Polarizált laptartományok - C-bet

A folytatólagos hívások laptartományának polarizálása egyre inkább terjedőben van, még az alacsonyabb szinteken is. Ez nem túl komplikált dolog, mégis sokan rosszul csinálják. Nézzünk egy példát:


Tegyük fel, hogy az én range-em 22-55, 65s, JJ+/AK (valójában nem az, de a példához megfelel.)

Ha depolarizált a CB tartományunk, akkor minden lappal tolni fogjuk. A 22 szerű lapokkal meg a 65-tel azért, mert nincs értékük, és be akarjuk gyűjteni a kasszát. A JJ-vel és AK-lyal meg azért mert reméljük, hogy a rosszabb lapok elég sokszor fognak tartani, és szeretnénk nagyobb kasszát építeni ellenük.

Ha polarizált a CB tartományunk, akkor folytatjuk a támadást 22-55, 65s, és a JJ/KK lapokkal, és mögé passzolunk QQ/AK lapokkal. A 22 szerű lapokkal meg a 65-tel azért, mert nincs értékük, és be akarjuk gyűjteni a kasszát. A JJ/KK-lyal meg azért mert reméljük, hogy a rosszabb lapok elég sokszor fognak tartani, és szeretnénk nagyobb kasszát építeni ellenük. Azért passzolunk QQ-val és AK-lyal mert van mutatási értékük, és azt gondoljuk, hogy a passzal többet érhetünk el, mint a hívással. Mit érhetünk el a passzal?


Nyilván nem az összes itt felsorolt indok lesz igaz minden passz esetén, de ezek az alap okok a passzolásra. Az egyik legfontosabb az 5. pont. Komoly különbség van A9-cel passzolni 973 flopnál, vagy KQ-val Q76 flopnál. Szintén fontos pontok az egyes és kettes.
Sok játékos követi el azt a hibát, hogy nem hagyja az ellenfeleit hibázni, és hagyja őket a tökéleteshez közel játszani. Ha egy folytatólagos hívás miatt az ellenfél jól játszhat, de egy passz hülyeségre késztetheti, akkor érdemes megfontolni a passzt.

Nézzünk egy példát arra, hogy mi történhet passz esetén:


Úgy döntöttünk, hogy passzolunk a flopál (mindegy milyen indokból). Ezzel esélyt adunk az olyan lapoknak mint mondjuk a 44 vagy AJ arra, hogy legyorsuljanak minket. Ez a kockázat benne van, ha polarizált C-betet játszunk, és passzolunk a laptartományunk egy részével. Vállajuk a kockázatot mert gyakrabban és nagyobbat fogunk nyerni amikor jók maradunk, mint ahányszor veszítünk, amikor javul az ellenfél. Ezt csak azért írtam le, mert sok játékos kiakad, amikor az ellenfélnek lejön a 2-3 outja, amikor passzolt a flopnál. De ugye mind tudjuk, hogy a jó játék nem jelenti azt, hogy a leosztások 100%-át mi nyerjük. A pókerben minden leosztásban ott van a kockázat, miért pont ebben ne lenne?


Két komolyabb gond lehet a polarizált C-bet laptartománnyal. Az első az, hogy ha túl gyakran csinálod, akkor értéket veszíthetsz. (Különösen, halak és calling stationok ellen). A második az, hogy a jó játékosok könnyen kihasználhatják ezt a játékot.


Ha olyan játékos ellen játszunk, aki többször hibázik azzal, hogy tart, mint azzal, hogy hív inkább kevesebbet passzoljunk, és hívjunk ezekkel a lapokkal is. Persze ha egy mostani passz később 2 utcányi értéket hozhat, akkor passzoljunk. De ha a hívásban van legalább ennyi érték, akkor hívjunk.

A másik probléma a jó játékosokkal van, mert gyakorlatilag olyan, mintha felfordított lapokkal játszanál ellenük. Egyrészt könnyebbé teszi az életet egy jó játékos ellen (egyel kevesebb utca van a játékban, és nem tud passz/emelést játszani), de egyben teljesen kiismerhetővé válhatsz, ha mindig így játszol. (Tehát C-bet az erős és blöff lapokkal, és passz a többivel.) Nem akarok túlságosan belemenni a részletekbe, egy kis gondolkodással Te is kitalálhatod, hogy mit kell tenni, hogy meglegyen a megfelelő egyensúly.


A következő részben a blöffről és értékhívásról lesz szó.

A cikk eredetileg a 2+2 fórumán jelent meg, a fordítás a szerző engedélyével készült.