Nézzünk kicsit magunkba!

Erre fel gondoltam, hogy az első alkalommal szokásos témánkat egy kicsit rendszerezve a nagy nyilvánossaág előtt tartom meg amolyan nyílt nap formátumban a nyitó mental tréninget. Valahogy így:

Nem kötelező egyetérteni velem abban, hogy: a pókeres társadalom többnyire egoista emberekből áll, akikre eredményektől függetlenül általánosan jellemző az elégedetlenség.

Emellé párosul a ki nem mondott, viszont metakommunikációból, és áludvariasság mögül kikandikáló irigység és féltékenység, valamint a félelem, hogy nem vagyok olyan jó, mint a haverjaim, vagy ellenfeleim, és ez lényegében nem egyéb, mint mások és (titkon) saját maguk végtelenített elítélése.

Meg nem tudom mondani, hány karrierképet ismerek már, és azt látom: pókeres nem tud elégszer és elégszer nyerni! Ami a konkrét nyereményt illeti: semmi nem lehet elég!

Ha meg nincsenek score-ok, akkor alaptétel a valóság szépítése, miszerint nem is depositoltam, nem is buktam (annyit).

Ezek fájdalmak. És ha titkoljuk, ha nem, TUDJUK, hogy mi az igazság. Ennek ellenére, a többségnek eszébe sem jut ténylegesen elgondolkodni arról, hogy a veszteség, kudarc, csalódás miért bukkant fel, vagy éppen miért tartós.

Az átlag pókeres attól is folyamatosan retteg, hogy nem elég jó, hogy nem viszi semmire, illetve, hogy ismerősei társai többet nyernek nála.

Te az átlaghoz vagy a legjobbakhoz méred magad? Mielőtt erre válaszolnál vedd észre: ebben a játékban csak kevesen tudnak érvényesülni, a többségnek ez nem sikerül.

Te mikor tetted fel magadnak a kérdést: hogyan lehetnék magam is a nyerők között?

A legtöbb játékos gondolkodása nélkülözi a realitást, miközben el sem tudja képzelni az életét összehasonlítás nélkül. Történik mindez annak ellenére, hogy az összehasonlítás és a konkurálás nagymértékben boldogtalanná teszi az embert!

De mi mégis kivétel nélkül késztetést érzünk arra, hogy különbséget tegyünk saját magunk és mindenki más között.

Az összehasonlító gondolkodás és a konkurálás eredményeként:

o elhatárolódsz a többi embertől, mert potenciális konkurenciát látsz bennük

o olyan érzéseket táplálsz magában, mint a rosszindulat, az irigység és a féltékenység, amelyeket azonban nem mutathatsz ki, mert nem elfogadott, ezért inkább elfojtod

o saját értékrended, saját magadról alkotott véleményed aszerint alakul, hogy mások (pókeres haverok, ellenfelek, stb.) elvárásainak megfelel-e,

Ennek következtében kisebbségi érzés és önutálat alakulhat ki benned.

Nem csak másoktól távolodsz el, hanem önmagadtól is. Éppen a saját magad iránti megbecsülés veszik el.

Hogy objektívebben megvizsgálhasd a képességeidet, felvázoltam egy szóba jöhető rendszert, mellyel feltérképezhetted, hogy mik az erősségeid, és mely vonatkozásban szükségszerű a fejlődést megcéloznod.

Ha nem emlékeznél, ez volt az értékelés alapja:

Parti/verseny vonatkozásában:

-játéktudás
- önuralom
- elemző
- készség
- logika
- világos gondolkodási képesség stressz alatt

Egy session vonatkozásában:

- bátorság, kezdeményezőkészség
- védekező készség
- kockázatvállalás
- állhatatosság, rendíthetetlenség, türelem

Egy karrier vonatkozásában:

- bankroll menedzsment
- állóképesség
- tervezés képessége
- fejlődőképesség
- céltudatosság

Azzal szoktam kezdeni, hogy nem kötelező velem feltétlen egyetérteni. Abban viszont szeretném, ha egyetértenénk, hogy ha sikeres akarsz lenni, akkor a kritikus szemléletet le kell cserélni, és a fenti részegységek mindegyikében erősödni, és kiiktatni a gyengeségeket. Azaz rémüldözés, álmodozás, vagy éppen szorongás helyett szisztematikusan felépíteni magadat, úgyis, mint pókerest, és úgyis mint embert.

Amikor az egyes döntéseid mögül sikerül kivonnod a személyeddel (egóddal) összefüggő negatív aspektusokat, akkor egyidejűleg hatalmas tere nyílik a megfontolt, kizárólag Ev alapon meghozott döntéseknek, és egyszeriben új szemüvegen keresztül tudod látni a magad ésa póker viszonyát. Ragozhatnám sokáig, de aki akarja érteni, az úgyis érti, aki meg másként látja, az tépelődjön ahogy eddig.

De ha el tudsz jutni odáig, hogy már nem feltétlen az lesz fontos, hogy egy kérdésben igazad legyen, hogy mások megerősítsenek a véleményedben, hogy egy nyilvános vitában többek álljanak ki melletted, mint ahányan kritizálnak... Ha eredménytől vagy eredménytelenségtől függetlenül képes vagy azt csinálni, amiről tudod, hogy az általad nyújtható maximum, akkor leszel önmagad számára is hiteles, ez a bizonytalanság kiűzése, a hit önmagadban, és ezt hívják úgy, hogy lelkierő.

music74