Armored



Elöljáróban: nagyon büszke vagyok Antal Nimródra. Valóra váltotta az álmait, és a jelenlegi legnagyobb magyar rendezőként szuperprodukciókon dolgozik Hollywoodban. Szerintem nem az ő hibája, hogy ez a film vérszegény lett, és nem váltotta be a hozzá fűzött reményeimet. Amikor megtudtam, hogy mi a sztori (pénzszállító cég, rablás, akció), és hogy ehhez sztárparádé járul, már izgatottan ültem le megnézni, csemegének ígérkezett.

A szereplőknek tényleg kb. a 80%-a sztár. Azt olvastam, hogy amikor Nimród az első napon elkezdett forgatni, és meglátta a színészcsapatot összegyűlve, hányinger tört rá az idegességtől. Nem csodálom.:) Olyan neveket kellett instruálnia, mint Matt Dillon, Jean Reno, Laurence Fishburne, Amaury Nolasco (A szökésből Sucre), Milo Ventimiglia (Heroes, Gamer, Pathology, Rocky Balboa), Skeet Ulrich, Fred Ward (millió álomgyári szerep). A film helyenként izgalmas ugyan, de cseppet sem pörgős, a nagy része egyetlen színhelyen játszódik. Én biztos nem fogom újra megnézni, nem érdemes. 5/10





The Rebound



Sandy kétgyermekes, közékorú családanya, aki egy házassági konfliktus miatt különköltözik férjétől a belvárosba. Az új lakás alatti kávézóban megismerkedik Arammal, a huszonéves, kissé esetlen, de kedves fiúval. A nő állást keres, emiatt szüksége van egy megbízható bébiszitterre a két eleven gyerekhez. Az események szép lassan beindulnak…

A Just friends után kifejezetten üdítő volt ez a romantikus film. Semmi erőltetett, béna poén, semmi giccs; életszagú és szeretnivaló alkotás, izgalmas figyelni, hogyan alakul a főhősök kapcsolata. Catherina Zeta Jones sziporkázik a szerepében, nem hittem, hogy valaha is biccenteni fogok egy általa alakított karakter után. Jó érzés volt látni ezt a filmet, legalább ilyen szintet kellene megütni minden egyes, a műfajba tartozó alkotásnak. Erősen ajánlott. 8/10





The Road (Az út)

Rossz kedved van? Ne hidd! Majd a film után lesz!



Leszögezem, szeretem a lassú, posztapokaliptikus filmeket. De a The road nyomasztóbb egy matekszigorlatnál, és lehangolóbb egy három hónapos bad beat szériánál. Ha épp jól érzed magad, de azt vallod, hogy világ az egyensúlyra épül, vagy egyszerűen csak mazochista vagy, akkor kattints a playre - garantáltan gondoskodni fog róla, hogy ne legyél olyan vidám.

Nagyon vártam ezt a filmet, főleg, hogy Viggo Mortensen a főszereplő, de magamban sajnos valószínűleg túl magasra tettem a mércét. A The road legnagyobb hibája, hogy nem tart sehova, nincs íve, nincs karakteres sztorija, csak hangulata van - bár az kétségkívül kiemelkedő. Afféle unikum film, amit csak azért érdemes megnézni, hogy elmondhasd: te megnézted… 6/10





Good luck Chuck! (A kabalapasi)



Ki voltam már éhezve egy jó kis (romantikus) vígjátékra, erről a filmről pedig igen biztatóakat írtak a fórumon. Hittem nekik, letöltöttem, megnéztem, és tadáááá, feldobta a napomat! A kabalapasi tényleg az a könnyed mozgóképes kirándulás, amire érdemes másfél órát szánni, sőt ajánlott! A női főszereplő Jessica Alba; mondanom sem kell, hogy miatta akár egy bűnrossz filmet is érdemes lenne végignézni, egy egyébként is élvezetes mű színvonalát pedig (ha máshogy nem, vizuálisan) képes az egekbe emelni.

A story röviden: a kis Charliet (Dane Cook) egy otthoni „üvegezős” játék közben megátkozza egy darkos-metálos lány, mert a fiú nem hajlandó megcsókolni, és még a nuniját sem fogja meg. A szerelmes kiscsajok dühét persze nem lehet félvállról venni, úgyhogy az átok meg is fogan, amire Chuck csak felnőttkorában eszmél rá: akivel lefekszik, az hamarosan megtalálja az igazit. Charlieból amolyan helyi urban legend lesz, nők százai akarják megdugatni magukat vele, hogy pár héten belül már küldözgethessék is az esküvői meghívókat. A módszer működik, Chucknak azonban egy idő után elege lesz belőle, hogy élő vudubabaként szolgál, és ő is szeretné megtalálni az igazit. Úgy tűnik, ez sikerül is, az átok azonban nem válogat, szóval hogyan tovább???

Ne kelljen noszogatnom, szedjétek le, és röhögjetek!:) 8/10





Two lovers (Két szerető)



Ha a férfi igazán szenved – hogy egy kis szójátékkal egy másik ismert filmre asszociáljak. A kissé introvertált és szuicid hajlamú Leonard (Joaquin Phoenix) egyszerre két nővel is megismerkedik. Michelle (Gwyneth Paltrow) iránt egyre fokozottabb érdeklődést mutat, Sandrával (Vinessa Shaw) viszont enyhe családi nyomás hatására jön össze. Klasszikus szerelmi háromszög jön létre, ahol, mint tudjuk, legalább egy ember mindig keservesen pórul jár. Joaquin Phoenix megint hatalmasat alakít, mindenkit lemos a vászonról.

Annyiszor szoktam isteníteni az igazán jó színészeket, hogy lassan már közhelynek érzem, de ha egyszer minden figyelmet megérdemelnek… Én egy centet sem sajnálok tőlük a milliós fizetésükből, ugyanazt művelik az arcukkal, a hangjukkal, mint a festőművész az ecsettel vagy az író a szavakkal: értéket hoznak létre, valami újat és nagyszerűt tesznek hozzá a művészethez. Hasonlítsuk össze őket bármelyik magyar színpadi színészünkkel, akik filmben szerepelnek (mert filmszínészünk nincs)… Mintha Dumbót és a kisegeret tennénk egymás mellé.
A Two lovers remek dráma, azonban a végét kissé hamisnak éreztem. Az író a racionalitást akarta előtérbe helyezni, de Leonard személyiségét figyelembe véve rendezőként én biztosan megvétóztam volna ezt a végkifejletet. Nézzétek meg, és döntsétek el magatok! 7,5/10

Szemfülesek észrevehették, hogy ma fent volt egy ideig az új filmes bejegyzés, de ezek a képek megint kitoltak velem, úgyhogy leszedettem az egészet, és egy másik módszert próbálok ki. Inkább fáradozom azzal, hogy feltöltöm őket valamelyik tárhelyre, és onnan fogom linkelni, mintsem hogy összegányolják a postot, amivel annyit fáradozom. Holnap akcióba lendülök, és megint megpróbálom.

Kedden amúgy második lettem a PS-os ophu liga versenyén, egész jól sikerült a bemutatkozásom (135$ körül). Az asztalok is sokkal keményebbek voltak, mint eddig, úton-útfélen 3beteket kaptam.

Ma blogger sng volt az Unibeten, masszív CL-ként sikerült elbukni Selindek ellen egy AQ vs AQ-t, jött az 1%-a, utána már nem volt megállás a lejtőn, maradt a 4. hely, meg 30 euro. Valószínűleg tourokra vagy sng-kre fogom fordítani.

Pár óra múlva kezdődik a miniFTOPS, és nagyon remélem, hogy nem beszélem rá magam arra az őrültségre, hogy elinduljak hajnali háromkor egy húszezres mezőnyű versenyen... Lóri haveromnak kellett kölcsönadni, és úgy esett, hogy 45$-t én is beutaltam. Még eldöntöm, hogy mi lesz. Trog-Air is indul, ő most éppen alszik, hogy 3 előtt felébredjen, lol!:-)

Azt terveztem, hogy egy külön postot fogok írni a viszonylag új, 2009-es sikerfilmekről (Avatar, Becstelen brigantik, Törvénytisztelő polgár stb-stb.), de aztán rájöttem, hogy semmi értelme nem lenne, mert ezeket a filmeket már mindenki megnézte vagy hallott róluk, kivéve, ha a Marsról jött, vagy hónapok óta inkubátorban él. Többségében egyébként nekem is tetszettek, jó filmeknek találtam őket.

