A hiteles és a hiteltelen játék

Justin "ZeeJustin" Bonomo írta le egyszer a következő esetet: egy élő versenyen vett részt, ahol viszonylag feszesen játszott. Emeléseivel sokszor sikeresen elvitte a vakokat, és folytatólagos nyitásai is elég gyakran sikerrel jártak ahhoz, hogy profitábilisek legyenek. Aztán az egyik leosztásban ő lett a nagyvak, mindenki bedobta, de a buttonról egy shortstack allin ment. A kisvak is bedobta, és ZeeJustin egyedül maradt a shortstackkel. ZeeJustin kezében T7o volt, ami ugye egy igen gyenge indulólap. Gyorsan kiszámolta azonban a pot oddsot, és az jött ki neki, hogy az antékkal, a shortstack zsetonjaival és a vakokkal együtt annyi zseton van a potban, hogy 1:2 arányú a pot odds. Ráadásul ha nyer, akkor kiejt egy játékost; ha viszont veszít, akkor meg a stackje csak relatíve kis mértékben fog csökkenni. Mivel internetes játékos volt, aki szimultán szokott több asztalon játszani, mindez számára rutin gondolatmenet volt, fejben pár másodperc alatt végigfutott rajta. Ilyen pot odds-szal, ilyen szituációban bármilyen lappal érdemes callozni, ezért ő is ezt tette. A lejátszás végeredménye nem érdekes; mindenesetre ezt követően azt vette észre hogy a játék megváltozott. Preflop emeléseinek nagy részét megadták, sőt egyre többször vissza is emeltek. Folytatólagos nyitásainak is mintha alig lett volna hatása: azt is olyan sokszor megadták, hogy már nem is volt neki +EV c-betelni. A dolog keserves és teljesen érthetetlen volt számára. A szünetben elpanaszolta bánatát az egyik barátjának, aki történetesen szintén annál az asztalnál játszott. Az pedig a következőt válaszolta: "hát, amikor meglátták azt a T7o-t a kezedben, utána már senki nem hitt neked!"

Ez a történet jól illusztrálja a hiteles és hiteltelen játék közti különbséget. A T7o felmutatása előtt asztalnál ülő ellenfelei ZeeJustin játékát hitelesnek tekintették, azaz elhitték, hogy nyitásai, emelései mögött (legalábbis nagy valószínűséggel) valódi erő van,és ezt Justin ki tudta használni. Az inkriminált lejátszás után már azonban egyszerűen nem hittek neki. Ami azonban az igazi hátrányt jelentett az az, hogy ZeeJustinban ez a változás sokáig (egészen a szünetben folytatott beszélgetésig) nem tudatosult. Tovább folytatta korábbi, a hitelességre alapozó játékát, ami a megváltozott arculatával (image) már csak kudarcokat eredményezett számára.

A hiteles játék

Ha hiteles a játékunk az ellenfeleink szemében, akkor ez azt jelenti, hogy emeléseink és nyitásaink esetében elhiszik - vagy legalábbis valószínűsítik - hogy azt nem blöffből csináljuk, hanem tényleg van valamink. Ez azzal a következménnyel jár, hogy ha ránkemelnek, vagy (b)elénk nyitnak, akkor az nagy valószínűséggel jelent igazi erőt, és akkor jogosan gondolkodhatunk el azon, hogy vajon mijük van. Hitelesen játszani emiatt sokkal könnyebb, mint hiteltelenül.

A pókernek az az oldala, amikor terítések nélkül visszük el a potot, ilyenkor hangsúlyosabbá válik. Blöffjeink sokszor sikerülnek: mivel nem tartanak bennünket blöffösnek, ezért feltételezik a jó lapot. (Persze ha túlzásba visszük, akkor könnyen visszaüthet, mert elveszítjük hiteles arculatunkat.) A félblöffök (semi-bluff) is sokkal sikeresebbek ezáltal. A vakokat többször tudjuk elvinni, és folytatólagos nyitásaink is +EV-sek, ellenfeleink gyakori foldjai miatt. Az utóbbiak különösen versenyeken fontosak, ahol a vakok, valamint a flopnál kialakult pot sokkal nagyobb hányada az átlag stacknek, mint egy cash game esetében.

