club54 naplója 1. bejegyzés

Régóta tervezem,hogy elkezdem írni a saját naplómat,de valahogy nem tudtam rászánni magam...
Egyelőre senki nem fog óriási nyereményekről olvasni(már ha lesz ,aki egyáltalán olvassa) ebben a naplóban,azért mert még nem volt ilyen szerencsében részem.De ami késik.....
Szóval röviden:30 éves vagyok,van egy vállalkozásom,Budapesten élek párommal és 2 gyermekünkkel,illetve néhány hónap múlva már 3 gyermekünkkel.
Kb.2 éve kezdtem el játszani Bwin-en,először csak freerolloztam,aztán megtörtént az első depóm.De minek.....Alig 1 hét alatt elbuktam,bár nem volt nagy összeg(kb.15 $),de még most is emlékszem az izgalomra,amit az első pénzes versenyemen éreztem.
Szóval amilyen gyorsan befizettem,olyan gyorsan elbuktam,aztán még 3 ilyen alkalom volt..
Akkoriban találtam rá FTP-re,persze ott is freerollozni kezdtem,nem sok sikerrel.
De az oldal tetszett,a sok verseny,rengeteg játékos.
Néhány hét múlva befizettem ebbe a terembe is és-bár mindenhol mikro,vagy inkább nano limiten játszottam-,de itt végre gyakrabban nyertem mint Bwinen.
Ugyan még mindig fish voltam(és talán még ma is az vagyok),de úgy éreztem talán kellő alázattal,türelemmel,de menni fog.Lehet nem 1 nap,1 hét alatt,de beletanulhatok.Na itt kezdtem álmodni és még a mai napig álmodom...

Az első pofonok:

Szóval az első győzelmeim után(2-10 dollár közötti nyereményekről van szó :D),én hülye azt hittem,hogy milyen fasza gyerek vagyok,meg milyen ügyes annak ellenére,hogy a tapasztalatom szinte nulla volt.
Néhány nap alatt azonban kiderült,hogy mégsem én vagyok a fasza gyerek,ugyanis a rollom nullára apadt.Bár még fingom nem volt arról,hogy mi is az a bankroll.Szóval még sem voltam jó.Gondoltam meg kellene tanulni játszani,ezért guglizni kezdtem és ráakadtam erre az oldalra.
Az elkövetkezendő időkben folyamatosan olvasgattam itt,próbáltam megjegyezni a fontosabb dolgokat,persze hozzászólni nem mertem semmihez,mert itt mindenki olyan profinak tűnt...Sokszor azt sem tudtam mit olvasok,mintha valami értelmetlen szlenget használnának.Agyaltam mi a f.szom lehet az az EV,meg Range,vagy OOP???Kész káosz volt....
Újabb guglizás következett,aztán szépen kitisztult minden...Megértettem ezt az általam szlengnek vélt hablatyot.Ekkor megint hatalmába kerített a faszagyerek érzés,ezért depóztam Fulltiltre.Persze újabb zakó,bár egészen sokáig húztam abból a 20 dolcsiból.Újra tanulnom kellett....

Szóljunk a magyaroknak,hogy válság van!!!