Ötösével fogom betenni a mostaniakat, de már a következő adag is kész van. A képek Firefoxban biztosan látszanak, ugyanezt a Google Chrome-mal már nem tudom garantálni.


Death sentence (Halálos ítélet)



Nick Hume (William Dafoe) cégigazgató fiát kivégzi egy banda, mialatt az apa tőle pár méterre egy benzinkúton tankolja a kocsiját. Az ügyészek az amerikai jogrendszer miatt tehetetlenek, nem sok jóval biztatják a kétségbeesett férfit. Az apa nem tud belenyugodni a történtekbe, és szörnyű lavinát indít el.
Annyiszor láttunk már bosszúhistóriát, és mindegyiknek ismerjük a végét, nekem mégis tetszett ez az újabb bőrlehúzás. A sztori felépítése fura volt, ugyanis nem egy adott időben történik meg benne az egyik hangsúlyos esemény, hanem két részletre osztva, ennek ellenére a film nem látja kárát, a sorozatos gyilkosságok egyre csak újabbakat indukálnak.
Erős „Törvénytisztelő polgár”-utánérzésünk lesz közben, de ezt elnéztem neki, ma már kevés eredeti történetet lehet kitalálni.
A zenéje egyszerűen pazar, és álompárost alkot a filmmel. Nekem kapásból a Twin Peaks és Angelo Badalamenti filmzenéje közötti nagyszerű összhang ugrott be, nagyjából ezt éreztem itt is. Ha meg fogom még nézni valamikor, abban nagy szerepet játszik a soundtrack is. 7/10



Pókerpárbaj (Deal)



Sort kerítettem végre az egyik olyan pókeres filmre, amelyik eddig kimaradt az életemből, a Burt Reynolds nevével fémjelzett Pókerpárbajra. Újra világossá vált, hogy még nagyon-nagyon sokáig nem fognak a Roundershez felérő kártyás filmet készíteni, ha ugyan sikerül valaha. A Deal a Szerencse dolga (Lucky you) c. film pofátlan lopása, ami azért fura, mert csak egy év van köztük. Egyszer esetleg nézzétek meg, ha már pókeresek vagytok, de egyébként nem érdemli meg, szánalmas plágium az egész. Pföh… 4/10



In Bruges (Erőszakik)

Erőszakik… Értitek? Erőszakik, bazdmeg… Nagyon itt lenne már az ideje, hogy Baltás Henryhez hasonlóan valaki egy hatalmas műbrokival jól összeverje azokat, akik évek óta ilyen fordításokkal szemetelik tele a Magyarországon bemutatott külföldi filmek világát.



A történet: két profi bérgyilkost, Rayt (Colin Farrel) és Kent (Brendan Gleeson) a főnökük (Ralph Fiennes) egy híres belga városba, Bruges-be küldi egy balhés ügy után. Ken, az idősebb élvezi a várost körüllengő történelmet, Ray azonban halálra unja magát, nem mulasztva el az állandó sopánkodást. Hamarosan kiderül, miért kellett pont ide jönniük…
Nézzük csak, mi fogott meg ebben a filmben: az atmoszférája, a színészi játék és a szöveg. Azt hiszem, az alkotás egyik erőssége egyben talán a gyengéje is: lassan, fokozatosan építkezik, a kelleténél mintha egy kicsit jobban elnyújtották volna, a végét is nyitva hagyták, emiatt nálam elmaradt a katarzis. Ettől eltekintve nem tudom becsmérelni, a film tényleg jó, mindenképp érdemes megnézni!
Colin Farrelt meg kell, hogy dicsérjem: az elején még azt hittem, hogy túl fogja játszani a szerepét, aztán az ijedtség hamar elmúlt, nagyon nagyot alakít benne. Mindenképp eredetiben ajánlott, már csak a laza, ír akcentusa miatt is! Ralph Fiennes még mellékszerepben is borzongató, az embert a hideg kirázza már a hanghordozásától is. Megnézős. 7,5/10



Just friends (Csak barátok)



„Csúnya, dagadt gyerek felnővén sikeres szépfiúvá válik”-cucc.
A boldog vég, a nagy összeölelkezés, ami minden romkom velejárója, itt csak nagyon sokára jön el, és akkor is csak egy „aha, na jól van, végre kikapcsolhatom”-érzést hoz magával. Ryan Reynolds mint általában, erősen túlspilázza a szerepét - ha így folytatja, Eddie Murphy lesz belőle. Maradt volna inkább a Wolverine- és a Blade-féle filmeknél (bár azokban meg az volt a baj, hogy előtte már láttuk a Buliszervizben jópofizni). Röviden: erőltetett, vontatott romantikus vígjáték – csak esős őszi estékre, ha épp nincs más film otthon. 4,5/10


The informant



Matt Damon egy mezőgazdasági óriásvállalat egyik vezetőjét alakítja, aki úgy dönt, hogy eztán ő lesz a jófiú, ezért minden, a cégnél zajló sumákságról kitálal az FBI-nak, és több száz felvételt készít, hogy mindenkit lebuktathasson. Pár dolgot persze elfelejt közölni…
Matt Damonnak jól áll az intellektuális, csetlő-botló filmszerep. Mondjuk a Bourne-trilógia után megtudtuk, hogy akcióhősnek sem utolsó. Erről jut eszembe, amikor a Negyven éves szűzben David, az egyik eladó vagy húsz tévén nézi egyszerre a Bourne-rejtély egyik harcjelenetét: „Mindig úgy gondoltam, hogy Matt Damon csak egy kis ratyi, de hah, ebben egész jól küldi a rocketeart”.
Nos, ebben is jól küldi, de ez sem menti meg a filmet az átlagos, féldokumentarista, minden izgalmat nélkülöző stílustól. Nem unalmas, mert a cselekmény végülis halad a maga útján, de ne várjunk tőle sokat. A forgatókönyv tele van zsúfolva a történethez alig kapcsolódó, csak a főszereplő agyában lejátszódó időkitöltő információmorzsákkal, érdekességekkel a nagyvilágból. Annyira nem fogott meg, hogy ennél többet írni sincs kedvem róla, egyszer nézős. 5,5/10


Nemsokára újra jelentkezem, a következő ötösben már sokkal jobb filmek lesznek.

Próbáltam befejezni a filmismertetőket, de nem tudtam, ugyanis Mr. Pazo megnyerte a Daily Thirty Grandet! Kijárt már neki, majdnem annyit szopott, mint én. 7000$-ral most már elkezdheti a pókerkarrierjét. Háromnegyed ötig szurkolás volt.

Ami engem illet, nekem elég sokáig rossz kedvem volt, a PS megint gondoskodott róla. Én a negyed tízes 11$-oson indultam, és nagyon jó lapütközéseim voltak; kb. 2900 játékos, a 300 maradék embernél top 20-ban voltam, megint úgy látszott, ez az én napom, aztán preflop ollé kerültem QQ-val JJ ellen, és természetesen jött a J. A maradék 13-14BB-vel betoltam A9-cel, egy AK fogadta, turnre lejött a két párom, riverre pedig az ő két párja. Nem rezignáltan vettem tudomásul, inkább úgy, mint akin átment egy kamion. Utána viszont magamhoz kellett térnem, és mentem szurkolni Pazo barátomnak, ekkor még kb. 300-an voltak.

Megérte.:)

Persze nem bírtam megállni, hogy ne tourozzak párat ma is.

A 3$ rebuynak egy preflop KK vs AK vs AT összecsapás vetett véget. Természetesen triplázás helyett a két outjuk már a flopon megérkezett, hiszen fogták egymást. Ha nem fogták volna egymás ászát, akkor tuti nem jön, de így egyértelmű volt, hogy végem.

A 8 órási 3$ freezeouton a döntő döfést egy 5-ös drillem elleni runner-runner lyuksor vitte be. Na igen, akár all in tehettem volna már turnön is, csak hát naiv fejjel nem készültem lyuksorok lejövetelére.

