Póker - online poker fórum - ophu
OPHU - a legrégebbi magyar online póker közösség.
A póker alapvető elemeinek – pot odds, implied odds, ROI, fold equity... - megismesmerése után, megkezdtük egy általános stratégia felépítését – milyen flopokat cbeteljünk, milyen ellenfelek ellen mekkora rangekkel lopjunk vakot, illetve a későbbi utcákon hogyan folytassuk a játékot. Ennek a további részeinek a megértéséhez fontos a stratégia fogalmának pontos ismerete:
Játékelméletben a játékos stratégiája az akciók egy teljes terve minden döntési helyzetre, amikbe a játék közben kerülhet. Egy játékos stratégiája teljes egészében meghatározza az ő viselkedését.
Például 10BB effektív stackel játszunk heads upot, ahol a kisvak vagy allin megy, vagy bedobja a lapját, akkor egy stratégiánk lehet, hogy allinre a {22+, A2+, K5o+, K2s+, Q9o+, Q7s+, JTo+, J8s+, T9s} lapokkal callolunk, minden mást bedobunk. (Ha foldol, úgy megnyerjük a potot) Ezzel minden lehetséges döntési helyzetünkben a lépésünk meghatározott; valóban stratégiát definiáltunk.
Egy stratégia lehet tiszta, valamint kevert. Tiszta stratégiáról akkor beszélünk, ha a stratégiát használó játékos egy szabályrendszer alapján dönti el, hogy melyik lépéslehetőségével él. A stratégiát ismerők számára előre tudott, hogy egy adott szituációból melyik lépés következik.
A közismert kő-papír-olló egylépéses játékban mindössze három tiszta stratégia lehetséges; az első szerint minden lépésünkben követ, a második szerint minden lépésünkben papírt, a harmadik szerint pedig minden lépésünkben ollót mutatunk.
Kevert stratégia esetében minden tiszta stratégiához egy valószínűséget rendelünk (nulla is lehet), ami által a játékos véletlenszerűen használja valamelyik tiszta stratégiát.
A kő-papír-ollóban egy kevert stratégia, ha 50% valószínűséggel követ, 50% valószínűséggel pedig ollót mutatunk.
Játékelméletileg optimális (Game Theory Optimal, GTO) az a stratégia, ami a stratégiák közül a legnagyobb várható értékkel bír, abban az esetben ha ellenfelünk mindig a lehető legjobb ellenstratégiát játsza. Pókerben GTO stratégiát alkalmazva tetszőleges ellenfelek és azok stratégiái ellen soha sem lehetünk hosszútávon veszteségesek. (A raket leszámítva) Továbbá a GTO stratégia sajátja, hogy azt hiába osztanánk meg játékostársainkkal, azt nem tudnák kihasználni ellenünk. (Cserébe mi sem használjuk ki ellenfeleink lehetséges hibáit)
A kő-papír-olló játékban a GTO stratégia, az a kevert stratégia ami szerint 1/3 valószínűséggel követ, 1/3 valószínűséggel papírt, 1/3 valószínűséggel pedig ollót mutatunk. A stratégia várható értéke minden lehetséges stratégia ellen ½.
Exploitív stratégia (kiaknázó stratégia) tetszőleges olyan stratégia aminek várható értéke nagyobb, mint a GTO-é egy adott stratégiával szemben. Maximálisan exploitív stratégia ezek közül a legnagyobb várható értékű.
Ha kő-papír-ollóban ellenfelünk mindig követ mutat, akkor egy exploitív stratégia, ha mi ½ valószínűséggel követ, ½ valószínűséggel pedig papírt mutatunk. A maximálisan exploitív pedig, ha mindig papírt mutatunk.
Ellenfelünk eltér a GTO stratégiától, így hibát követ el, mi pedig azt a hibát (leak) kiaknázzuk az említett exploitív stratégia alkalmazásával (A GTO-nál nagyobb EV-t érve így el). Vegyük észre, hogy így mi is eltérünk a GTO-tól, kiaknázhatóvá válunk, de amíg ellenfelünk nem tér el stratégiájától és nem használja ki hibánkat, addig ezzel nem kell foglalkoznunk. Más szóval a nem kiaknázott hiba az nem hiba.
