartományt. De ha NL10-et játszom, akkor nem igazán érdekel az egyensúly, mert az ellenfeleket sem érdekli. Rossz játékosok ellen nem kell egyensúlyozni.

3bet

A 3bet valószínűleg a leggyakoribb szituáció, amikor polarizálásról beszélünk. Pozíción kívüli resteal esetén, a legjobb amit tehetünk az, hogy polarizáljuk a laptartományunkat. Ez több ok miatt is igaz:

1. Értéket ad az olyan lapjainknak, aminek amúgy nincs értéke. Példa:
Azt hiszem, nem vitathatjuk, hogy a 63o-nak nincs értéke. Tartani vele értelmetlen, így két lehetőség maradt, a dobás vagy a 3bet. 3betelhetünk a 63o-val, és ezzel értéket adhatunk neki, ha úgy gondoljuk, hogy az ellenfél elég gyakran fog dobni., és ezzel profitunk keletkezik. Ha tehát feltételezzük, hogy az ellenfél 70%-ban dobni fog a 3betre, akkor $EV = 0,7*($2,5) - 0.3*($4,95) = +$0,26 ami +1 kisvak. Nem tűnik soknak, de a plusz az plusz, főleg egy olyan lapnál, ami alapban veszteséges, így nem panaszkodhatunk.

2. Több értéket ad az erős lapjaidnak. Ha az ellenfeled tudja, hogy 3betelsz időnként pl. 63o-val, akkor a 3bet AA-val még nyereségesebb lesz. Az érzékelt laptartományunk ,,szennyezett", ami azt jelenti, hogy az ellenfelünk gyakrabban fog hibázni. Többször 4betelhet blöffből, mert úgy gondolhatja, hogy a laptartományunk gyenge része elég nagy ahhoz, hogy dobjunk, vagy többször tarthat azért hogy floatoljon. A lényeg, többször fog hibásan pénzt betenni, mintha csak csupa erős lapból állna a laptartományunk.

3. Megkönnyíti a pozíción kívüli játékot. Sok játékos keveri magát nehéz helyzetbe, amikor pozíción kívül depolarizált laptartománnyal próbál meg restealelni, és flop utáni játékra kerül sor. Vegyük például a KQ-t. Ha KQ-val 3betelsz pozíción kívül és nem dobnak rá (amire ugye megvan az esély), az ellenfél azon laptartománya, amivel játékban marad valószínűleg nagyon erős lesz. Nagyon nehéz lesz blöffölni, ha pedig eltalál a flop, akkor nehéz lesz minimaxolni.

Nem azt mondom, hogy nem használhatsz polarizált laptartományt pozícióban, és hogy soha ne használj depolarizáltat pozíción kívül. Minden helyzet egyedi, amihez alkalmazkodnod kell.


A probléma számunkra és minden regulár számára az, hogy megtaláljuk az arany középutat, ami alatt azt értem, hogy ne használjuk a polarizált laptartomány egyik végét se sokkal gyakrabban, mint a másikat. Példa:
A kisvak egy regulár 14/12-őt játszik, 12% resteallel. Tudom, hogy polarizált laptartományt használ néhány korábban játszott leosztásból, szóval vessünk egy pillantást a range-ére.

1. Az erős rész. Négy különböző erős range van, amit a legtöbb játékos a polarizált laptartomány erős részeként meg szokott játszani, ezeket érdemes megjegyezned, legalább a százalékokat.

2. a blöff rész. Ez az érdekes rész. Ha ki tudjuk találni, hogy a másik polarizált laptartományában mekkora százalék a szutyok, akkor meg tudjuk határozni a 4bet vagy float nyereségességét. Minden erős rész tartományhoz meg tudjuk határozni, hogy mennyi szemét tartozik hozzá.
1. range = 0,9 / 12 = 7.5% erős lap : 92,5% blöff
2. range = 2,6 / 12 = 21,66% erős lap : 78,34% blöff
3. range = 4,2 / 12 = 35% erős lap : 65% blöff
4. range = 5,7 / 12 = 47,5% erős lap : 52,5% blöff

(Ezek a számítások le vannak egyszerűsítve, ,,fekete/fehér" részekre. Természetesen az ,,erős" laptartományból is dobhat 4betre a másik és időnként a blöff részből is kaphatunk 5bet allint.)

Nos, akkor mi a teendőnk? Mondjuk tudjuk, hogy az illető nem 3betel AQ-val, vagy legalábbis nem mindig, és azt is tudjuk, nem restealel JJ-vel. (Mindkettővel láttuk már simán csak tartani.). Ez nagyjából a QQ+/AK és szemét részekre bontja a resteal tartományát. Tehát a ,,fekete/fehér" szemüvegen át nézve azt látjuk, hogy a lapjainak 78,34%-a lesz szutyok. Ha tudjuk, hogy a lapjait értéküknek megfelelően játssza meg 4betre (tehát a szemetet dobja, a jóval meg játszik tovább), akkor arra juthatunk, hogy bármely két lappal megéri 4betelni ellene.

(Itt kell megjegyezni, hogy a blokkoló lapok milyen hasznosak ilyenkor. Ha van egy ászunk vagy királyunk, akkor azzal kilőttük az ,,erős" tartomány egy részét, ami még valószínűbbe teszi, hogy az alsó részből játszik.)

Nagyon fontos, hogy tisztában legyünk a saját játékunkkal. Ha magas a 3bet százalékunk, és egy értelmes játékosra próbálunk 3betelni, akkor ő a 4bet/float tartományát durván kitágíthatja. Mint korábban említettem, nem kell figyelnünk az egyensúlyra az idióták ellen. De ha regulár ellen játszunk akkor, a fokozott figyelem kötelező.


A következő részben a folytatólagos hívásról lesz szó.

A cikk eredetileg a 2+2 fórumán jelent meg, a fordítás a szerző engedélyével készült.