De ezek legalább még hamar, pár órán belül végetértek. Sokkal idegesítőbb volt a 21:15-ös 11$-os freeze, amin hajnali 1-ig szórakoztam. Egy A7-es short all int mondott, én AJkáróval 3bet all in, mögöttem pedig JJ call. Na, ki nyert? Úgy van, az A7. Gondolom, ez egy pillanatig sem volt kétséges.:)

Így ez a verseny 2814/183. helyezés lett, 15$ tiszta profitért. Nice. Egyébként ezt a verseny ajánlom mindenkinek, eszméletlen jó vakemelkedése van, nagyon élvezetes. Ha még 10 perc helyett 15 percesek lennének a szintek, akkor igazi Full Tiltes deep stack tournak számítana.

Nem kéne már touroznom, mert csak az idegeimre megy, de ez utóbbit egyszer meg fogom nyerni.

PokerStars Game #40472669623: Tournament #238735311, 3000FPP Hold'em No Limit - Level VII (150/300) - 2010/02/28 22:40:46 CET [2010/02/28 16:40:46 ET]
Table '238735311 287' 9-max Seat #7 is the button
Seat 1: MONYBULEVARD (10358 in chips)
Seat 2: relaxus (8221 in chips)
Seat 3: tipp2000 (1625 in chips) is sitting out
Seat 4: BogdanDin7 (3166 in chips)
Seat 5: mac2024 (6714 in chips)
Seat 6: icrazy (10355 in chips)
Seat 7: FINNS I SJÖN (3970 in chips)
Seat 8: PatGarrett01 (8820 in chips)
Seat 9: CHINESE30 (12266 in chips)
MONYBULEVARD: posts the ante 25
relaxus: posts the ante 25
tipp2000: posts the ante 25
BogdanDin7: posts the ante 25
mac2024: posts the ante 25
icrazy: posts the ante 25
FINNS I SJÖN: posts the ante 25
PatGarrett01: posts the ante 25
CHINESE30: posts the ante 25
PatGarrett01: posts small blind 150
CHINESE30: posts big blind 300
*** HOLE CARDS ***
Dealt to PatGarrett01
MONYBULEVARD: folds
relaxus: raises 600 to 900
tipp2000: folds
BogdanDin7: calls 900
mac2024: folds
icrazy: calls 900
FINNS I SJÖN: folds
PatGarrett01: raises 7895 to 8795 and is all-in
CHINESE30: folds
relaxus: calls 7296 and is all-in
BogdanDin7: calls 2241 and is all-in
icrazy: folds
Uncalled bet (599) returned to PatGarrett01
*** SHOW DOWN ***

relaxus: shows
BogdanDin7: shows

Flop/turn/river:


Ennyi volt a turbo takedown. Megint egy idióta fishcall, aztán 20-80 bumm.

Azt azért nem bírtam megállni, hogy ne szatozzak az 1 milliós Turbo Takedownra, ennek megfelelően beneveztem egy 8, egy 25 és egy 40 FPP rebuyos tourra, ahol az elsőn semmi nem jött össze, a másik kettőn viszont ship it, és egyszerre két ticketet szereztem.

A 25 rebuyon 164/5-be kellett bejutni, a 40-esen pedig 144/8-ba. Az egyiket nagyon sokáig vezettem is, de az FT-n mindkettőn meleg pillanatokat éltem át, mert lefogytam, és nagyon meg kellett gondolni, mikor tolom be. Ahol neccesebb volt a helyzet, ott szerencsére megoldották egy idő után helyettem, az egyik géniusz ugyanis utg-ből betolta AQoffal, a mögötte ülő pedig fogadta JJ-val, ahelyett, hogy megvárták volna, míg egy körön belül teljesen felzabálnak a hatalmas vakok.:-DDDDD Szerencsére a pókersors megbüntette az AQ-t, és nem fejlődött a JJ ellen.

A másikon, amit nagyon sokáig vezettem, megjegyezte a second chipleader, hogy micsoda hot runom van. Én meg mondtam neki, hogy jahh, hanyattvágom magam az örömtől, hot runom van egy FPP-touron, ez tényleg kurva nagy boldogság... Nevetett.:)

Úgyhogy nyertem még 3000 FPP-t is a ticket mellé, este pedig találkozunk a sajnos turbó Takedownon... (Egy turbó versenyre beszatozni magad szerintem a legnagyobb szívás, na mindegy.)

Pár napja akartam írni egy bejegyzést, hogy megnyertem az ophu-liga legutolsó fordulóját, és ezzel harmadik helyen zártam a versenysorozat, illetve, hogy egyedüliként sikerült két fordulóban is első helyen végeznem, és hogy ennek mennyire örülök, de aztán kitöröltem a postot. Tettem mindezt azért, mert éppen nagyon jól álltam két-három szokásos PS-versenyen, és hírt akartam adni, hogy na, talán most végre összejön megint valami nagyobb nyeremény, de nem... A történet végét ismeritek.

A 11$-os deep stackken 220/15. hely körül álltam, ott QQ-val mentem all in két AK ellen, és mivel fogták egymást, így jött az ász... A fele akkora zsetonos nem érdekelt, a big stack pedig, ha kiírta volna magára, hogy AK-ja van, akkor sem lettem volna okosabb - kb. 90%-ban biztos voltam a lapjában, így nem bírtam elengedni a QQ-mat. Majdnem 100BB-vel persze simán el lehetett volna, de mivel sejtettem, hogy fogják egymást, és a torna CL-ségért ment a harc, pár másodperc gondolkodás múlva felvállaltam a meccset. A read jó volt, 65% eséllyel mentem be, flopon az ász viszont eldöntötte a további sorsomat. Jó formában voltam, a lapok is jöttek, torna CL-ként egy deep struktúrájú és 30 perc szintidős versenyen szerintem már csak bad beatek sorozata vehette volna el tőlem az FT-t.

A 3$ 6 max versenyre az a jellemző, hogy szinte mindig nagy stackket építek a kezdeti szakaszban, aztán jön két-három leosztás, és noname helyen kipottyanok. Most úgy tűnt, másképp lesz, mivel itt is jöttek a lapok, és rengeteget szurkáltam. Aztán új asztalra kerültem, ahol lefogytam, majd 22BB-vel, A7-tel resteal all in mentem a sokat emelgető fószerre, aki nem bírta eldobni a TJs-ét, ennek megfelelően jött is neki két J a flopra, én pedig 2199/39. helyen végeztem.

A 3$ rebuynak egy AK vs QQ vs JJ hármas összecsapás vetett véget, ahol valószínűleg azért nem jött A vagy K, mert senki nem fogta a lapjaimat. Szóval ezek után fogtam, és villámgyorsan kitöröltem a megírt bejegyzést.

Valószínűleg felhagyok a mikrotétes PS-versenyzéssel. Még pár touron talán fogtok látni, de igaza van azoknak, akik azt írják, hogy ez széllel szemben pisilés. Sajnos tényleg az. Naponta 2-7000 emberrel harcolok a PS versenyein; ahhoz, hogy az ember ennyire óriási közegben hónapokig ne érjen top 3-ba vagy top 5-be, nem kell nagy downswing, elég egy icike-picike is. Nagyon sokszor nüanszok döntenek, nem feltétlenül az kell hozzá, hogy kikapjak 70-30, 80-20-as összecsapásokban, elég, ha egy több ezres touron a top 50-ig menetelek, majd ott kulcsszituációban kikapok egy sima coinflippel. Márpedig ez több tucatszor előfordulhat, és akkor még nem beszéltem a többi sok tucat helyzetről, amikor ugyanitt jobb laptól kapok ki. Stb-stb.

A profik kb. 200-500-as létszámú versenyeken játszanak, de még náluk is előfordul olyan több száz meccses széria, amikor komoly mínuszos ROI-ban zárnak. Ráadásul ők világszínvonalon nyomják, én meg nem. Ezekhez a több ezres mezőnyökhöz pedig extra hosszú táv kell, bele sem akarok gondolni, hány meccs lenne megfelelő. Ha egyszer lesz annyi pénzem, hogy beutalhassak kb. 40-50$-os átlagtétre megfelelő bankrollt, valószínűleg azt fogom tenni, és nem 2$ turbókon szerencsétlenkedni tovább, amit úgysem veszek annyira komolyan. De erről még oldalakat tudnék írni, úgyhogy most be is fejezem a témát.