Exploitálható stratégia (kiaknázható stratégia): Minden GTO-tól eltérő stratégia kiaknázható és ahhoz alkalmazkodva pozitív várható érték érhető el ellene. (Zéróösszegű játékokban)
Előbbi példánkban ellenfelünk exploitálható stratégiát használt, így sebezhetővé vált, mi pedig a megfelelő exploitív stratégiát megtalálva maximálisan kiaknáztuk azt.
A megismert fogalmak együttes bemutatására ismerjük meg a Mike Caro által kitalált AKQ elnevezésű játékot:
Adott egy három kártyából álló pakli, ami tartalmaz egy ászt (A), királyt (K) és egy dámát (Q)
A játékosok betesznek egy kötelező kezdőtétet (1tét ante), majd 1-1 kártyát kapnak.
Egyutcás emelésre van lehetőség (X játékos emel 1 tétet, vagy checkel majd ha emelés volt Y játékos megadja a hívást, vagy dob), utána jön a showdown (ha senki nem dobott), ahol a magasabb lap nyer.
Keressük meg a játékelméletileg optimális stratégiát a játékra! Azonnal észrevehetjük, hogy X játékos A-al mindenképpen hívni fog, K-al pedig semmiképpen hiszen akkor Y-nál vagy A lesz, amivel mindenképpen megadja a hívást, vagy Q amivel pedig biztosan tudja, hogy veszít, így mindig be fogja dobni. Így az Y játékos A-al mindenképpen callol, Q-t pedig mindenképpen bedobja. A kérdés tehát az lesz, hogy X mit fog lépni a Q-val (ekkor Y-nál lehet A amivel mindenképpen callol, viszont a K-át bedobhatja), illetve Y-nak mi a jó játéka K-al. Ha X tiszta stratégiát használ, miszerint A-al hív, minden mással checkel (csak value betel, sosem blöfföl), úgy Y értelemszerűen mindig dobni fogja királyait (sosem bluffcatchel), amire X válasza pedig az lehet, hogy minden Q-t megblöfföl. Az egyensúlyi helyzet, vagyis játékelméleti optimum ezek közt fog elhelyezkedni. A GTO stratégia egy kevert stratégia lesz; X bizonyos frekvenciával meghívja a Q-ját, Y pedig callol K-al.
Jól láthatóan az AKQ játék egy speciális river szituáció analógiája. Az ász reprezentálja a verhetetlen lapot, a nutsot, a király a medium value handet, vagy bluffcatchert (nem dob jobb lap), a dáma pedig az air handet, vagyis a blöfföt. Az optimális river blöff frekvenciát, illetve az optimális bluffcatch frekvenciát keressük. Riveren az optimális blöff frekvenciánk (az összes hívásunkhoz képest) éppen az lesz, amekkora potoddsot az ellenfelünknek kínálunk. Ebből adódóan a védekező éppen akkora frekvenciával callolhat bluffcatcherrel, amekkora potoddsot kap. Az AKQ játékban az anték betétele után a pot nagysága 2 tét, hívásunk 1 tét mértékű volt, vagyis ellenfelünk ¼=25% potoddsot kap. Így river bet „rangeünk” 25%-a lehet blöff, vagyis Q. Ezt pedig úgy érjük el ha a Q-val 1/3 valószínűséggel blöffölünk hiszen így lesz a „rangeünk” ¼ része Q. Hasonlóan Y 1/3 valószínűséggel callol K-al.
Az AKQ játékban a GTO stratégia X számára az, ha A-al mindig, Q-val pedig 1/3 valószínűséggel hív, Y számára pedig, ha A-al mindig, K-al pedig 1/3 valószínűséggel callol.
Ha X exploitálható stratégiát játszik és Q-val sosem blöfföl, úgy Y maximálisan exploitív stratégiája az lesz, ha csak ásszal callol. Illetve, ha X 40%-ban blöfföl, vagyis valamivel többet, mint ahogy azt a GTO szerint tehetné, úgy Y is valamivel többet fog K-al callolni.
Mindannak ellenére, hogy az eddigi példáinkal ellentétben a NL Hold’emben a GTO stratégia a jelenlegi számítógépes kapacitásokkal és algoritmikus ismeretekkel nem határozható meg, annak hasznossága jelentős. Habár a valós pókerszituációk többségében nem célunk GTO stratégiát játszani (minthogy jóval nagyobb profitot érhetünk el ellefeleink hibáinak kiaknázásával), az a maximálisan exploitív stratégiák megtalálásában mégis nagy segítséget nyújt. Miután felmértük ellenfelünk tendenciái, hogyan térnek el a GTO-tól már könnyebben megkaphatjuk a keresett stratégiát. (Az egyszerűség kedvéért GTO-nak tekinthetjük az általunk helyesnek tartott nem exploitív stratégiákat) Nézzünk erre néhány példát!