Szintén leegyszerűsíti a hiteles játékot az, hogy kevésbé kell olyan sokadik szintű, fordított pszichológián alapuló gondolkodási folyamatot végigvinni, mint hogy "most azért emelt rám vissza, mert legutóbb is blöffből ráemeltem amikor lejött a harmadik szín, és most is ez történt. Nekem ugyan csak egyetlen párom van, ami itt blöff-fogásra jó csak, de mégis megadom mert szerintem őneki még ennyije sincs, csak azt hiszi, hogy blöffölök és megpróbálja resteallel elvenni a potot."

A hiteles arculat nem teljesen ugyanaz, mint a feszes arculat. A kettő között kétségtelenül sok átfedés van: a feszes játékosoknak a legtöbbször hiteles az arculatuk. Azonban a hitelesség nem csak a feszességtől függ. Egy feszes játékos is játszhat például borzasztó rosszul, és akkor nincs hitele az asztalnál. Vegyünk például egy kezdő játékost, aki megtanult valamiféle feszes indulási stratégiát, de ennél többet nemigen tud. Nem foglalkozik a pot odds-szal; ha már egyszer játékba ment akkor képtelen eldobni az indulólapját (hisz oly sokáig várt rá...) stb. Az ilyen játékosnak, ha figyelmes ellenfelei kiismerték, már nem lesz hitele.

A feszes, ám mégis hiteltelen arculatra jó példa az egyik ellenfelem, akivel egyszer cash game headsupot játszottam. Az illető preflop nagyon kevés lapot játszott csak meg, azaz ultrafeszesen indult. (Ez mondjuk eleve rossz stratégia headsupban, de ez a cikk nem erről szól.) A flop után viszont szinte képtelen volt elengedni a potot, és minden eszközt bevetett, hogy az övé legyen. Vagy ász magassal végig callozott, vagy pedig blöff emelésekkel és check-raise-ekkel próbált engem kinyomni a potból. Miután rájöttem a taktikájára, már nem volt a postflop játéka hiteles a számomra. Ennek megfelelően alakítottam át a stratégiámat, és az illető innentől kezdve több tartással (call) és blöff visszaemeléssel (reraise) találta magát szemben.

Még egy laza játékos játéka is lehet hiteles. Amikor évekkel ezelőtt az akkori B2B csoportban játszottam, a feszes-passzív, illetve gyenge-feszes ellenfelekkel szemben előszeretettel emeltem nagyon sok lappal, mert rengetegszer bedobták. Akkoriban ez a csoport még nem támogatta sem a PokerTrackert, sem a PAHUD-ot, ellenfeleim pedig nem foglalkoztak azzal, hogy maguktól felmérjék: milyen gyakoriak az emeléseim. Ennek következtében kifejezett LAG játékom ellenére is a nagy részét elhitték a move-jaimnak.

Hogyan alakíthatjuk ki a hiteles arculatot? Amikor leülünk egy asztalhoz, akkor eleinte ellenfeleink általában "alapértelmezetten" hitelesnek tekintik a játékunkat. (Ha már a legelső leosztásnál emelünk, akkor ez - tapasztalataim szerint - nem annyira igaz; de miután eldobtunk pár lapot, akkor általában már ez az arculat alakul ki.) A hitelesség fent is marad addig, amíg el nem kezdünk olyanokat tenni, amivel ezt a rólunk kialakult képet lerontjuk. A legtriviálisabb ilyen dolog az elkapott blöff. Egy nagyobb blöff után, amivel lebuktunk, joggal vehetünk érzékeny búcsút eddigi hiteles arculatunktól. Szintén rontja a hitelességet a túl sok folytatólagos nyitás, a túl sok emelés, és még jópár dolog.