Jelen pillanatban azt tekinteném egy komolyabb verseny behúzásának, ha valamelyik külföldön élő ismerősöm válaszolna, hogy igen, lesz egy munkalehetőség hamarosan, készüljek! Na, annak igazán örülnék. Új világ, új tapasztalatok, nyelvtudást az egekig upgradelni, pénzt megtakarítani. Majd meglátjuk, sikerül-e, és ha igen, milyen mértékben.

Egyébként most, hogy létrejött az ophu-féle szponzorálás, ha igény van rám, fogok még indulni versenyeken. De írtam a topikba is, ha csak az utóbbi hónapok formája számít, én biztos nem szponzorálnám magamat.:)

Ki kéne már lassan izzadnom magamból pár filmismertetőt, egyrészt, mert néhányan el is olvassák őket, másrészt legalább én is járatom az agyam. Eléggé leálltam az írással, ahhoz képest, hogy sok-sok évvel ezelőtt még publicisztikai ambícióim voltak. Ráadásul akkoriban tényleg jó cikkeket írtam, ami a maiakról sajnos már nem mondható el egyértelműen (vagy inkább egyértelműen nem mondható el... - milyen szép is a magyar nyelv.:))

Hamarosan jelentkezem, hello-hello!

Hajnalban már nem akartam helyzetjelentést írni, eléggé rossz kedvem volt.

Sunday Million: most néztem végig a leosztásaimat, sajnos azt kell mondanom, hogy ezt a nagy tornát sem nekem szánták az égiek. Az elején volt pár jó lapom, azonban szinte mindegyikkel csak a vakokat vittem. Az ellenfelek leginkább csak akkor akartak harcolni velem, amikor totál blöff volt nálam, vagy a flop egyáltalán nem kapott el. Ez elég rossz kombó, optimális esetben ugyebár pont fordítva működik. 1-2 kisebb, pár száz zsetonos hibát vétettem, és volt egy közepes, a többi party sajnos standard volt.

A lopásokról, contbettel elhozott kasszákról most nem írok, csak a kulcsleosztásokról (postflop):

(stack: 10 725)
79káróval cutoffról emeltem 375-ig 150-es vakoknál, előttem mindenki dobott. A BB nem akarta odaadni a vakját, és visszaemelt 1050-ig. Ha ez az első ilyen eset, messzire dobom a lapom, és jöhet a következő leosztás. Viszont ezt megelőzően az asztalnál ülők láthatták párszor, hogy dobtam 3 betre, ráadásul most cutoffon ültem, szóval szinte biztos volt, hogy tényleg csak lopásra tesz, semmiképp nem hittem nála monstert. 675 zsetont megadtam, hogy pozícióban megnézzem a flopot, és sajnos pont olyan érkezett, ami miatt bejöttem:

32Q két káróval. A potban 2175, az ellenfélnél 4600 zseton, és belehívott 1300-at. Innentől ez is standard, pusholtam, tartotta, és mutatott egy TJkárót. Riverre meg is jött a flush-sünk, csak neki kettővel magasabb - lecsúszás 5000 zsetonra...

Pár handdel később 88-am van SB-n, 200-as vakoknál a button 450-ig emel. Visszatoltam, tartja, mutat egy KK-t. Hihetetlen módon szetem lett, és 9900 zsetonom.

Ez után lopásokkal fel 12k-ig, majd visszaesés 9500-ra. Ekkor jött a komolyabb hiba, amiről beszéltem:

Cutoffon JQpikk van nálam. A KK-s fickó 750-ig emel előttem 300-as vakoknál. 31BB-vel és egy remek kombinatív lappal semmi értelmét nem láttam a visszaemelésnek, úgyhogy csak call.

Flop: A6T két treff. Az 1950-es potba belehívott 900-at, én meg azt mondtam neki, hogy nincs ászod, nekem van ászom, te csak loptál hátulról, és most contbetelsz. Visszaemeltem 2150-ig, jelezve, hogy engem nagyon elkapott a flop. Nos, ebbe eléggé belenézhettem, mert azonnal visszatolta rám, úgyhogy valszeg nála volt az a komoly lap, amit én akartam reprezentálni. Ha van legalább 50-60BB-m, azt mondom erre, hogy jó kis move volt részemről, ekkora stackkel azonban csak egy nagy hülyeséget mutattam be, egy buta hibát. A pot oddsom 30% volt, szóval nem tehettem fel egy lyuksorra mindenem, így szomorú dobás lett a vége.

Jó, katasztrófa nem történt, mert maradt 6600 zsetonom, de idegesített ez a leosztás. Ez után a vakok 400-ra nőttek, én pedig már nem lopkodhattam, egy sima pushra vagy egy restealre vártam egy jó lappal. Jött egy ATpikk korai pozícióban, 16 BB-vel ugye már semmilyen postflop játékot nem akartam, úgyhogy betoltam, egy 99 tartotta, és nem fejlődtem. Ennyi.

Pedig tegnap minden versenyem nagyon jól kezdődött, egészen ígéretes lett a hangulat. Aztán mindegyiken kb. két-három egymást követő partiban kiestem jobb lappal vagy coinflippel. A vicc az, hogy tegnap több 20-80-at is behúztam, de cf-et valamiért sehogy sem tudtam nyerni. Az SM-mel kapcsolatban kicsit hátrányosnak tartom azt is, hogy 15 percesek a vakszintek, ami egy jobb mikrotétes touron is így van. Régen 20 percesek voltak, az azért nagyon nem mindegy. Persze, a létszám miatt, de akkor is meg kellene adni a rangját...

Köszönöm még egyszer Wirágos és And kollégáknak, sajnálom, hogy nem tudtam nekik pénzt hozni (és egyáltalán nem vigasztal, hogy a többiek se nagyon). Kérésre HH-t küldök.

Üdv!

No, eljött a vasárnap. Egészen délutánig nem tudtam, hogy fogok-e indulni az SM-en, aztán, amikor láttam, mennyien keresnek a szponzoros topikban támogatót, rászántam magam, és beírtam én is a saját ajánlatomat. Wirágos és And invesztáltak belém, úgyhogy a jóvoltukból a második Sunday Millionomon vehetek részt.

Ez egyfelől nagyon jó dolog, másfelől viszont egy hajszálnyit nyomasztó. Nem szeretnék a szponzorok pénzéből hibázni (kicsiket sem, de nagyot meg végképp nem). Persze ez elkerülhetetlen, még a Bélabácsi féle világklasszisok is szoktak időnként hibázni, valószínűleg nem is egyszer, úgyhogy annyit tudok tenni, hogy megpróbálom majd a minimálisra csökkenteni ezeknek lehetőségeknek a számát.

Vasárnap után egyébként azért is hagyott alább a szponzorkereső lendületem, mert a hét közepén megint mindennel szoptam, amivel csak lehetett. Amikor mutatásra került a sor, akkor biztos lehettem benne, hogy végem van. Ma eddig az 5$-oson, meg egy-két kisebb versenyen olyan dolgok történnek velem, amikről el sem hiszem, hogy léteznek... Preflop all inben AJ-val vertem AK-t, QQ-val AA-t, szóval, mintha nem is én ülnék a gép előtt. Persze mélyen belül idegesít is a dolog, mert nem ezeken a mütyür tourokon akarok mákolni, hanem az SM-en... Légyszi, Fortuna!

PS
2$ turbo
8661/14
+66$

4 hellyel a döntő asztal előtt kihullás 8600 emberből. Jól elbaszta megint az egész estémet (hangulatilag is).

Mondhatnám, hogy nem szűnik a downswing, továbbra is a legfontosabb pillanatokban szopat meg, de akkor is változást érzek, egyre többet mákolok én is, egyre több a mély ITM, a mai kvázi döntő asztal volt. Mindenképp igyekszem valahogy kellő mennyiségű pénzt összelapátolni a hétvégi 4 millió dolláros SM-re, mert egyre nagyobb morzsákat dobál a PS (meg a matek), és ezt a hullámot meg kéne lovagolni.

