Köszönöm. Mondjuk az szép is volna ha lassan közel három év alatt nem fejlődtem volna semmit (jó, mondjuk igaz hogy ezek még egy évvel korábbi számok). :)
Azt azért hozzátenném hogy nem feltétlenül ugyanazon dolgokra gondolok fejlődés alatt mint amire esetleg te.
Pl fejlődésnek lehet érezni azt is hogy innentől youtubera nem 128 kbpsben töltöm fel majd a számokat hanem 256 kbpsben így eleve jobb a hangminőség, de ez csak változás, nem fejlődés.
ehhez a zenéhez nem szeretnék semmit se hozzáfűzni, valakinek vagy tetszik vagy nem, de annyit meg kell jegyeznem, hogy az első ide betett zenéidhez képest szerintem óriásit fejlődtél.
Lehet hogy igazatok van, de én inkább pont fordítva érzem : nekem pont az összhatása tetszik, ellenben az egyes részeit önmagukban túl szürkének találom.
Egyébként a Vajdahunyad vára is kifejezetten tetszik nekem, bár bent már igen régen, vagy 15+ éve voltam amikor a barátom ott dolgozott (nem mint építőmunkás :D). :)
egyetértek zeon-al.
túl nagy a törés, teljesen más ritmusok és más stílusok jönnek, össze-vissza.
Valószínűleg azért tetszik neked, mert a különböző részek kellemesek, de összerakva őket nekem már nem tűnt kellemesnek.
Olyan mint a városligeti Vajdahunyad vár belseje, van benne minden ami egy-egy építészeti stílus remeke, , de legszívesebben mégis lebontatnám, ha tehetném.
amilyen jól indult pedig..
srry, de nekem nagyon nem illenek össze a részek.
a kezdő téma mehetett volna végig, harmonikusabb átmenetekkel a témaváltásoknál.
az első fél perc nagyon bejött, vártam volna a folytatást.
Elképzelhető, spéci az enyém is leesett már párszor és valami apró vacak letörhetett (ha megrázom, valami vándorol benne), néha előfordul hogy bizonyos frekvenciák esetében van egy háttérsercegés. Néha meg is hülyültem tőle szerkesztgetés közben. :D
Kicsit megütögetem akkor abbahagyja. SZerencsére ritkán csinálja.
Persze semmi nem biztos, simán lehet hogy csak én nem hallom. Ha viszont tényleg ott van, csak megerősíti majd valaki más is. :)
Hát, pedig ez ugyanolyan összerakott szám mint a többi... Csak szerencsés véletlenek sorozatának köszönhetően több emberke (szám szerint 9) felhasznált loopjai adott sebességen lejátszva ugyanabban a stílusban hangzanak, mintha egymáshoz gyártotta volna egy ember. Ilyen nagyon ritkán fordul elő. :)
Ebben benne van az hogy a loopok kb negyedét egy ember csinálta, bár nagy időkülönbséggel, több különböző műfajban és ritmusban - viszont igen határozott (és állandó) egyéni stílusa van és a loopjait nagyon sokrétűen lehet felhasználni.
Ne dícsérj, nem áll jó. :D :P
Hát én már sok százszor meghallgattam (most is párszor nagy hangerőn), de soha nem hallottam hogy torzított volna.
Természetesen bármit le lehet keverni és a különböző frekvenciákkal is lehet kavarni (sony acid ebben szerintem erős), azonban itt nem látom okát, már csak azért sem mert eleve meglehetősen vissza van véve minden, ha még visszavennék akkor leginkább csak halkabb lenne.
Eddig még senki nem mondta hogy torzítana (olyan már volt hogy másik számnál szóltak hogy x:yynál van benne egy kis sercegés, amit utólag sikeresen ki is szűrtem).
Amit el tudok képzelni, hogy a youtubeos verzió kicsit zajosabb (nem tudom, hogy "feldolgozás" címszó alatt milyen konverziókat csinál "optimalizálásképp" a youtube, próbáld meghallgatni itt :
http://www.looperman.com/tracks/detail/155597
Ha itt is torzít, akkor nem tudom mi van. Pontosan milyen hangszer torzít?
Milyen hangrendszerrel hallgatod? Ha van mélynyomód, milyen beállítással használod? Egy kis Logitech X-240en közepes mélykinyomással nálam teljesen tiszta. (szerintem, vagy én vagyok süket, bár felénk hajnali háromkor az átlagos minimum háttérzaj 45 decibel. :D)
érdekes, nálam az jött le, hogy ez végre zene.
nem csak összerakott valami, hanem egy komplett szám.
Igaz, 0-45-től mintha túl sok éles hang jönne be, ez kicsit torzít nekem, ezt nem lehet levenni, lekeverni?
ha már annyit bíráltalak, most dicsérnélek, de ha neked nem tetszik.... :)
Opsz, most vettem észre hogy írtál...