Zee Justin példájából azt is láthattuk, hogy még egy teljesen korrekt, +EV lépés is tönkreteheti a hitelünket, ha ellenfeleink azt máshogy értékelik, mint mi. Online megesett már velem nem egyszer, hogy egy "millió" outos kombó húzással allin mentem, riverre bejött valamelyik outom, mire vesztes ellenfelem a chatben elkezdett szapulni, hogy milyen pocsékul játszottam: egy közönséges húzással allin mentem, aztán lemákoltam a riverben (amikor meg nem jött be, akkor persze lúzer fish voltam ugyanezért :) Ilyenkor sem idő nincs rá, sem értelme/haszna nincs, hogy az ember elmagyarázza nekik, hogy amikor allin mentünk, még fold equity nélkül is én voltam az esélyesebb (de még valamennyi fold equity is volt pluszban); és hogy nem csak az a bemákolt flöss volt nekem out, hanem még pl. 4 lyukas sor és 6 overcard outom is volt. Ehelyett ilyenkor el kell könyvelni, hogy az arculatunk immár nem hiteles (legalábbis annak a játékosnak a szemében), és a továbbiakban ennek megfelelően játszani azon az asztalon.

A hitelesség javítására vannak konkrét technikák is. Az egyik, amivel én speciel nem igazán értek egyet az, hogy bedobás előtt megmutatjuk a jó lapunkat. Versenyeken láttam ezt alkalmazni, ahol a hitelesség talán fontosabb, mint a készpénzes játékokban: a preflop emelő, vagy akár postflop, amikor mindenki bedobta, megmutatja a lapját. Ennek oka persze nem mindig a hitelesség javítása, sőt igazából a legtöbbször nem ez. Sokszor csak ez van mögötte: "nézzétek, milyen peches vagyok, AA-t kaptam és csak a vakokat vittem, doh!" De van, amikor a játékos tudatosan mutatja meg az AK-t, hogy javítsa a hitelességét, és sikeresebbek legyenek a vaklopásai meg a c-betjei. Egyszer egy versenyemen valaki be is írta a chatbe egy ilyen mutatáskor, hogy "respect my raises". Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy az illető ezután mindenféle szeméttel fog vakokat lopkodni. Sokszor tényleg csak jó lappal emel még ezt követően is, de inkább szeretné elvinni a számottevő mértékű preflop potot rizikó nélkül, minthogy megkockáztassa a versenyből történő kiesést egy 60%-os lappal.

Szintén javítja a hitelességet például az olyan lejátszás, amikor pozícióban AK-val emeltünk, de a flopnál nem jött le hozzá semmi. OOP ellenfelünk checkel, mi is; és így eljutunk a riverig, ahol ász magassal elvisszük a potot. Ez egy igen biztonságos hitelesség-javítási módszer, hiszen ilyen végig checkelt potban viszonylag sokszor nyerünk ász magassal (ha meg a river előtt bejött az ellennek valami alsó párja, vagy osztott kis párral checkelget, akkor is gyakran van 6 outunk a javulásra), és mégis javítjuk a hitelességünket, hiszen látják: jó lappal emeltünk preflop, de amikor nem jött le hozzá semmi, már nem nyitottunk tovább. Különösen folytatólagos nyitásainknak lesz ezután hitele, mert határozottan úgy fog tűnni, hogy nem c-betelünk legalább egy pár nélkül.

Amikor ellenfeleink hitelesnek látnak bennünket, ki kell ezt használni. Agresszívebben kell játszani: többször emelni, visszaemelni, és félblöffölni. Preflop, pozícióban több lappal emelhetünk, gyengébb húzásokkal is félblöffölhetünk, hisz' a kevesebb outot kompenzálja a nagyobb fold equity.