Mostanában sajnos újra nagy kedvvel játszom, ami azt jelenti, hogy sokszor a hajnali 2 órási versenyekre is nevezek, ami embertelen időpont, szóval le kéne szoknom róla. Tegnap csak az 1$ rebuy turbót vállaltam be, annak úgyis hamarabb vége, és nem baj, ha kiesem. Végülis ITM lett, 3000valamennyiből 200valamennyi. (A 2-3000-es létszámú versenyeken általában csak top 100-alatt dokumentálom az eredményt.)

Indultam a regular mikro versenyeken is a 19-21 óráig tartó időszakban, de a vasárnap után most abszolút semmit nem dobott a gép, és sok handet szarul is játszottam, szóval teljes csőd volt. De semmi gond, a mostani vasárnapra tartogatom az erőmet.:)

Vasárnapi összegzés


Örömmel közölhetem, hogy nem jártak rosszul a befektetőim és én sem, szereztem egy-két mélyebb ITM-et.

40$ micro million
40864/1865
Bruttó 166$ (szponzornak 70$)

Persze, jó érzés 39 000 embert megelőzni, de azért még egy ezrest igazán magam alá gyűrhettem volna, hogy tényleg jó szájízzel gondoljak vissza erre a remek kis versenyre. Nagyon tetszett az SM-struktúra, akár az utolsó pillanatban is fel lehetett kelni a padlóról. Szeretnék még ilyen touron játszani, mert igazán élveztem (bár szinte minden emelésemre 3 betet kaptam, de legalább volt némi színvonal). Most azon gondolkodom, hogy szponzorokat keressek a vasárnapi übertáp Sunday Millionra, már csak azt kéne kitalálnom, mennyi az a nyereményszázalék, amennyit még eladok, hogy én se járjak rosszul, és mennyi az, amennyiért már hajlandóak befektetni. Szerintem a buy in teljes részét eladnám, mivel nem vagyok abban a helyzetben, hogy egy SM-nek akár csak egy kisebb részét is finanszírozzam. Tippek nyugodtan jöhetnek, nem vagyok teljesen járatos ebben a témában.


Sunday ¼ million
11$
31897/407
+97$ (32$ szponzornak)

Itt is több mint 31 000 embert hagytam magam mögött, aztán sajnos lekapcsolták a villanyt. Ebben a brutál létszámú mezőnyben eddig úgyis csak a top 2000 volt a legjobb eredményem - bár az többször is -, szóval örülhetek a 407. helynek. Aztán, addig üsd a vasat, amíg meleg alapon hajnali kettőkor még beneveztem az 1$ rebuyra, a 3$ rebuyra és az 5$ 2r 1a versenyre. Utóbbin egy gyengébb ITM sikerült (783/76). Összességében a napot +130$ körül zártam.

A pesti út rendesen bezavart a bioritmusomba, ami azért eddig sem volt normális, de most már teljesen a feje tetejére fordult. Az államvizsga előtti éjszaka egy percet sem aludtam, az államvizsga utánin pedig olyan 3 órát. A kimaradt időt pedig itthon pótoltam be délutáni alvással, így az elmúlt napokban igencsak reggel feküdtem le mindig. Pláne, hogy hajnali kettőkor egész jó versenyek indulnak még. Ma pl. este 6-kor keltem, jájjjj... Nem sokáig fog ez így menni, szóval még egy ideig élem a régi elborult életmódom, pláne, hogy már a vizsgák sem nyomasztanak, aztán meglátjuk, hogyan tovább.

Lóri haverom szponzorált a 40$-os mikro SM-en, Pazo pedig 5$-t vett a 10$-os Sunday 1/4 millionból, úgyhogy többen is szurkolnak ma nekem.:) Leginkább a 40$-os, 1 millió garantált izgat minket legjobban. Amikor Pazo meghallotta, milyen SM-struktúrájú verseny lesz ez, olyan izgatott lett, mint egy kisgyerek. Azonnal benevezett ő is.

Hajrá nekünk, többet most nem tudok írni, mert már 7 asztal megy.

Na, hát mégiscsak behúztam! Szerettem volna tovább gyarapítani a diplomás munkanélküli pókeresek számát, most már eggyel többen vannak.

Egyre jobban izgulok, ingerlékeny vagyok, és mindinkább úgy érzem, igen komoly 20-80-akat kellene behúznom, hogy sikerüljön ez a vizsga... Este utazom Pestre, egy barátnőmnél szállok meg, onnan pedig (jó esetben) 1-2 óra alvás után irány az egyetem. Ó, bazzeg, nem lehetne kihagyni???

6-ból 1 ITM.

A 3$ rebuyon pedig ez:

PokerStars Game #39441731365: Tournament #284010511, $3.00+$0.30 USD Hold'em No Limit - Level XI (400/800) - 2010/02/08 22:24:15 CET [2010/02/08 16:24:15 ET]
Table '284010511 68' 9-max Seat #1 is the button
Seat 1: postalbobbi (25393 in chips)
Seat 2: PatGarrett01 (13512 in chips)
Seat 3: kptcb (39396 in chips)
Seat 4: pasmame (24540 in chips)
Seat 5: theboss62700 (56106 in chips)
Seat 6: acsadi (22895 in chips)
Seat 7: JAS1971abi (38571 in chips)
Seat 8: petros33 (17785 in chips)
Seat 9: Gosho357 (15365 in chips)
postalbobbi: posts the ante 75
PatGarrett01: posts the ante 75
kptcb: posts the ante 75
pasmame: posts the ante 75
theboss62700: posts the ante 75
acsadi: posts the ante 75
JAS1971abi: posts the ante 75
petros33: posts the ante 75
Gosho357: posts the ante 75
PatGarrett01: posts small blind 400
kptcb: posts big blind 800
*** HOLE CARDS ***
Dealt to PatGarrett01 [Jc Ac]
pasmame: calls 800
theboss62700: folds
acsadi: folds
JAS1971abi: folds
petros33: raises 16910 to 17710 and is all-in
Gosho357: folds
postalbobbi: folds
PatGarrett01: calls 13037 and is all-in
kptcb: folds
pasmame: folds
Uncalled bet (4273) returned to petros33
*** FLOP *** [Ad Ah Kh]
*** TURN *** [Ad Ah Kh] [6d]
*** RIVER *** [Ad Ah Kh 6d] [Td]
*** SHOW DOWN ***
PatGarrett01: shows [Jc Ac] (three of a kind, Aces)
petros33: shows [Ts As] (a full house, Aces full of Tens)
petros33 collected 29149 from pot
*** SUMMARY ***
Total pot 29149 | Rake 0
Board [Ad Ah Kh 6d Td]


Jó előjelek, aha. Ja. De már szinte rezignáltan nézem, megszoktam, hogy fullosodnak ellenem a kiesés vagy duplázás helyzetekben. Lassacskán természetes lesz.

Mivel tegnap megnyertem az Ophu 3$-os tornasorozatának egyik állomását, ezért úgy döntöttem, a mai Ophu-versenyen kívül megpróbálkozom még 5 regulár tornával a PS-en, hátha a tegnapi egy biztató előjel volt (na persze...) Bízom benne, hogy kevés időt fogok elcseszni velük, vagy ha sokat, az kifizetődik.

Az elmúlt héten el voltam kényeztetve: ha mindig ilyen filmeket fognék ki életem végéig (áhh, inkább nem folytatom, bele sem merek gondolni)... De mint tudjuk, a jó dolgoknak csak akkor van értéke, ha rosszakat is tapasztalunk mellette, hiszen a világon minden viszonyrendszerben működik - úgyhogy nem is húzom tovább az időt, és írok most a "jó" oldalról.



