Utólag visszanézve, az volt a legrosszabb, amikor 24-ből 24 órát a pókeren járt az eszem.
Pókersulik, freerollok, accountnyitások, számlanyitások, fórumregisztrációk a világon mindenhova, befizetés, kifizetés,fórum, könyv,stratégiák,elemzések, blog, pókeres filmek, képek, zsetonok fajtái, minősége, asztalok készítése, pontrendszereken agyalás, sok badbeat sztori meghallgatása, sztorik, a pókeres legendák könyvei,élete, ha lehetett volna még a szarukat is megszagoltam volna hogy talán abból is tanulok.
Egyszerűen mindent akartam a pókerből, pedig csak tanulni, elemezni és játszani kellett volna.
A véleményem utólag az, hogy ezek helyett, ami kb 10.000 órát tett ki több év alatt, szerezhettem volna még egy diplomát. Így viszont gazdagodtam azzal az önismerettel, hogy ahogy az élet más területén, úgy a pókerben sem vagyok jobb másoknál. Megismertem a pénz okozta stresszt és nem egyszer bántottam meg másokat azzal, amikor a pókeren felhúztam magam és máshol engedtem ki a gőzt.
Ebből a tízezer órából kb 8000-et sajnálok, a többit nem :-)
Sajnos az ember nem tud out of the box gondolkozni, ha benne van egy dologban, és akkor is azt mondja hogy nem függőség, amikor 110%-on csinálja.
Múltkor hallottam egy durva példát, miszerint:Miért kell ahhoz egy halálos betegség, hogy az ember el tudja dönteni mik a fontos dolgok az életében? Nekem nem kellet, és végül legyőztem az egómat.