Ez a rész eddigi életem mélypontja volt.Mármint karrier szempontjából...
Bár nem vagyok biztos abban,hogy ilyen dolgokat leírhatok-e ide,de végülis az én naplóm,remélem senki nem fog kinevetni ezek miatt(aki mégis az bekaphatja a f...omat) és talán megnyugszom...Az jót tenne...
Mivel nem igazán jómódú családban nőttem fel,számomra mindig csak álomnak tűnt a gondtalan élet.
Tanulmányaim befejezése után,nem tudtam mihez kezdjek magammal.Mivel a sulis koromban a nyarak általában úgy teltek,hogy végig dolgoztam,(azért hogy megkönnyítsem a szüleim dolgát,beiskoláztam magam,és felöltöztem)ezért vonzott a fizikai munka.Mindig túlságosan hiú lélek voltam,szerettem a szép ruhákat és még a márkája sem volt mindegy.Főleg gimiben...az egy az egyben giccsparádé volt.Persze ennek is megvolt az oka,de ezt már tényleg nem írom le...Szóval apám (ő egyébként kőműves),ez időtájt kezdett befutni mint vállalkozó.Egyre több munkája és egyre több alkalmazottja lett.Egyenesen arányosan nőtt ezzel az életszínvonalunk is.Akkor eldöntöttem,hogy vállalkozó leszek ha befejezem a tanulmányaimat.Mindig vonzott a építészet,a főnökösködés és a pénz amit keresni lehet vele...
Na de mire befejeztem minden sulit,apámmal megromlott a viszonyom,mert az én értékrendemmel összeegyeztethetelen dolgokba kezdett.
Szóval a suli után egy gyárban helyezkedtem el,a kiszállításokért feleltem.
Nehéz fizikai munka egy gépalkatrész üzemben...Ez ám a karrier...
3 évet húztam le ott,ekkor már megszületett a kislányom,persze ez még az előző párommal történt...
Látástól vakulásig dolgoztam havi 120 ezer forintért,rengeteget 16 óráztam és nem vettem észre,hogy az akkori párommal eltávolodtunk egymástól...
Még annyit írok ide,hogy ekkor kiléptem a munkahelyemről,de ez a kapcsolatunkat már nem befolyásolta...Vége lett.Ekkor ismertem meg a jelenlegi páromat,neki is volt egy kislánya,nekem is egy idő után összeköltöztünk,mi és a 2 gyermek.Szóval a hercegnőm velem maradt és lett egy mostoha anyja és egy mostoha testvére.De rossz ezt így leírni,nem szeretem ezt a szót....
Ez időtájt nyitottam egy saját vállalkozást az addig összespórolt pénzemből...
Nehezen akart beindulni,de aztán egyik napról a másikra kaptam néhány megrendelést.nem túl nagyokat,de mégiscsak az elő munkáim vállalkozóként!!4
Hosszú idő után boldog voltam,nagyon...Nagyon jól kerestem a következő időszakban,emlékszem épp egy 30 lakásos társasházat húztunk fel azon a nyáron.Január 10.-én kezdtük és decemberre készen voltunk.Közel 20 emberem volt,és én is aktívan dolgoztam,mikor megjelent a megrendelő cég egyik góréja és megkért,hogy menjek el vele egy másik helyre.Persze,nem haboztam,de leesett az állam mikor egy 9.kerületi üres telek előtt azt kérdezte,hogy lenne-e kedvem belevágni egy új,160 lakásos társasház építésébe velük.Hirtelen nem tudtam megszólalni,csak fuldokoltam:D.
Ez 2-2,5 évre lekötötte volna az embereimet.Közben a másik helyen csináltuk az Észt-Nagykövetséget.Ráadásul megkerestek magánszemélyek is a követség környékén,felújításokkal kapcsolatban,rózsadombon!!!
Ez volt az álmom,úgy éreztem Végre révbe érek!!!!
Sajnos újra jött a szokásos faszagyerek érzés(ilyenkor nem leszek nagyképű,meg semmi ilyesmi,csak egyszerűen büszke vagyok magamra),aztán néhány hétre rá mindenhol azt láttam,olvastam,hogy válság van.A megrendelő cég csődbe ment(na ja,szépen kimosták...),az álomszerződésnek lőttek,mindenki aki odáig tele volt tervekkel,behúzta a kéziféket....
Pedig egy kis kertes házra gyűjtöttünk volna,de újra fel kellett ébrednem,ugyanabban a panelszarban,ami ráadásul nem is a miénk....

Mára röviden ennyi.Nem tudok mindent leírni 1 nap alatt,de valahogy olyan nyugodt vagyok most.Jót tett,az hogy pár dolgot leírhattam.Azt hiszem,ha író lennék,biztos én lennék a faszagyerek....Na jó inkább nem.

Gl mindenkinek!!!