Pandorum

Végy egy merőkanálnyi Nyolcadik utas a halált, keverj bele egy nagy adag Halálhajót, fűszerezd meg egy kis Gömbbel, adj hozzá némi Napfényt, tegyél rá egy csipetnyi Predátort, majd az elkészült finomságot egy Barlangban szolgáld föl! Ha megfelelő arányban keverted össze a hozzávalókat, ismerős, mégis ínycsiklandozó scifit kapsz érte jutalmul. A föld utolsó űrhajóján egy városnyi túlélő utazik hibernálva az új reményforrás, Tanis bolygója felé. Amikor Bower tizedes váratlanul idő előtt felébred a fagyasztásból, azonnal rájön, hogy valami nem stimmel - el is indul kideríteni az okát. Lelkesedése rekordgyorsasággal alábbhagy, amint találkozik a hajó többi utasával. Onnantól szemmel láthatóan inkább olyan atlétikai számoknak kezd hódolni, mint a 100 méteres sprint, akadályfutás, magasugrás, távolugrás, illetve olykor reszketve megpihen egy-egy sötét sarokban (na jó, ez még nem sport)... A Pandorum klassz kis film lett a saját műfajában (scifi-horror), merem ajánlani a téma kedvelőinek. A horror azon kevés filmes műfaj közé tartozik, amit egyáltalán nem szeretek, de ez még számomra is teljesen emészthető volt (pláne, hogy félig scifi). Jó történet, jó színészek, feszültség, borzongás: mehet rá a 7/10.


Az időutazó felesége (The time traveller's wife)

Audrey Niffenegger könyvéből készült dráma - előrebocsátom, nem olvastam. Adott egy férfi, aki előre-hátra utazik az időben, csak épp sem az indulást, sem az érkezést nem képes befolyásolni - egyszóval akár a vécén ülve is "elragadhatja" az időfolyam. Lényegében ez adja a film egyik drámai szálát, hiszen az überfrankó dolog, ha valaki képes ide-oda repkedni a múltban és a jövőben, az viszont már kevésbé, ha akaratán kívül, gyakorlatilag bábként teszi mindezt. A másik fontos tényező a szerelmi szál, egy a "kezdetektől a sírig tartó" kapcsolatról szól az egész mű, a scifi rész pedig csak körítés. Rachel McAdams igazán élethűen alakítja a szerelmespár egyik felét, Eric Bana viszont kicsit visszafogott tűnik a sziporkázó nőhöz képest, de a férfinak eleve nem túl vidám a szerepe. (Aki nem hinné, hogy Eric Bana igazi felsőkategóriás színész, az nézze meg a Choppert (is)!) Az zavart egy kicsit, hogy a férfinak úgy volt megírva a szerepe (vagy Bana úgy játszotta), mintha csak azért kéne beleszeretnie a nőbe, mert újra találkoznak x éves korukban, és a forgatókönyv előírja, nem pedig azért, mert meglátja és bumm, fellángol a szerelem (nem spoiler, elég hamar megtörténik).

Apropó, scifi rész: ne menjünk bele az időutazás elméleti hátterébe, szerintem nem nagyon lesz olyan film, ami teljesen elhiteti velem, hogy ami a vásznon történik, az bizony logikus. Nem magát az alaptémát, hanem a hogyanját. Ilyen szempontból - bár baromi régen, gyerekkoromban láttam - talán a Vissza a jövőbe volt a legkonzekvensebb, emlékeim szerint ott még találkozni sem volt szabad saját magukkal. Hasonló felépítésű volt az Időzsaru is, ahol, ha jól emlékszem, nem változtathatták meg a történelmet (akarták?), és nem is érhetett egymáshoz egy adott személy múlt- és jövőbeli énje. A Terminátor ebből a szempontból szerintem katasztrófa, ott mázsaszám küldték a robotokat vissza, hogy meghekkeljék a jelent, nem beszélve az olyan paradoxonokról, hogy John Connor visszaküldi az apját, ugyan legyen szíves már intézkedni a fogantatásáról, mivel e nélkül bajos lesz a megszületés, meg úgy en bloc minden ellenállósdi. Na mindegy, ez csak egy apró kitétel volt, romantikus drámában ne akarjuk a scifi elemek racionalitását számon kérni.

Előre szólok: az időutazó felesége egy szomorú film. Mese egy (látszólag) különös és varázslatos világban létező emberről, aki megtalálja párját, ám a háttérben mindvégig ott bujkál az eleve elrendelés szörnyű árnyéka. És a rendező egy percre sem felejti el, hogy emlékeztesse a nézőt: ez van, kiskomám, eszed-nem eszed, nem kapsz mást. Én kifejezetten örülök neki, hogy a film nem ment el a Jumper irányába. Annak is megvan a létjogosultsága, hiszen az ember szeret önfeledten szórakozni, de szükség van a komolyabb hangvételű fantasztikumokra is. Hibái ellenére is merem ajánlani ezt a filmet (ha az érzelmi intelligenciád meghaladja legalább egy farönk szintjét). Megérdemli a 7/10-et.


A doboz (The box)

Rászántam magam, hogy megnézzek még egy horrort, mégpedig azért, mert A doboz roppant érdekes történettel kecsegtetett. A sztori a következő: titokzatos, félig szétégett arcú idegen érkezik a fiatal házaspárhoz, kezében egy dobozzal, aminek üvegbúrája alatt egy gomb van. Különös ajánlatot tesz: ha megnyomják a gombot, kapnak egymillió dollárt, ezzel együtt viszont valaki, akit nem ismernek, abban a pillanatban meghal. 24 órájuk van átgondolni. A probléma a döntés - hogy Neot idézzem a Mátrixból -, itt viszont, legalábbis számomra, semmiféle probléma nincs, hiszen, ha nem nyomják meg a gombot, az idegen egyszerűen továbbáll, és még akkor is 100 dollárt hagy ott a zavarásért. Ezért kéne kinyírni egy embert? Az emberi ego viszont természetesen mindenkiben ott bújkál, és azt súgja a füledbe, "nézd, mennyi pénz, nyomd meg azt az átkozott gombot, mi baj lehet belőle?" Nos, nem árulok el nagy titkot: Cameron Diaz megnyomja...

Először is: ez nem egy horror. Én horrorelemekkel dúsított misztikus thrillernek nevezném. Félni nem fog senki alatta, szóval bátran meg lehet nézni. A Nicholas Cage-féle Knowing pl. sokkal ijesztőbb, pedig az csak misztikus dráma. A mű élvezeti értéke már más kérdés: az egész filmet körüllengi a 70-es évek hangulata, mind képi világban, mind zenében. Nos, nekem ez nem jött be. Nem jött be továbbá Diaz művésznő játéka sem, ő inkább vígjátékokra, könnyed komédiákra született. Ez nem azt jelenti, hogy rossz volt, de nem nyújtott 100%-ot. A rendező, Richard Kelly (Donnie Darko, Southland Tales) egy percig sem törekedett arra, hogy megkönnyítse a néző helyzetét, ránk hagyja a mű értelmezési lehetőségeit. Amivel a világon semmi baj nem lenne, de valami átütő hiányzott nekem ebből a filmből, pedig nagyon törekedtem rá, hogy élvezzem. Ennek ellenére az alapsztorija tényleg jó, de nem sikerült kihasználni a benne rejlő potenciált, nem ragadott magával a hangulata. 5,5/10


Invictus - A legyőzhetetlen

Egy film Nelson Mandela elnökké választása utáni életéről és álmáról, a "szivárványnemzet" létrehozásáról sportköntösbe csomagolva. A sport jelen esetben a rögbi, egy igazán férfias küzdelem, melynek világbajnokságát a Dél-Afrikai Köztársaságban rendezik meg nem sokkal Mandela megválasztása után. Az elnököt (Morgan Freeman) egyfelől hatalmas szeretet övezi, de leginkább sajátjai, a feketék körében. Másfelől az ellenző kisebbség - a fehérek - tábora szerint ő is bizonyára csak egy újabb diktátor lesz, nem jobb az elődeinél. Mandela nekilát, hogy felvirágoztassa országát, és összehozza a két tábort, megbocsátva ellenségeinek közel három évtizednyi börtönben sínylődést. Minden támogatást megad a dél-afrikaiak csapatának, a szinte kizárólag fehérekből álló, és az előző rendszer maradványának tekinthető rögbicsapatnak, a Gazelláknak (a kapitányuk Matt Damon), akikkel értelemszerűen inkább csak a fehér kisebbség szimpatizál. Ám a film - Mandela munkásságán keresztül - bemutatja, hogy a sportnak milyen óriási közösségalkotó ereje van, alátámasztva ezzel a fekete elnök elképzeléseit. Ahogy teltek a percek, nem értettem, hogy a látszólag nem túl eseménydús cselekmények ellenére miért ilyen jó ez a film. A választ a vége főcím után kaptam meg: rendezte - Clint Eastwood... Így már világos, a mester gyakorlatilag nem tud középszerű alkotást csinálni, tartsa meg a jósors még sokáig köztünk.
Az Invictus nem valami unalmas dokumentum- vagy életrajzi film, nem is pusztán sportdráma - több ezeknél. Hogy mi? Azt látni kell. 8/10


