Nem, szó nincs róla. Csak nem értem,hogy ha valakinek (általánosságban) nagy tervei vannak, akkor miért csak arról hallani/olvasni, hogy ennyit meg ennyit játszott. Arról még nemigen olvastam/hallottam sehol, hogy A vagy B mennyit tanult/elemzett annak érdekében, hogy elérje a célját. Ezt értem fordítottság alatt. Pedig a fociban sem úgy van, hogy edzés és tudás nélkül majd játszom valami elit csapatban, (mert mondjuk bevásároltam magam) aztán ha nem megy, majd odébb állok!

:))) Ezeket megjegyzem!

ha tőlem kérdezik, h lehet-e kártyával fizetni, azt válaszolom mindig, h: bármilyen kártyával, bármilyen játék, dupla vagy semmi? a másik kedvenc vásárlói kérdés: kártyát elfogadnak? -persze, mindent elfogadunk, amit jószívvel adnak...csak elöbb tessék fizetni:)

A legjobb játékosok a játékból tanulnak mindent,és magukat adjusztálják. Persze az alapfelvetés ettől igaz,csak kit érdekel? Erősebb ellenfeleket akarsz már mikrón is?Mondjuk a globális tendencia e felé halad..

jó coachtól nemigen tudsz olcsóbban órákat venni. a fordítottság alatt mit értesz?

Miből gondolod, hogy Te inspiráltad? :) Az igazság az, hogy senki sem inspirálta, teljesen általánosságban merült fel bennem ez a kérdés, mint érdekesség. Egyébiránt teljesen igazad van. :)

Lehet, hogy én is inspiráltam e bejegyzést, ezért pár szóban reagálok. Szeretek játsz(ogat)ni, de a véresen komolyan vételtől évek óta messze vagyok. Nekem ez már úgy tűnik, csak hobbi marad. A magam módján tanulgatok, de nem igazán lendületesen, aki eredményes akar lenni, annak az általad is leírtak szerint minimum 3-4 órákat kellene naponta csak elemzéssel, játékon kívüli agyalással töltenie. Nekem erre speciel jelenleg nincs ennyi időm, más a prioritás(2 cég,2 család). Ettől még a kis mintában előforduló lemákolások, (vagy túlhúzások, így talán jobban érthető), ugyanúgy "fájnak", sőt a keveset játszóknak talán még jobban, mert a napi 1-2 versenyen kizúgni, hogy kvázi nem is játszottam a pénzemért, az bizony fáj a hobbistának. Nyilván egy pro, vagy semipro, sokkal többet tolja, látott már minden csodát, meg az ellenkezőjét is, vállrándítással továbblép, indítja a következő versenyét, bízik a jó öreg hosszútávban meg a saját játéka minőségében. Nekünk amatőröknek, fisheknek, marad a lubickolás, a proknak és cápáknak meg maradunk mi. Mindenki boldog. :-) GL!

Szerintem azért olcsóbban is lehet(ne) többet tanulni. Igazából én a fordítottságot nem értem a dologban. Főleg azoknál, akik leírják, hogy mennyit is szeretnének nyerni átlagosan havonta...

alapjában véve igazad van, de mégsincs. lehet h a többre vágyónak nincs pár ezer dollárja arra, h képeztesse magát, míg havi 50-100at esetleg simán be tud fizetgetni részletekben. esetleg nincs annyi szabadideje, h abból még tanulásra is áldozhasson, így marad az amatörszintű probálkozás, h hátha bemákol egy akkora összeget, amiből már futná coachra és több szabadidőre....

Érdekes amit felvetsz s részben meg is válaszolod...mert ez olyan játék mint a foci, 10millióan értenek hozzá...a többség hobbista és a családi/haveri/kocsmai játszmák folytán irtózatosan dörzsöltnek és ravasznak hisszük magunkat:))...különben is a könyvek csak összezavarnak...lol Olyan ez mikor szeretnék nagyobb téten játszani, de a satelitre sajnálom a pénzt (pl: 3k sc egy 30k versenyre) inkább beülők a pénzesre mert ott pénzt nyerhetek s nem egy bizonytalan helyet... Aki pedig komolyan gondolja az már elkezdte a tanulást... Mert alázat kell ehez a játékhoz, valahol olvastam (lehet, h itt, talán Alyrtól), h az egot és az érzelmeket el kell felejteni az asztalnál, mert bármelyik vezérel, tuti bukó lesz a vége...a stresszről nem is beszélve...na nem okoskodok tovább gl és peace

Nem, az ÁFA, az Általános Folyamatos Alulteljesítést jelenti, all-in szituációkban! :)

Dehogynem fizettél raket, csak úgy hívják a valóvilágban, hogy ÁFA. :-) GL!

Kösz! :)))

Isten hozott a clubban...:))))(az hogy melyik oldal, tetszés szerint)

Én mindig arra törekszem, hogy jobb legyek az ellenfélnél. Igyekszem teljes mértékben alkalmazkodni a másik játékához, már ha van kitapintható minta. Addig tanulok, amíg jobb nem leszek legalább egy kicsit az átlagnál az adott szintem. Különben nincsenek nagy céljaim. Ha már 20-30$-os szintre eljutok és ott nyerő tudok lenni (csak normális mértékben) az már nekem elég. Nem hiszem, hogy valaha is ennél nagyobban szeretnék játszani. A 20$-os szint egyfajta "kötelező" cél, a 30$ pedig amolyan álomszerű, de talán elérhető. Több okból kifolyólag sem szeretnék ennél magasabb téten játszani, elsősorban azért mert pl. az ötvenesre sosem leszek elég jó. 5$-on (illetve 6-on) a PS-en nem voltak olyan gondjaim, amire ne tudnám a megoldást. 10-re még nem mentem nagyon, de azt hiszem, hogy nincs számottevő különbség, a 20-ról meg fogalmam sincs. A legnagyobb bajom saját magammal van a legtöbbször; fegyelmezettebben kell játszanom - ezért is mentem vissza mikrotétre, hogy megtanuljam magam mindenféle más tényezőtől függetlenül kordában tartani.