Leveling a gyakorlatban

A leveling kifejezést a pókerben a játékosok közötti „mentális háborúra” értjük. Biztos mindenki tudja miről beszélek: ezek azok a momentumok, amikor végigmegy a fejünkben, hogy „tudom, hogy tudja, hogy én tudom, hogy tudja....”.

Vegyünk egy kicsit vicces példát, amiket a legjobb tanmesék is megirigyelhetnének: éppen bolyongunk egy erdőben, mikoris az ösvény egy ponton kétfelé válik. Tisztában vagy vele, hogy az egyik úton eljutsz a célodhoz (legyen az mézeskalács házikó, aranyláda vagy kiéhezett modellek – mindenki ízlése szerint képzeljen ide valamit), a másik út viszont a vesztedet hozza (megesznek az oroszlánok, beleesel egy szakadékba, találkozol Kiszel Tündével stb...). Szerencsédre viszont, vagy inkább balszerencsédre ott áll egy ember, hogy útba igazítson. Ismered őt, tudod róla, hogy gonosz, és mindenkinek rosszat akar, így nyilván hazudni is képes, csak hogy bajba kerülj. Jogos tehát a felvetés, hogy ha megkérdezed, hogy melyik a helyes út, akkor vajon hazudni-e fog vagy igazat-e mond. És itt jön képbe a leveling.

Ha level 1-en vagyunk, akkor nem törődünk emberünk „image-ével”, és elhisszük neki amit mond, és arra megyünk. Level 2-n tudjuk, hogy rosszat akar nekünk, ezért hazudni fog. Így az általa mondott út helyett pont a másikat választjuk. Level 3-n rájövünk, hogy ő tudja, hogy mi tudjuk, hogy gonosz. Így feltételezzük, hogy csak azértis igazat mond. Ebben az esetben viszont arra vagyunk kénytelenek menni amit mond, mert mégis az a helyes út. Level 4-en jön az újabb csavar. Feltételezzük, hogy az út menti ember tudja, hogy az igazat várjuk tőle, ezért megint hazudik. És így megy ez tovább .....egészen a végtelenig. Vagy mégsem?

Gondolom mindenkinek leesett, hogy mi a párhuzam a példamesénk és a póker között. Pókeres ellenfeleink mind-mind ilyen út menti informátorok, akik bár nem feltétlenül gonoszak, de mindenképp azt akarják elérni, hogy rosszul döntsünk. Minden egyes döntési helyzet ugyanis ilyen leveling szituáció, különösen azok, ahol olyan bet vagy raise vagy allin-nel állunk szemben, amik mögött vagy blöff vagy a legjobb lap van.

Még a regularok nagy százaléka is nem megfelelő módon kezeli a levelinget. Egyesek alul értékelik, míg mások pont, hogy a legegyszerűbb helyzeteket is túlbonyolítják magukban, és így hibás döntést hoznak. Honnan tudjuk hát, hogy mi a helyes középút? Melyik az a level, ahol meg kell „állnunk”, miközben végiggondoljuk a lehetőségeinket?

Szögezzük le, hogy a leveling legfontosabb alapfeltétele a history, azaz, hogy mi történt eddig köztünk és az ellenfél között. Nyilván minél kevesebb közös handünk van, annál kevésbé van jelentősége a levelingnek. Ha pedig egy olyan regular az ellenfelünk, akivel rendszeresen összecsapunk, akkor nagyobb a szerepe a metagame-nek és a levelingnek.

Nagyon fontos azt is megjegyezni, hogy csak olyan játékostárs esetében lehet szó levelingről, aki gondolkodik! Ha pl. egy 40/10/1,1-es ellenfél turnön check/miniraisel, akkor ne tételezzük fel, hogy kihasználja az image-ét, és blöfföl, mert nem igaz. Ebből az is következik, hogy micro limiten, ahol a legtöbb játékos gyenge, nem sok szerepe van a levelingnek.