Ellenfelünk a túl sokat (a GTO-nál többet) dob vakokból lopás ellen
->Több lappal támadjuk meg a vakjait minden pozícióból.
Túl sok lappal támadja a vakokat
->Szélesebb rangel védjük vakjainkat, mind visszaemelés, mind coldcall formájában.
Openlimpeléssel avatkozik játékba
->Izoláljuk különösen tág rangel pozícióból. (Emeljünk rá)
A GTO-nál tágabb (gyengébb) rangel izolálja a limpelőket.
->3beteljük gyakran minden pozícióból. (A játékos a limpelőt tudatosan exploitálja ezzel magát sebezhetővé téve, ha a limpelő nem is változtat a stratégiáján, a többiek számára exploitálhatóvá válik)
Túl sokat cbetel, nem megfelelő flopokat is
->Raiseljük többet a cbetjét és adjuk meg gyenge drawkal is a kassza turnon való megnyerése céljából. (float)
Túl sokat raiseli, vagy checkraiseli a cbetjeinket
->Kevesebb lappal cbet blöfföljünk, illetve a GTO-nál gyengébb drawkal is 3beteljünk a flopon (nagyobb az FE).
Sosem raiseli, vagy checkraiseli blöffből a hívásainkat
->Húzólapjainkal nagyobb implied oddsra és kisebb fold equityre számíthatunk, így több drawval játszhatunk ellene mégpedig megadással.
Túl sokat barrelezik a turnon airrel, illetve gyakran meghívja medium value handjeit (ritkán pot controllál)
->többet bluffcatcheljünk, tágabb rangel bluffraiselhetjük a turnt, valamint húzólapjainkal inkább a turnon emeljünk a flop helyett.
Az előző cikk gyakorlatainak a megoldása:
| lapunk | flop | turn | pos | E ellenfél | mennyi draw (kb) | blöff frekvencia | scare- cardok | Megoldás |
| QdJd | JhTc5h | Ts | IP | 10-24% | 50% | 30% | 11 (3Q,4A, 4K) | Elnfelünknél nagyon sok draw lehetséges, de a turn tízes miatt turnon nem nagyon kapnánk sok rosszabb laptól callt, így viszonylagosan magas blöff frekvecnia miatt checkbackelnünk kell a turnt és riveren callolni esetleges hívását. |
| Tc9c | Ts6h2s | Jh | IP | 10-24% | 35% | 35% | 12 4Q) | Ellenfelünknek nagyon sok draw van a rangében, de rosszabb lapoktól nem nagyon kaphatunk callt, így a CHEK a megoldás és riveren ha hív, akkor call a magas blöff frekvencia miatt és esetlegesen riveren könnyebb megadást kapjunk gyengébb lapjaitól (77-99,67s) |
| Tc9c | Ts6h2s | Jh | IP | 10-24% | 35% | 0% | 12 | Ugyanaz áll fent mint az előzőnél, csak itt ellenfelünk sohasem fog blöffölni riveren és kizárt, hogy gyengébbet valuebeteljen így ha riveren hív dobnunk kell. |
| As9s | Ah7s8s | Tc | OOP | 4-12% | 25% | 15% |
| CHECK. Top párunk van flushdraw-val, valamit oesd-vel és nem szeretnénk esetleges raise-t kapni, valamint a range igencsak tartalmaz jobb ászokat, így pot controll check/call turnon, ha riveren nem javulunk, akkor c/f. |
| As9s | Ah7s8s | Ac | OOP | 4-12% | 25% | 25% |
| A flop call range itt ellenfelünknek Ax, drawk illetve mid párok, a turn lejövetelével csökkent a valószínűsége, hogy a lenne nála, de ezen a turnon a közepes párjaival és a 8x handjeivel még tovább adhat és riveren az összes broadway kártya esetlegesen elriaszthatja. BET |
----------Ha sem magadat, sem az ellenséget nem ismered, minden csatában alulmaradsz.
