Bár ez online már a middle limit alja, inkább a low limitbe rakom egyelőre. Szeretnék mutatni egy általában sem könnyű leosztást, ahol sok függ az ellenfelektől és az asztaltól, és egyben példát hozni arra, hogy hogyan lehet különbözőképpen megközelíteni egy adott problémát. Jelen esetben az egyik nehézség az lesz, hogy ahogy általában egy kész lappal, itt is a flopnál a turn-ig bezárólag kell stratégiát választani, de a flop és a turn eseményeitől függően ezen alakítani kell. Az alapkérdés: Ti mit csinálnátok az alábbi helyzetben a flopnál és aztán a turnnél?
Limit 5/10, nincs adat az ellenfelekről, második leosztás a kisvakban, lapjaid 6c, 7c.
Preflop: 1 fold, UTG+1 limpel, 2 fold, MP1 limpel, 2 fold, cutoff limpel, dealer limpel, te limpelsz, a nagyvak passzol.
Flop: 6 játékos, pot 6 SmallBet.
2c, 5c, Qc
Egy limites játéknál kétféleképpen is lehet gondolkozni, két külön képesség kell hozzá, amik egymással valamelyest összefüggenek. Ha a programozásból kölcsönöznék egy hasonlatot, akkor az egyik az "alulról felfelé", a másik a "fentről lefelé" módszer. Mindenki gondolkodásmódjától függően valamelyikben erősebb, de valamennyire mindkettőben otthon kell lenni az eredményes játékhoz. Ez azért fontos, mert az asztalnál általában korlátozott idő van gondolkodni, és néha az egyik módszer lényegesen gyorsabb és egyszerűbb, mint a másik. Gyakran a két módszer más megvilágításba helyez egy adott leosztást, és az egyik egyértelműbb választ ad.
A konkrét helyzetben hogyan gondolkozik valaki "fentről lefelé"?
Eddig tapasztalatát, tudását felhasználva számításba veszi, hogy alapvetően milyen koncepciókkal lehet megközelíteni az adott leosztást, ezekből mik alkalmazhatóak a konkrét helyzetre, és mik az előnyei, hátrányai, valamilyen tervet készít. A konkrét példában kb. az alábbi lehetőségeket veszi számításba (a sorrend itt önkényes, és nem jelent semmit, és a koncepciók gyakran átfedik egymást):
-Valamilyen slowplay
-Megpróbálni védeni a lapot a flopnál
-Biztonságos turn-re várni
-Szimplán agresszíven játszani a flopnál a lap erejét kihasználva
Ha ezekből kiválogatta, hogy melyik fontos, és alkalmazható, akkor ehhez keres valami konkrét akciót, amivel azt, amit csinálni szeretne, meg tudja valósítani. Ha megtalálta, végrehajtja. Például ha valamiért úgy dönt (ez egy példa, nem biztos, hogy ez a helyes játék), hogy slowplay-ezne, akkor ehhez azt az akciót választja, hogy csekkel, majd tart, ha valaki emel, aztán a turnnél - hacsak nem jön újabb treff - újra dönt, hogy a slowplay második részét milyen konkrét akciókkal hajtsa végre.
Ahogy említettem, a másik irányból is meg lehet közelíteni a problémát, mégpedig "alulról felfelé". Ekkor úgy gondolkozik, hogy megnézi, mik azok az elemi lépések amik éppen alkalmazhatóak. Majd továbbmegy, és azt nézi, hogy ezután mi lenne a következő elemi lépés. Így kialakul egy halmaz, amiben az elemek lépések sorozatai vannak. Majd azt vizsgálja, hogy az adott sorozatnak mi a valószínűsége, következménye, milyen szándékot lehet azzal a lépéssorozattal megvalósítani. Miután valamennyire az összes ilyen sorozatot megvizsgálta, kiválasztja, hogy melyik kezdőlépését választja, annak alapján, hogy az azzal elérhető célok közül melyik a legszimpatikusabb számára. Hogy egy kicsit konkrétabb legyen, esetünkben ez valahogy így néz ki:
Először azt nézi, hogy két lehetősége van, passzol, vagy emel. Ez egy elég korlátozott választék egyelőre, nem tud dönteni, ezért ebben az esetben továbblép (Megjegyzés: különösen heads-up sokszor nem is szükséges előre gondolkozni, mikor e két lépés közül kell választani. Például amikor riverben pozícióban vagyunk a legjobb lappal, mindig emelünk, és nem nézzük, az ellenfél mit fog reagálni). Úgy gondolja, hogy semmiképpen nem fog foldolni, így a következő lehetőségek állnak majd előtte:
-csekkel, és nem kell újra döntenie, mert körcsekk lesz a flopnál
-Csekkel, és lesz lehetősége tartani vagy emelni
-Betel, és nem lesz lehetősége tartani vagy emelni
-Betel, és lesz lehetősége tartani vagy emelni
Szóval összességében van hat lehetőség előtte, csekk, csekk/call, csekk/raise, bet, bet/call, bet/raise. Ezután végiggondolja, mit jelentenek ezek a lehetőségek, és mik a következményei, valahogyan így:
-csekk: Körcsekk, nem jó, nem szeretné.
