A vége kemény az biztos :) nem finomkodik a szomorúság és a belassultság adagolásával, de kb. ilyen lehet az élet öregkorra :)
Nekem az tetszett, hogy úgy csináltak egy filmet a nemzetük nagyjairól, hogy minden pátoszt kihagytak.
A BoB jobb, mert annak egybefüggő története van. Már nagyjából. A Pacific ellenben több, egymástól független személyt követ, és elég sok ugrás van benne. De azért végigvisz nagyjából a fontosabb ismertebb csendes-óceáni történéseken.
Egyetértek Sanyival, a bigbang szinkronja szerintem is vállalhatatlan. Egy-két részt láttam csak így, de elég is volt. Ha nem néztem oda, akkor nem tudtam, hogy ki beszél éppen, mintha minden karakternek ugyanolyan hangja lenne.
Azért ennél többről van szó. Jóformán a karakterek sem jönnek át. Raj akcentusa eltűnt, Howard izgágaságából semmi nem jön át, Leonard még csak-csak, Sheldon viszont vérgyenge. Elkaptam például Howard és a láthatatlan anyja beszélgetését is. Nekem mosolyognom sem sikerült.
Szerintem sincs baj a BBT szinkronjával, max az hogy szokatlan ha eddig nem úgy nézted. Én a felét szinkronosan néztem, a másik felét felirattal, mindenhogy jó.