500 days of summer

Már az ophuról is ajánlották, ráadásul szeretem a párkapcsolatról szóló filmeket, úgyhogy közvetlenül az Invictus után belevetettem magam... és mennyire jól tettem. Aranyos, ügyefogyottan bájos, mégsem csöpögős történet, remek forgatókönyv, vicces és szomorú jelenetek a megfelelő arányban adagolva. A főszereplők (Joseph Gordon-Levitt, Zooey Deschanel) játéka tökéletes. Ez azt jelenti, hogy nem tudok náluk jobbat elképzelni erre a két szerepre, egyszerűen fenomenális, amit alakítanak (de főleg a srác, őt még négyzetre is emelném). Az 500 days of summer képes volt újszerűen megközelíteni a romantikus filmek műfaját, engem teljesen levett a lábamról. Nagyon egyben van. 9/10

2$-os 6 max verseny, most lett vége. Végig top 100-ban, koncentráltan játszottam, végjátékban pedig feljöttem top 50-re. 25. hely körül voltam 116 emberből, amikor két egymást követő leosztásban kiestem.

Nálam JK pozícióban, a másik JQ-val tartja az emelésem, flop XJJ, már előre örülök, és tervezem, hogyan fosszam ki. Turn: Q, river: A, bekerül minden pénzünk. A turnön felfejlődött full erősebb, mint a drill.

Következő parti, 16BB-m maradt, lapom AT, mindenki dob, kisvakon betolom az ollét, a nagyvak ilyenkor kap AJ-t, instacall, és nem fejlődök.

4774/116. hely
9$

Ezért ültem itt fél 1-ig tanulás helyett. Hogy a hónapok óta tartó szopás még kényeztessen kicsit. Remélem, sikerül az államvizsgám, utána pedig el tudok húzni külföldre, és abbahagyom ezt a szar pókert.

Megint top 100, megint szopás, megint AT-zel.

PokerStars Game #39140649167: Tournament #237858353, $3.00+$0.30 USD Hold'em No Limit - Level XXIV (1500/3000) - 2010/02/03 0:25:03 CET [2010/02/02 18:25:03 ET]
Table '237858353 198' 9-max Seat #4 is the button
Seat 1: Teun0s (54799 in chips)
Seat 3: bigmanAJS82 (174509 in chips)
Seat 4: csatiúr (92893 in chips)
Seat 5: BenHanna66 (44273 in chips)
Seat 6: PatGarrett01 (79939 in chips)
Seat 7: Sammy9936 (92380 in chips)
Seat 8: damster30 (114331 in chips)
Seat 9: shockduell (77452 in chips)
Teun0s: posts the ante 375
bigmanAJS82: posts the ante 375
csatiúr: posts the ante 375
BenHanna66: posts the ante 375
PatGarrett01: posts the ante 375
Sammy9936: posts the ante 375
damster30: posts the ante 375
shockduell: posts the ante 375
BenHanna66: posts small blind 1500
PatGarrett01: posts big blind 3000
*** HOLE CARDS ***
Dealt to PatGarrett01 [Ad Ts]
Sammy9936: folds
damster30: folds
shockduell: folds
Teun0s: folds
bigmanAJS82: raises 3000 to 6000
csatiúr: calls 6000
BenHanna66: folds
PatGarrett01: raises 73564 to 79564 and is all-in
bigmanAJS82: calls 73564
csatiúr: folds
*** FLOP *** [Th Jd 8c]
*** TURN *** [Th Jd 8c] [5s]
*** RIVER *** [Th Jd 8c 5s] [Td]
*** SHOW DOWN ***
PatGarrett01: shows [Ad Ts] (three of a kind, Tens)
bigmanAJS82: shows [Jc Jh] (a full house, Jacks full of Tens)
bigmanAJS82 collected 169628 from pot
kris714 is connected
*** SUMMARY ***
Total pot 169628 | Rake 0
Board [Th Jd 8c 5s Td]
Seat 1: Teun0s folded before Flop (didn't bet)
Seat 3: bigmanAJS82 showed [Jc Jh] and won (169628) with a full house, Jacks full of Tens
Seat 4: csatiúr (button) folded before Flop
Seat 5: BenHanna66 (small blind) folded before Flop
Seat 6: PatGarrett01 (big blind) showed [Ad Ts] and lost with three of a kind, Tens



A hátsó miniraiselő az a tipikus arrogáns fasz, pár perccel előtte ment el calling station üzemmódban egy lyuksorral riverig valaki más ellen, természetesen a gép ledobta neki, hogy big stackké tegye. Aztán jött ez a parti.

Óriási FE, mutatás nélkül 20k-t nyerhetek, ha meg mutatás van, akkor is jó a lapom, szóval iszonyat +EV, de a PS természetesen adott a kezébe egy JJ-t, meg a flopra is egyet, nehogy nyerjek a drillemmel.

3$ freezeout
2659/93

+9$ tisztán. Yeah.


Írok majd pár filmről, három már megvan, továbbá 10-én államvizsga. Jajj nekem...

Mostanában újra játszogatok, de nem olyan intenzitással és mennyiséget, mint pár hónapja. Tegnap:

PS
3$ freezeout
2527/68


Ma hajnalban:

PS
3$ rebuy
7320/159

Ez után a verseny után megint kijelentettem, hogy abbahagyom ezt a geci játékot. Szépen egyenletesen, végig az élbolyban haladtam, azt hittem, ma végre megtörik a jég, furamód többször is kitartottak a nagy lapjaim, nem buktam 80-20-at.
A 30-40. hely körül álltam egy egész szép, kb. másfélszeres átlagstackkel, amikor az AT-emhez egy AK3J boardon riverre lejött még egy A, csak hogy biztosan betegyem az egész stackkem (ráadásul akár besült flushdraw-t reprezentálva, mivel FD-s flopon most végig csak tartottam). Nos, a másiknak szetes fullja volt 3-asokkal, úgyhogy a drillem dobhattam ki a kukába, én pedig százötvenedjére is megtapasztaltam a mentális lefagyás élményét. Megint, megint, megint. Utána üres tekintettel elvonultam, és megnéztem két filmet.

Pedig ez az év olyan biztatóan, mély ITM-ekkel indult. Persze nem akarok múlt időben beszélni, hiszen még január van, de mintha semmi sem változott volna az elmúlt hónapokhoz képest. Rohadt szemét egy játék ez a versenypóker.

Ez a post most csak a filmszeretőknek szól, nem lesz benne semmilyen póker.

Az elmúlt hónapokban elég sok olyan művet láttam, amelyekről nem írtam semmit, ezt igyekszem majd bepótolni. Volt köztük rengeteg átlagos vagy épp gyengébb film, de szerencsére akadt egy-két igazi gyöngyszem, pl. az utóbbi másfél hétben két valódi értékkel bíró alkotáshoz is szerencsém volt (Moon, Up in the air, illetve tegnap a The time traveller's wife, ez utóbbiról még töprengek, hova is tegyem). A Moonról írok majd ebben a bejegyzésben. A legutóbbi (októberi) filmes posthoz képest kevésbé van szerencsém, a mostanit zömében gyenge művek alkotják. Lássuk hát!


