Csak akkor vagy profi, ha nyersz

Cohen a barátaival játszott seven card studot, és elhatározta, hogy kilép évi 200 ezer dollár jövedelmet biztosító állásából és hivatásos pókerjátékos lesz. Úgy számított, hogy az első évben 150 ezer dollárt fog keresni kisebb nevezési díjú tornákon, majd nagyobbakra vált, amelyek évi 500 000 $ bevételt biztosítanak számára. Felkészült, könyveket olvasott, Las Vegas-i tanfolyamokon vett részt.

Számos online terembe regisztrált, napi nyolc órát játszott, versenyekre utazgatott, de nem jött be a számítása, 2006 év végére 122 000 $-t vesztett. Ekkor úgy döntött, felhagy a pókerrel. Amikor aztán kitöltötte az adóbevallását, azt állította, hogy a 122 ezer dolláros veszteség üzleti költség, mivel hivatásos játékos volt. A kanadai adóhivatal ezzel nem értett egyet, szerinte a póker hobby volt Cohen számára.

Az ügy az adóügyi bíróságon végződött, és Frank Pizzitelli bíró az adóhivatal oldalára állt. Ítéletében kijelentette, hogy Cohen úgy bocsátkozott üzleti vállalkozásba, hogy nem várhatott ésszerű profitot. Elutasította Cohen bizonyítékait, a könyvekt és a tanfolyami részvételét igazoló számlákat, mondván sok amatőr sakkjátékosnak van kis szakmai könyvtára, ismeri a lépéseket és a híres játékosokat, de ez nem teszi őket profivá. Szerinte az a tény, hogy Cohen már az első három hónapban, a kisebb nevezési díjú versenyeken is bukott, nem sugall kiváló képességeket.

A bíró Cohen üzleti tervét is kritizálta, szerinte nem készített megfelelő költségvetést, amely tartalmazta volna például az adóvonzatot, a finanszírozást úgy oldotta meg, hogy a hitelkártyája keretét megemelte 27 000 $-ról 40 000 $-ra, stb. Összességében úgy látta, Cohen nem úgy indította el pókeres karrierjét, mint egy hivatást vagy szakmát, így nem lehet üzleti vállalkozásnak minősíteni.