Nagyjából egyetértek azzal amit a főmotívumról és a szólóról írtál általánosságban. Többek között ezért is nem nagyon csinálok kimondottan gitárzenét, ugyanis azt rendkívül nehéz loopokból összehozni. Persze meg lehet oldani úgy hogy az ember fogja xy egymáshoz tervezett loopjait és aköré építi az egészet - azonban én ilyet nem igazán csinálok mert nem látom semmi értelmét annak hogy gyakorlatilag egy "szétszedett számot" összerakjak. Mindig törekszem arra hogy amit végül csinálok, az én munkám legyen és ne másé, és ezt azt hiszem nyugodt szívvel kijelenthetem hogy mindig így is volt (és lesz is). Hogy a végeredmény aztán kinek mennyire tetszik vagy nem tetszik, az már egy más tészta. :)
Sajnos az hamar kiderült hogy síkbéna vagyok a midi billentyűzeten való felprüntyögéshez (ebben persze benne van a felszerelés gagyisága is, de főképp az én totális bénaságom), de ha nem így lenne, normális gitárjátékot akkor is szinte lehetetlen csinálni billről. Ezt nem csak én mondom, hanem az a néhány zenészismerősöm akivel volt alkalmam a bénázgatásaimnak köszönhetően legalább távolról megismerni.
Egyszóval marad az hogy különböző emberek loopjaiból oldom meg a dolgot, márpedig pl egy gitárszólót így nehéz illeszteni, elvégre egy jó szóló - szerintem legalábbis - konkrétan a fő motívumokra épül. Egy példa pl : nem biztos hogy pontosan emlékszem, de emlékeim szerint ebben a számban pl 18 különböző loopot használok - 14 embertől...
Arról nem beszélve hogy eleve nagyságrendileg kevesebb emberke tölt fel jó minőségű és használható gitárloopokat (hosszabb szólókat meg szinte senki), rengeteg az elektronikus úton készült "álgitár" loop, amik nem képesek visszaadni azt virtuozitást amit egy ügyes gitáros bele tud vinni a zenébe.
Ami konkrétan ezt a számot illeti, csak egy gyorsan összedobott helykitöltő, ellenben ahhoz képest szerintem jól sikerült. És tényleg egy durva és disszonáns szám akart lenni, nem véletlenül olyan, bár ha nem szorított volna annyira az idő, kicsit jobban kidolgoztam volna mert az intro tényleg "necces".
28 : A rózsaszín elefánt után jobbra...
2014-05-31 23:37:28
traz
... avagy a varázsspangli.
A legutóbbi szám után valami egészen más jellgűt akartam csinálni. Már a kezdetek óta szerettem volna csinálni valami olyasmit, mint amit annó a The Cure csinált. Bár soha nem tartoztak igazán a kedvenc zenekaraim közé, valahogy mindig bejött a számaik hangulata, stílusa, még annak ellenére is hogy némelyik számukat szinte kínszenvedés volt hallgatni. Vagy talán éppen ezért tetszett? :)
Az mindenesetre biztos hogy valami egészen egyedi stílusú zenét toltak. Nem tudom pontosan megfogalmazni, de szerintem a számaik olyan ellentmondásosak - egyrészt valahogy olyan visszafogottan egyszerű, minimalista alapokkal dolgoztak - másrészt azonban ezekből olyan "bonyolult", komplex dolgokat hoztak ki ami valahogy megmaradt az emberben - a hangulata legalábbis mindenképpen...
Az énekesüknek sincsen első hallásra különösebben hangja, mégis azt gondolom hogy kifejezetten jó, technikás énekes.
Egyszóval szerettem volna valami hasonló jellegűt csinálni, azonban a véletlen közbeszólt. A véletlen jelen esetben egy szám volt a loopermanről amibe véletlenül akadtam bele a frissen feltöltött számok között bóklászva - egy jazz szám volt, jazz, amit soha nem szerettem különösebben, most mégis leeső állal hallgattam hogy ilyen szép, komplex, finom zenét még talán nem is hallottam, és az is biztos hogy én soha a büdös életben nem fogok csinálni, azon egyszerű okból kifolyólag hogy loopokból kb lehetetlen ilyet összerakni - de nem loopokból is olyan tehetség kell hozzá ami szerintem nagyon keveseknek adatott meg.
Egyszóval le voltam nyűgözve, és ennek hatására írtam is a számhoz egy kissé elhamarkodott gratuláló posztot - no nem a gratuláció volt elhamarkodott, hanem amit mellékesen megjegyeztem hozzá - nevezetesen hogy annyira tetszett a szám hogy kedvem támadt nekem is valami jazz jellegűt csinálni. Ezzel még nem is lett volna probléma, csakhogy az emberke válaszolt is, és a válaszában benne volt az is hogy kíváncsian várja, mit sikerül összehoznom a témában...
Egyszóval a feladat adott volt, hiszen ígéret szép szó! Kell csinálnom egy jazz számot... A helyzetet határozottan megnehezítette hogy viszonylag kevés jazz stílusú loopot szedtem le korábban - mint említettem, nem vagyok éppenséggel az a kimondott jazz rajongó (sőt) -, és tréhonlány pont a következő napot választotta ki hogy elqrja a netemet, és bő két hétig sz**jon is rá. Azt már csak mellékesen jegyzem meg hogy azon kívül hogy valamit elqrtak már alapból (a router csere másnapja óta nincsen telefonvonal) és most megint elcseszték a netem, a router is félig lehalt - most már ott tartok hogy a net alapvetően okés, csak ha elindítok egy bittorrent klienst, akkor hal le időnként az egész net. Értsd hogy úgy percenként blokkolja az adatforgalmat kb 40 másodpercre - ilyenkor maga a modem sem elérhető...
