OPHU light
Cikkek | Hírek | Fórum | Naplók
Játszottál már 8-10 órás partit? Esetleg ennél többet? Akkor biztosan észrevetted, milyen gyenge megoldást választ az utolsó órákban sok közepes vagy akár képzett játékos - olyat, amit az első leosztásokkor valószínűleg meg sem fontolt volna.
Teljesen mindegy, hogy tornáról vagy készpénzes játékról van szó, általában ilyenkor lehet a legtöbbet nyerni, a végjátékban. MTT-nél ez nem szorul magyarázatra, nagyokat ugranak a fizetési lépcsők, de mi az oka ennek cash game esetében?
Egy rekreációs játékos az utolsó 0,5-1 órában gyakran azzal az elhatározással száll be partikba, ha vesztőben van, hogy visszanyerje az elbukott pénzt - ezt nem kell ecsetelnem, milyen remek lehetőség. Érdekes, hogy sok regulár pedig azért marad még partiban, mert meg kell lennie az x handnek/x órányi játékidőnek. Elképesztő hülyeség, mégis tömegek művelik ezt. Még egy képzett regulár is hajlamos úgy nekimenni a végjátéknak, hogy már nem szeretne komplex döntéseket meghozni, így ellenük nem feltétlenül a monster potok megnyerése a fő cél, sokkal inkább a megsokasodó számú gazdátlan kasszák ellopása lehet kifizetődő.
Mit lehet tenni egy-egy adott játéknapon?
A hosszútávú döntések mellett természetesen napi szinten is sokat tehet azért az ember, hogy adott helyzetben a lehető legjobbját nyújtsa.
Általában azzal senkinek sincs problémája, hogy az első 1-2-3 órában közel az A játékát hozza, ám szinte semmi értelme sincs ennek, ha a végén néhány rossz döntést hozol meg. Ezeknek a rossz döntéseknek meglepően nagy százalékban az az oka, mert egyszerűen nem jó a játékos közérzete az utolsó órákban, így pedig nem lehet minden idegszállal a partira koncentrálni.
Túl azon, hogy érdemes egészséges mennyiségű időt pihenéssel, lehetőség szerint rendszert vinni a napi életbe és megfelelően étkezni, van pár mikro-momentum, ami eldönthet egy csatát. Alap, hogy óránként érdemes legalább 2-3 perc friss levegőn tölteni, megfelelő mennyiségű vizet (és nem alkoholt, üdítőt!) fogyasztani, de van még pár érdekes trükk.
1. Friss zokni
Akinek izzad a lába, az nyilván érti, miért mondom ezt. Én szerencsére nem küzdök extrém problémákkal e téren, de mégis nehéz frissen tartani a lábfejet egy zárt cipőben - márpedig ritka azon alkalmak száma, amikor papucsban vagy saruban ülök asztalhoz.
Egy friss, száraz, kényelmes zokni csodákra képes, nálam mindig van legalább 2 extra pár, ha megvan a halvány esélye is, hogy többórás játékba bonyolódok. Ez olyan nekem, mint az öngyújtó a dohányosoknak.
2. Színlelt mértéktelen alkoholfogyasztás
A fizikai síkra kimerészkedve több olyan szituációban találja magát az ember, amikor elkerülhetetlenül alkoholt kell fogyasztania, ha jó fej akar maradni. Borzasztóan hülyén néz ki, ha az ember nem koccint a barátjával a 30. születésnapján, kér egy pohár 100%-os narancslét egy tejfakasztón, vagy az évenkénti 1 közös játék alkalommal a felől érdeklődik, hogy kaphat-e egy pohár forrócsokit, rum nélkül természetesen.
Nyilván a kifogások tárháza végtelen, amivel el lehet kerülni az alkoholfogyasztást: kocsival jöttem, holnap 6-ra megyek dolgozni, terhes vagyok, és a többi... de nem érdemes. Én úgy látom, hogy ma Magyarországon mindenképpen faszfejnek lesz bélyegezve az, aki legalább mérsékelt módon nem iszik egy baráti kártyaparti során, és persze 1-1 ilyen anti-alkoholistát még csak megtűr egy társaság, ha mellé az illető iszonyú jó fej, vagy rengeteg pálinkát visz a társaságnak, de túlzásba nem mehet a tiszta emberek száma - az a hangulat rovására megy.
Szóval amondó vagyok, inni érdemes, csak nem mindegy mit és mennyit. Egészen kifinomult módszer az elején meginni pár pohárral a többiekkel, sunyi módon vízivással kombinálva a hidratáció megőrzése érdekében, majd ahogy telik az idő, ügyelni arra, hogy a többiek folyamatosan vigyék be a testbe az alkoholt, a saját fogyasztásodat pedig mérsékelni.
Ha ezt sikerül elérni, az aranyat érhet a végjátéknál, hisz ha még be is csiccsentesz az elején, a végére szinte teljesen józan leszel, míg ellenfeleid, khm, nem.
3. Emeld a tétet!
Pókerezni pénzben szokás, ami hordoz némi kockázatot magában, így azzal mindenkinek számolnia kell, hogy amit magával visz, azt el is veszítheti. Biztosan lesz, aki ennek ellenére a pénteki partiba azt az összeget is magával viszi, amit a szombat esti bulira, vagy a barátnője születésnapi ajándékára szánt, ezen moralizálni azonban dőreség volna.
A pénznek nincs helye a baleknál, így ha kiszimatolod, hogy van még onnan, ahonnan ez jött, érdemes azt előcsalogatni. Erre egy tipikusan ragyogó alkalom a balek távozása előtti 1-2 óra.
Ha vesztőben van ellenfeled, akkor érdemes felhívni rá a figyelmét, hogy most akár vissza is nyerheti veszteségeit, ha kicsit magasabb alapokon kezdetek játszani, ezt azonban érdemes olyan szinten tartani, ahol nem alakul át a játék kicsapóssá, és kellemesen mélyek maradnak a stackek.
Amennyiben nyerőben van riválisod, míg te vesztőben, kicsivel nehezebb dolgod lesz, főként, ha nem az a "könnyen jött, könnyen ment" típus. Ekkor pszichológiai ráhatással gyakorolhatsz nyomást a balekra, remekül beváló mondat az "úgy fair, ha adsz esélyt, hogy visszanyerjem". Ezt a mondatot azonban csak akkor érdemes alkalmaznod, ha tudod, hogy számodra minden partiban való részvétel pozitív várható értékkel kecsegtet, és nem csak tiltből próbálsz valóban elvergődni legalább nulláig. Érdemes hatni a hiúságára is, szóval minden idevágó passzus szóba jöhet, kezdve a "játsszunk nagyban" felszólítástól a "férfiak nem állnak meg 100/200-nál" szókapcsolatig, esetleg bevetheted a "most kifoszthatsz, ha van merszed" provokatív megjegyzést is.
E kis szösszenet után nem maradt más hátra, mind hogy boldog új évet kívánjak minden kedves és kevésbé kedves olvasóimnak is, beleértve azokat, akik e helyen iparkodnak információmorzsákat kinyomozni arról, hogy mennyire függök tőlük (semennyire).