Jó cikk, jó sorozat. A figyelmet a veszélyekre soha nem árt felhívni, de tilttel kapcsolatos utat mindenkinek magának kell végigjárnia. Az önismeret elengedhetetlen, így bár lehet hasznos tanácsokat adni - vagy útmutatást, mint ez a cikk is - de a válaszokat mindenkinek önállóan kell meghoznia.
Saját tapasztalatom, hogy a legtiltesebb, legszörnyűbb napokat/heteket akkor éltem át, amikor az élet egyéb területein nem voltam kiegyensúlyozott. Az ember hajlamos ilyenkor a pókerhez, mint orvossághoz nyúlni. Észjáték, ahol a szerencsének elengedhetetlen szerepe van, de ettől szép. A pókert szinte valamennyien a megnyerhető pénzért játszuk, de ezek mellett - sőt olykor ezen felül - elképesztő adrenalinlketeket kap az ember, mikor egy-egy herocallal leolvassuk az ellenfelet, az asztal nagyképű hőzöngőjét kiejtjük, stb, stb. Sokan ezekért a pillatokért/élményekért ülünk le a gép elé és bizony csúfos tilt lehet a vége, mikor egy rossz napon itt próbálunk meg sikert és felüdülést keresni. Az ilyen napokon rengetegszer futottam bele elképesztő badbeat-szériákba, coolerekbe, lemákolásokba és a várt felüdülés helyett mélyebbre löktem a napomat, mint ahol volt.
Mivel nem megélhetési pókerjátékos vagyok, egyszerűen a szórakozásért és az adrenalinért (meg egyértelműen a pénzért) játszom, így az utóbbi időben kifejlesztettem a saját módszeremet. A póker folyamán nagyon fontos szvsz, hogy elkapjuk a ritmus. A komolyabb játék előtt beülök micro DON-ra, vagy HU-ra és ha nem érzem a ritmust, ha jönnek a badbeatek és érzem, hogy elvész a kezdeti érdeklődés és izgalom, növekszik a feszültség bennem, akkor arra az időszakra be is fejezem a játékot. Pár dollár a tesztre bőven megéri. Nekem legalábbis.