A hiteles játék másik nagy előnye, hogy ellenfeleink lapját könnyebb kiolvasni. Ha preflop emeltünk, és T66 flopon valaki megadja a folytatási nyitásunkat, akkor tudhatjuk, hogy legalább egy osztott pár vagy tízes pár van nála, hacsak nem drill. Hiteltelen játék esetén viszont ász magassal is megadhatják a c-betünket. Így már nehezebb döntés elé nézünk, ha pl. 55 van nálunk az említett flopon.

Összegezve tehát a leírtakat: hiteles arculat esetén több kisebb potot lopkodhatunk el, ellenfeleink pedig kiszámíthatóbban fognak ellenünk játszani. Kezdő játékosnak mindenképpen a hiteles játék a javasolt, de még a profiknak is könnyebb az élete így játszva.

A hiteltelen játék

Ha az arculatunk hiteltelen, ellenfeleink kétkedéssel figyelik mnden emelésünket és nyitásunkat. Nem hiszik el, vagy leglábbis nem rögtön, hogy bármink is van, állandóan ott motoszkál fejükben a kétely, hogy hátha csak blöffölünk. Kiszorítani őket a potból emiatt nehezebb: több zsetont kell kockáztatni ennek érdekében, és még így is kisebb a siker esélye.

A hiteltelen játékot sokkal nehezebb játszani, mint a hiteleset. Ez alatt nem azt értem, hogy így nem lehet nyerni, hanem azt, hogy jóval nehezebb nyerni. Ha ellenfelünk megadta a nyitásunkat, soha nem tudhatjuk, hogy azt nem ász magassal tette-e azért, mert blöffre tesz bennünket. Ha pedig ránkemelt, megint csak nem tudhatjuk, hogy az nem egy resteal-e azért, mert a mi nyitásunkat steal-nek veszi. Ilyenkor nehéz döntések elé kerülünk, és könnyű rosszul dönteni; márpedig a pókerben az fog veszíteni, aki többször hoz rossz döntést, mint a többiek.

Ha az arculatunk hiteltelen, akkor érdemes nagyon feszesen játszani. A fold equity hiánya miatt a blöfföket akár teljesen el kell hagyni, a félblöfföket pedig a minimumra szorítani. Még így is lesznek kellemetlen szituációk, amikor fogcsikorgatva kell döntenünk. Egy 200 NL lejátszás jut erről az eszembe, amikor középső pozícióból emelő, viszonylag jól játszó és gondolkodó ellenfelem emelését AhQd-val megadtam a nagyvakról. A flop Qc8s5s volt. Elég veszélyes flop volt ahhoz, hogy ne akarjak ingyenlapot adni, ezért donkbeteltem. Ő erre visszaemelt. Ez meglepetés volt, nem erre számítottam. Megadtam az emelést; a turn veszélytelen volt, checkeltem, ellenfelem pedig allin ment. Elég kellemetlen szituáció volt, mert nem igazán gondoltam, hogy ezt megtenné félblöffként (ráadásul amikor már csak 1 lap van hátra), vagy TPTK-nál (legjobb pár, legjobb kísérő - mint ami nekem volt) rosszabb lappal. Valahogy azonban nem tűnt monszternek a lapja, talán mert olyan nagyokat emelt és viszonylag keveset gondolkodott. Aztán eszembe jutott, hogy ezen az asztalon pont őellene volt nemrég, hogy hasonló flopon check-raiseltem flösshúzással, félblöffként, és az a játszma eljutott a terítésig. Mivel ellenfelemről tudtam, hogy figyelmes, feltételeztem, hogy ezt észrevette és megjegyezte. Ekkor már értelmet nyert a játéka: a kétszínű flopon nyilván azt hitte, hogy ismét félblöffölök flösshúzással (azaz hiteltelennek tekintette a játékomat), és ki akart nyomni a potból valamilyen védendő sérülékeny lappal. Megadtam az allinjét (nem nagy örömmel, hiszen az AA/KK, sőt QQ is benne volt a potenciális range-ében) , szerencsére KQ volt nála. Ha a játékomat itt hitelesnek tekintette volna, tény, hogy nem nyertem volna ennyit tőle. Nem tette volna be a teljes beülőjét legjobb pár, király kísérőre.Másik oldala a dolognak viszont, hogy ha ekkor emelt volna vissza, akkor sokkal nyugodtabban tudtam volna dobni a lapomat; vagyis nem is vesztettem volna ennyit, ha történetesen AA/KK van nála.