És akkor jöjjön a kulcs:

Mindannyiszor helyes döntést hozunk, ha:

helyesen felmérjük, hogy az adott helyzetben ellenfelünk melyik szinten gondolkodik, és mi 1-gyel (és szigorúan csak 1-gyel, ennek okát lásd az útválasztós példánál) nagyobb levelen döntünk

elérjük, hogy ellenfelünk ne azon a levelen lásson minket ahol vagyunk, és ezáltal ő hozzon rossz döntést azzal, hogy magát helyezi hibás szintre

Mindkettő megoldásnak alapfeltétele, az hogy korrektül és pontosan felmérjük az ellenfelünk image-ét. Tudnunk kell, hogy mennyire képes blöffölni, vbetelni, hogy játsza meg drawokat. Valamint, hogy az optimistább vagy a pesszimistább játékostípusba tartozik. Az optimista ugye abból indul ki, hogy ellenfélnél sosincs lap, és azt a kérdést teszi fel, hogy „melyik lap ver minket?”. A pesszimista pedig mindenhol a nutsot látja, és azt kérdezi magától, hogy „mi az a lap amit verek?”. Érezhető a különbség ugye? De ezzel még nincs vége, fontos, hogy mennyire paranoiás, mennyire gondolja azt, hogy az ellenfele mindig csak le akarja őt játszani, ill. tudnunk kell, hogy mennyire akar ő lejátszani mindig mindenkit (mennyire „wépés”).

Ha ezeket megfelelően átlátjuk, az viszont még mindig nem elég. Tisztában kell lennünk ugyanis a saját image-ünkkel is, és ez legalább olyan fontos, mint az ellenfélé. Ugyanis csak akkor tudjuk pontosan belőni, hogy ő melyik levelen van, ha már tudjuk, hogy ő melyik levelre gondol minket.

Könnyű persze leírni ezeket, és sokkal nehezebb a gyakorlatban alkalmazni, de nem lehetetlen. Sok tapasztalatra van szükségünk, hogy pontosan fel tudjuk mérni a körülményeket, és helyes döntést tudjunk hozni.

Jöjjön egy hand, amit a napokban játszottam, és csakis a leveling miatt választottam azt a line-t, amit. A leosztás heads-up cash game-ből van, de ennek ellenére nyugodtan olvassák el 6maxosok és fullringesek, valamint mtt és sng-sek is, a lényegen nem sokat változtat (vegyétek azt, hogy mondjuk egy button vs bb steal szituációról van szó).

Ellenfél közepesen gyenge regular, a következő alapstatisztikákkal: vpip: 62, pfr: 55, af: 2,6, agg%: 35%, 3bet: 20%, fold to 3bet: 63%. Gondolkodik, tisztában van az alapokkal, a pozícióval is (vpip a sb/button pozícióban: 82 ugyanez bb-n: 34), de a póker kimerül nála annyiban, hogy preflop raise, flop cbet (cbet 80%), aztán néha second barell. Ha viszont nem ő volt a preflop agresszor, akkor dobni nem szeret, 150bb-ért tönkrement 5ös párral pározódott boardon. Abban a handben riveren overbet blöfföltem, így nyert. Két asztalon játszottunk, és eddig a leosztásig 250-300 hand ment le, és kb. 1buyin plusszban voltam. Úgy éreztem, hogy kontrollálom a mérkőzést, és elég korrekt image-m lehetett a blöfföket leszámítva. Kicsit kevesebbszer 3beteltem preflop mint ő.

$2/$4 No Limit Holdem
2 players
Converted at weaktight.com


Stacks:

BTN		($1013.80)
Hero (BB)		($572.30)

Pre-flop: ($6, 2 players) Hero is BB

BTN raises to $12, Hero calls $8

Preflop kicsit trükkösre vettem a figurát, ugyanis 99,9%-ban 3betelek AKs-szel az összes játékos ellen, itt viszont úgy gondoltam, hogy egyrészt azért, mert viszonylag nagy százalékban dob a 3betekre, másrészt azért, hogy kicsit alul reprezentáljam a lapomat (és ez későbbi move-ra jogosítson fel), a call-t választottam.