Egyszóval a szám nem éppen ideális körülmények között készült, adva volt egy viszonylag kicsi loop pool, meg egy nem kissé felfokozott idegállapot (napok óta nem volt már netem :D).
Ennek ellenére az elején határozottan jól haladtam, kezdett körvonalazódni valami amit jazzszerűnek is lehet nevezni - de aztán egyszercsak teljes fordulatott mett a dolog, egészen egyszerűen sehogy sem akart összeállni az egész. Ott volt valami aminek egyes részei egészen tűrhetően hangzottak, csak éppen szinte semmi közük nem volt egymáshoz... Egyszóval izzadtam a számmal rendesen.
Aztán hosszú idő után véletlen rátaláltam egy zseniális loopra (csak annyit mondok : tudududu!), ami valami egészen hihetetlen módon helyretette, mondhatni egységes egésszé kovácsolta az egész számot - legnagyobb elképedésemre az egyik pillanatban még értelmetlen, összefüggéstelen dallam maszlagokból varázsütésre kész számmá tette amihez már semmit nem kell hozzáadni. Mi több, alapjában meghatározta a szám hangulatát, ami rögtön adott egy ötletet és némi tempóváltással valami egészen különlegesen egyedi dolog lett belőle.
Nem tudom ki hogy van vele - nekem miközben hallgattam, valahogy mindig a Breaking Bad egyik jelenete jutott eszembe, az amelyikben Pinkman először belövi magát heroinnal, és iszonyat bamba vigyorral a képén szép lassan fellebeg a plafonra. :)
Kicsit olyan a szám mintha a Red Hot Chili Peppers tagjai befüveztek volna és jazzt tolnának.
Összességében bár nagyon tetszett a szám, nem igazán tudtam eldönteni, mennyire lehet jazznek nevezni. Kicsit félve töltöttem fel a jazz kategóriába, mert valahogy olyan érzésem volt hogy a jazzimádok (ami szerintem egy külön állatfaj :D) el fognak küldeni a búsba, de nem ez történt. Feltöltés után még nem tettem be rögtön "featured" számnak, ezért leginkább csak azok bukkantak rá akik aznap a friss számokat böngészték vagy éppen kifejezetten a jazz számokra kerestek rá - de a jelek szerint nagyon tetszett ezeknek az emberkéknek, mert ezekben a napokban rendkívül magas nézettségi/letöltési aránya volt a számnak, olyan 25% körüli. Persze ez később amikor featured számként random emberkéknek is betette a rendszer, lényegesen csökkent, de még így is 10% körül van ami átlag felettinek számít...
Röviden összegezve : szerintem egy igen jól sikerült szám lett, sokkal jobb mint amilyennek készítés közben gondoltam. Minél többször hallgattam meg, annál jobban tetszett - és ez jó. :)
Azóta is a kedvenc számaim között szerepel mint az egyik legjobban sikerült, igen kellemes hangzású számom.
Plágiumgyanús? És ezt komolyan is gondolod? :D
Szerintem nem igazán találsz manapság egyetlen olyan dallamot sem, amire megfelelő hosszúságú keresgélés után ne lehetne azt mondani hogy "ez olyan mint a...".
Miért haragudnék meg? Soha nem állítottam hogy zeneszerzés volna amit csinálok, többször is hangsúlyoztam hogy ez "legózás". Ugyanakkor nem igazán értem, miért ne lenne a végeredmény saját mű. Vegyük például ezt a számot, mint konkrét példát. Az említett loop valóban nagyon hasonlít (és csak hasonlít!) a belinkelt szám fő motívumához, ugyanakkor a két szám ezen kívül az égadta világon semmi másban nem hasonlít egymáshoz, sem műfajában, sem stílusában, sem hangulatában.
Egyébként meg ha már eredetiség, plágium meg ilyesmi a téma, a belinkelt számod is "csak" egy feldolgozás :
nem azért zavar mert plágiumgyanús, hanem aszért mert felerősítette bennem a nem saját, hanem más zenéjéből összerakott érzést, ez nekem nem saját mű, hanem dominózás, már ne is haragudj, nem akarlak megbántani.
Jó volt olvasni. Ritkán kapcsolom be a hangfalat, de ezzel kivételt tettem és nekem is tetszett.
OFF: ilyen nem áll össze nekem is volt. Haverral fogadtunk egy sörbe, hogy ki tud szebb MLSZ-kedvelő rigmust írni. Tegnap reggel műszak után aludtam a céges buszon, és egyszer csak összejött a Kétmillió okom van rá (szeretlek MLSZ) kezdetű nóta. A fogadást megnyertem, a dal elszállt a semmibe:D ON
Segítség az oldal használatához