Stiletto

Az egykori prosti felcsap bérgyilkosnak, hogy bosszút álljon néhány faszin, akik annak idején csúnya dolgokat követtek el. Röviden ennyi. Korrekt B-movie, ha nem akarsz bele többet látni, mint amennyi benne van. Bár, azt nehéz lenne. Nem feltétlenül nézős. 4,5/10


2012

Megalomán látványorgia a katasztrófamágus Roland Emmerichtől. Értelemszerűen ne számítsatok Guy Ritchies történetvezetésre, mélyebb összefüggéseket felesleges keresni benne, a film a retinátokat akarja kiégetni. Én monitoron néztem, és nem volt okom panaszra, de moziban biztosan jobban letaglóz. Moziban nézős. 6/10


A törvény gyilkosa (Righteous Kill)

Amikor De Nirot és Al Pacinot összerakják egy filmbe, igen nagy az esélye, hogy valami kellemes fog kisülni belőle. Na, hát itt ez nem történt meg... A két színészóriás valószínűleg nem is tud rosszul játszani, de néhányszor nekem már úgy tűnt, mintha csak rutinból nyomnák. Ami az ő esetükben persze ugyanúgy level 20 színvonalat jelent, de az ember akkor is megérzi, hogy valami nem stimmel. Talán, ha egymás ellenségeit játszanák, mint a Heatben, akkor itt is izzana körülöttük a levegő, így viszont olyan, mintha pedánsan, ötösre letudták volna a házifeladatukat, aztán jóllakottan elindulnának haza. Tőlük azonban csillagos ötöst várunk, ha ketten egy filmben szerepelnek. Mentségükre legyen mondva, a forgatókönyv baromi lapos, legalábbis ami a párbeszédeket vagy az egyedi ötleteket illeti. A végén van egy csavar, de ennyi, ez sem emeli ki az unalmas sablonfilmek hosszú sorából. Ja, 50 cent is szerepel benne. De minek. Nem feltétlenül nézős. 5/10


A mexikói

Ebből a filmből sokkal többet ki lehetett volna hozni, hiszen egy jó kis alaptörténethez remek színészeket találtak (Brad Pitt, Julia Roberts, James Gandolfini). És mégis: valami nem stimmel. Számomra többször is érdektelenné vált, pedig kétség kívül van hangulata - csak sajnos hagyják leülni. Nem tudni, hogy ez a film igazából mi is szeretne lenni: akciófilm, road movie, romantikus vígjáték? Szép, szép a műfajok keveredése, csak ha nem megfelelően mixelik, akkor valaki mindig unni fogja magát valamelyik részen. Ha ezt Tarantino vagy Ritchie rendezi, most nem kellene ilyen felesleges kérdéseket feltennem. Egyszer nézős. 5,5/10


A tengerészgyalogos (The marine)

Lol! Jó a címe, mi? Szerencsére semmi megtévesztés, ugyanazt kapod, amit vársz: feltunningolt, zsibbadtarcú szteroidhuszárt kirúgják a hadseregből, majd pechére összetalálkozik egy menekülő rablóbandával, akik elrabolják a nőjét... A többit tudod. Hajrá, tengerészgyalogos!!! Nem feltétlenül nézős. 5/10


Gyönyörű lányok (Beautiful girls)

Élvezetes filmdráma a gyökereinkről, a barátokról, a megkomolyodásról. A metropoliszba szakadt főhős végre hazalátogat a kisvárosba, ahol felnőtt, és találkozik négy régi cimborájával. Sztorizgatás, afférok, megfáradt bulik, diskurzus az életről és a nőkről. Nagyon jól összeválogatták a szereplőket, tele van remek karaktermegformálókkal, valószínűleg mindegyik színésszel találkoztatok már valamelyik filmben. Megnézős. 7/10


A harc szelleme (Chocolate)

Egy tizenéves kislány válasza az Ong Bakra. Azt már tudjuk egy ideje, hogy ha Thaiföldön küzdősport filmet készítenek, akkor maximálisan látványos, durva és igényes vérparádét kapunk fejbe robbanó térdekkel, letaglózó combrúgásokkal és csontrepesztő könyökütésekkel. A Chocolate ezt a vonalat kívánta folytatni, csak épp a rendező egy acélizmú, rettenthetetlen Muay Thai-terminátor helyett egy tinédzser kislányt választott ki a főszerepre, aki viszont - minő meglepetés - nem vall szégyent! Ebben is nagyon jól megkoreografált harcjelenetek vannak, és nyilván ez az, ami a film varázsát adja, nem a szereplőgárda vagy a történet. Az Ong Bak-rajongók szívét talán nem fogja elhódítani a Chocolate, viszont őket is le fogja kötni ez a kellemes, igényesen kidolgozott másfél órás csihi-puhi. Egyszer nézős. 6/10


Excsajok szelleme (Ghosts of girlfriends past)

Ez a film eléggé megosztja a közvéleményt, sok helyen lehúzzák szidva benne mindent és mindenkit. Szerintem egy hangulatos romantikus komédiáról van szó, ahol bár a komédia részt eléggé elnyomják, ettől függetlenül aranyos marad. Jennifer Garner jól játssza a szerepét, Matthew McConaughey már kevésbé, de azért ő is rutinosan hozza a top macsót (szerintem mást nem is nagyon tud). Egyszer nézős. 5,5/10


Egy veszélyes ember (A dangerous man)

Segal papának is élnie kell valamiből, úgyhogy ismét megcsodálhatjuk félelmetes mennyiségű és egyben brilliáns arcjátékainak egyikét. A sztori mindegy, lapozd fel három random hollywoodi akciófilm forgatókönyvét, azokból már össze tudod rakni, a látvány pedig olyan, amilyenre számítunk, bár ez a mostani talán még véresebb, mint az eddigi művei. Remélem, nem vártatok többet egy Seagal-filmtől. 5/10


Hold (Moon)

Az ilyen művek miatt érdemes ismertetőt írni. Lassú keringő a magánnyal, a bizonytalansággal, egyben tükör a halálosan céltudatos és profitorientált emberi faj felé. A Moon előtt nem szabad trailert nézni, de remélem, ezzel szinte minden film esetében így vagytok! A trailerek semmi másra nem jók, csak arra, hogy lelőjjék a filmben található poénokat, spoilerkedjenek, azaz elrontsák a szórakozásodat. A trailerek a producerek pénztermelő eszközei, az a céljuk, hogy mindenáron bemenj a moziba, bármilyen szar is a film. Az sem érdekli őket, ha belevágják az összes kulcsjelenetet, aminek tudatában már teljesen máshogy nézed a művet (pechedre). Csak néhány esetben szabad bemutatót nézni, amikor te is tökéletesen tisztában vagy vele, hogy mire számíthatsz. Pl., amikor a film címe "A ninja fortyogó dühe" vagy "Az exkommandós bosszúja 4.", abban az esetben nem hiszem, hogy a trailer sokat fog rontani a mű hatalmas élvezeti értékén. De más esetben ne tegyétek! Ty.
Visszakanyarodva a filmhez: Sam Bell egy űrállomáson dolgozik a holdon, egyes-egyedül, illetve egyetlen társa van, egy beszélő számítógépes rendszer (akinek hihetetlenül nyugtató hangját Kevin Spacey kölcsönözte - komolyan, már csak emiatt is megéri eredetiben nézni). Az űrmunkásnak hároméves szerződése van, utána hazatérhet a feleségéhez és időközben megszületett kisbabájához. Az idő letelte előtt azonban történik néhány bonyodalom, és az események különös fordulatot vesznek. És többek között ezek miatt az események miatt (is) örülök, hogy nem néztem trailert. A történetről többet nem akarok írni, hiszen spoilerveszély lenne.
A Moon egy lassan hömpölygő, rendkívül intelligensen és profin megrendezett film, amelyben minden a helyén van az utolsó részletekig. Félig scifi, félig dráma, és egy ideig rokon vonásokat mutat a George Clooney-féle Solarissal. De csak egy ideig (erről megint nem írhatok többet).
A műre a koronát a főszereplő (az egyedüli szereplő), Sam Rockwell játéka teszi fel: azt már a Fulladásban és az Egy veszedelmes elme vallomásaiban is láttam, hogy jó színész, de hogy ennyire el tud vinni a hátán egy filmet (ráadásul egy monodrámát), azt nem hittem volna. Az érettebb filmek rajongóinak kihagyhatatlan alkotás, lehetőleg egyedül, esetleg egy pohár bor társaságában nézzétek! Megkellnézős. 9/10

Khmm, szerdán behúztam egy elég fontos szatellitet, úgyhogy februárban vár az államvizsga.:)
Most még kicsit álmos vagyok, mert Pesten nem sokat aludtam, de legközelebb írok egy rakás filmről, mostanában ahhoz van kedvem. Üdv!