Flop: ($24, 2 players)
Hero bets $20, BTN calls $20

Lejött a lehető legjobb flop, nemcsak azért, mert top pair top kicker-ünk lett, hanem mert drawos is a board, így nagyon széles range-et tudunk reprezentálni. Legtöbb játékosnak itt a check/raise tűnhet egyértelműnek, én viszont a donkbet mellett döntöttem. Ugyanis az ellenfél ezen a flopon a teljes range-ét beteli, és ennek nagy része air. Ezeket természetesen dobja a check/raise-re, viszont el tudom képzelni, hogy egy donkbetet floatol, vagy akár rám emel, ugyanis tényleg rengeteg lap lehet nálam.

Turn: ($64, 2 players)
Hero bets $60, BTN calls $60

Itt folytatom az eredeti tervet, és különösen nagyot betelek tovább, hogy egyre inkább polarizáltnak tűnjön a range-em. Ellenfél ismét callol, aminek csak örülhetek.

River: ($184, 2 players)
Hero bets $480.30, BTN calls $480.30

Riverre is a lehető legjobb lap jött, ugyanis nem esett le a harmadik egyszínű. Ez nem csak azért jó, mert szinte biztos, hogy nem javult le az ellenfél, hanem azért is, mert ha ő minket nagyobb arányban tett draw-ra, mint kész lapra, akkor elhiheti, hogy ő az erősebb egy marginális lappal. Itt jön képbe igazán a leveling. Tudom, hogy tudja, hogy képes vagyok itt blöffölni busted drawval. Mint írtam egy korábbi handben overbet blöfföltem riveren, és ott nagyon határeset lappal callozott az ellenfél, ezért úgy döntöttem ismét előadom ezt a színházat. Legtöbb esetben, ez –EV-s húzás lenne, ugyanis ekkora overbet allint általában nagyon erős lap callozhat csak le (és így blöfföt csinálnék a handemből, mert csak a fold equity-re mennék). Itt viszont az előzmények, és az adott leosztásban választott line-om feljogosít arra, hogy valueshove-olhassak, ugyanis teljesen biztos voltam benne, hogy sok gyengébb lappal meg fog adni ellenfél, és erősebb hand pedig eleve nem nagyon lehet nála. Sokkal kevésbé thin ez a valueallin, mint első ránézésre tűnik. Agyonpolarizált itt a range-em, vagy nagyon erős lap van nálam (minimum 2 pár), vagy pedig nincs semmim (busted draw, néha teljes air). Ami biztos: AK-ra sose(!!) fog tenni ellenfél.

Final Pot: $1,144.60
Hero shows:
BTN shows:

Hero wins $1,144.10 ( won +$571.80 )
BTN lost -$572.30

Mint látszik, még jobban sikerült a tervünk, mint az vártuk volna. Azt tudtam, hogy bármelyik A-szal lecalloz, és bíztam benne, hogy a polarizált range miatt akár T-vel is (ill. JJ-KK), 7-esre még én magam se számítottam. Viszont így még inkább elégedett vagyok, megnyertem ugyanis a leveling harcot. A cikkben felvázolt 2 módszer közül a másodikat használtam ki, azaz elértem, hogy más szinten lásson, mint ahol valóságban vagyok. Ugyanis az az igazság, hogy ha már egyszer besültem overbet blöffel, akkor a következő esetben 90%-ban az overbetem value-ért fog menni. Persze ha komoly okom van rá, akkor ismét ugrok egy szintet, és megcsinálom blöffből is, de maradjunk annyiban, hogy általában leveling során ne menjünk level 3-4 fölé, mert felesleges.

Remélem tanulságos volt a cikk. Ismét kihangsúlyoznám, hogy óvatosan kell bánni a levelinggel, helyesen kell látni ellenfelünket is és saját magunkat is. Vigyázzunk hogy ne gondoljuk túl az egyszerű szituációkat, de vegyük észre a kedvező alkalmakat, ahol a metagame szerepe megnő.

Arbiter