-csekk/call: Attól függ, hogy mennyi emelés volt, ezzel lényegében slowplayeli a lapot.
-csekk/raise: Ismét az emelés helyétől függően esetleg védi vele a lapját, több pénzt von be a potba, valamit elárul a lapja erejéről, és újranyitja a licitálást.
-bet: Valami pénz került be a potba, valószínű, nem sokan búcsúztak el, valószínű, senkinek nincs erős lapja, vagy valaki slowplay-el.
-bet/call: Valakit valamennyire eltalált a flop, valószínű, valaki kiszáll, és slowplay van benne. A lapja erősségéről nem sokat árult el, és nem sokat tud másokéról sem.
-bet/raise: Valaki ismét ráemelt, és további erőt mutat azzal, hogy visszaemel. Több pénzt von be a potba, ellenfeleket nem szorít ki valószínűleg.
Most ebből megpróbálja eldönteni, melyik kedvező számára, és melyiket tudja megvalósítani nagy valószínűséggel, az első lépéssel kezdve. Ha tudja, hogy ellenfelei passzívak, akkor dönthet úgy, hogy először is emel. Legrosszabb esetben tartják egy páran, de előfordulhat, hogy valaki emel, és lesz lehetősége visszaemelni. De azt majd akkor dönti el, mikor látja, hogy ki emelt, és mi volt a többiek reakciója. Vagy dönthet úgy, hogy tudja, van egy agresszív ellenfél hátsó pozícióban, aki valószínűleg nyit, és lehetősége lesz c/r-elni, ezért első lépésnek a csekket választja. Aztán, majd amikor látja, hogy mi a helyzet, eldönti, hogy csak tartja, vagy emel is. Ez az alulról felfelé gondolkodás.
Mindkét módszerrel lehet valaki sikeres játékos. A fő különbség az, hogy felülről lefelé esetben először megkeressük a szándékot, és ahhoz választunk valószínű akciót (Például "Védeni akarom a lapom, ezért c/r-re megyek"). Az alulról felfelé esetben pedig először megnézzük a lehetséges akciókat, és azt nézzük, azzal mit lehet elérni, és az jó-e nekünk (Akár c/r-elhetnék is, lássuk, mit tudok elérni vele). A játékos pályája során a hold'em természetében adódóan először alulról felfelé gondolkozik, egyre több lépésre és részletre figyelve. Aztán ahogy tapasztaltabbá válik, elsajátít technikákat, beépíti játékába a felülről lefelé gondolkodást is. Ezután általában az történik, hogy a két gondolkodásmód valamely keverékét alkalmazza eltérő arányban. Így valaki - mint én például - lehet, hogy alapvetően felülről lefelé gondolkozik, de bizonyos helyzetekben alulról felfelé, mert az egyszerűbb. Illetve ismerek nagyon jó alulról felfelé gondolkodó játékosokat, akik teljesen tisztában vannak a fő koncepciókkal, és bizonyos helyzetekben nagyon precíz döntéseket tudnak hozni, ami esetleg egy felülről lefelé gondolkodónak sokáig tartana.
A fentről lefelé gondolkodás hátránya, hogy a read-ek nem annyira könnyen építhetőek bele, míg a lentről felfelé néha túl bonyolulttá vagy időigényessé válik, és nagyban függ a read-ek helyességétől, és nehezen alkalmazható a következő licitkörre való előregondolkodásra. Viszont sokszor picivel pontosabb eredményt hoz, mint a felülről lefelé, ami előfordulhat, hogy elsiklik a részletek felett. Viszont felülről lefelé általában kicsit rugalmasabban tudjuk tervünket alakítani a leosztás során.
Alapvetően az egésszel az volt a célom, hogy a fenti példákból az ember meg tudja állapítani, hogy inkább melyik gondolkodásmód jellemző rá. Ha pedig ez tudatosul, akkor azt is látja, hogy az mennyiben befolyásolja a játékstílusát, és ha esetleg bizonyos helyzetekkel következetesen problémája van, akkor meglehet, hogy ott a másik gondolkodásmódot kellene alkalmazni.
De a hosszú kitérő után azért van egy leosztásunk is, amiben elsőnek kell cselekedni a flopnál :)