A hiteltelen játék hátránya, hogy pókeres arzenálunk számos fegyverét kicsorbítja, használhatatlanná teszi. Lemondhatunk vaklopásaink, folytatólagos nyitásaink, félblöffjeink és blöffjeink nagy részéről. Ezen túlmenően ellenfeleink lapjának kiolvasása is olyan érzés lesz, mintha egy fontos találkozóra sietve sűrű ködben kellene leolvasnunk egy eleve pontatlan és nagymutatót nélkülöző toronyórát. Ha ellenfeleink a jobbak (ill. agresszívebbek) közül kerülnek ki, akkor hiteltelen játékunk esetén többször kezdenek el ránk emelni semmivel (azaz resteal-elni). Ez ellen úgy védekezhetünk, hogy visszaemelünk rájuk (re-resteal). Ez növeli a varianciát; már csak azért is, mert ha laza-agresszívnek látnak bennünket, akkor a monsztereikkel is megpróbálnak csapdázni, check-raise-elni; vagy check-callozni egészen a riverig, remélve, hogy folytatjuk a blöffölést. Más szóval ha ellenfelünk check-calloz a riverig, akkor nemigen tudhatjuk, hogy ász magas, egy pár, vagy a nut van-e nála (amíg a rivernél allin nem megy?)

Van azonban előnye is a hiteltelen arculatnak: a jó lapjainkat sokkal könnyebben kifizetik. Ha a riverig calloznak egy jobb párral, akkor ez roppant kellemes, ha setünk vagy két párunk van. Ehhez persze az szükséges, hogy ezek a jó lapok jöjjenek is nekünk, nekik viszont ne :) Ha nekünk nem jönnek, akkor az gáz, hiszen ekkor sem terítéssel, sem (a hiteltelen játék miatt) bedobatással nem tudunk nyerni. Ha viszont jönnek a lapok, akkor sok pénzt beszedhetünk ellenfeleinktől - legalábbis addig, amíg a sok veszteség hatására el nem kezdik a játékunkat ismét hitelesnek látni...

A hiteltelen játék előnye tehát az, hogy ellenfeleink könnyebben kifizetik az átlagosnál erősebb lapjainkat. A hátránya, hogy csak kivételes esetekben blöffölhetünk.

A sikeres játék kulcsa az, hogy másként játsszunk, mint amilyennek ellenfeleink látnak bennünket. Ha ellenfeleink hitelesnek tekintik a játékukat, akkor kezdjünk el többet blöffölni: el fogják hinni. Ha viszont hiteltelennek, akkor feszüljünk be, és csak valódi lappal tegyünk be zsetont a potba. Egy idő után néha (de nem mindig) észreveszik a dolgot, és az igazi arculatunknak megfelelően kezdenek el játszani. Ez az a pont az, amikor mi átválthatunk a másik stílusra. A legfontosabb dolog azonban az, hogy mi mindig pontosan tisztában legyünk azzal, hogy az ellenfeleink hogyan látnak bennünket, és hogy tudjuk azt: miként kell módosítani taktikánkat emiatt. Hitelességünk megfelelő önértékelése esetén tisztában látjuk ellenfeleink gondolkodásmódját, jobban be tudjuk határolni laptartományukat, és jobban játszhatunk ellenük.

Tannhauser