Ezt a cikksorozatot kétszemélyes, készpénzes, no limit holdem (NLHE HU CG – de jók ezek a pókeres rövidítések :) alapozónak szánom. Feltételezem, hogy az olvasó tisztában van a NLHE szabályaival és a játék alapelveivel. A cikksorozatban leírtak hasznosak lehetnek egyéb változatokban, pl. többszemélyes pókerben és HU SNG játékokban is.
Ebben a bevezető cikkben azt nézzük meg, hogy mik a HUCG azon főbb jellemzői, amelyek megkülönböztetik a többi pókerváltozattól.
Profitábilis. Erről a következő részben részletesen lesz szó: az elérhető BB/100 a gyakorlati tapasztalatok alapján a HU pókerben a legmagasabb.
Szórakoztató. A HU az egyik legizgalmasabb pókerfajta. Az összes leosztásban részt veszünk, sőt pénzt is rakunk be. Ha úgy döntünk, hogy eldobjuk a lapot, azonnal kapjuk a következőt - nem kell unatkozva a képernyőt bámulni addig, amíg az asztal túlfelén ülők lejátsszák a maguk kis csatáját (mondjuk most már van Rush Poker is, de annál meg általában az ellenfeleket nem ismerjük). Ennek a hátránya az, hogy kevésbé lehet több asztalon játszani. HU-ban személy szerint háromnál több asztalon egyelőre nem tudok normálisan koncentrálva pókerezni, miközben 6 max-on időnként 8-12 is megy egyszerre. Valójában ez nem akkora probléma, hiszen az egységnyi idő alatti leosztások száma nem annyival kisebb így sem, azaz a bónuszt és a rakeback-et nem érinti annyira hátrányosan, mint elsőre gondolnánk.
Az is a játék izgalmát fokozza, hogy sok olyan lépésre van lehetőség rendszeresen, amire egyébként nincs. Rendszeresek a pot méretű blöffök, és ennek megfelelően a megadások is.
Egy hal és más semmi. Egy 6 vagy 9 személyes asztalnál nem jelent problémát, ha ül ott egy-két cápa, azaz olyan játékos, akinek a tudásszintje és a képességei megközelítik, esetleg meg is haladják a miénkét. Még ha akár minden második játékos is jobb nálunk, az sem jelenti feltétlenül azt, hogy pénzt fogunk veszíteni. Ha a maradék többi játékosnál jobban játszunk, akkor tőlük elnyerhetjük a pénzt, miközben a jobbaknak igyekszünk kitérni az útjából. Ha hihetünk a beszámolóknak, akkor a Las Vegas-i élő játékokban nem ritka az, amikor csak 1-2 turista ül az asztalnál, és a többi helybéli profi őket próbálja megkopasztani. Akinek éppen lapja van akkor, amikor a turista játszik, az kap esélyt; a többi pedig szépen vár a sorára.
A kétszemélyes játékban ez nem fordulhat elő. Itt csak egyetlen ellenfelünk van, az összes leosztást vele játsszuk végig, és ő vagy jobb nálunk, vagy nem. Ha jobb nálunk, akkor hosszú távon ő fog nyerni. Ilyenkor számunkra nincs értelme játékban maradni, ki kell onnan ülni. Ha viszont olyan ellenfelünk van, aki számottevően gyengébb nálunk, akkor játszani kell vele. Alapvetően tekinthetjük ezt egy fogadásnak: arra fogadunk, hogy jobban játszunk ellenfelünknél, és erre feltesszük a beülőnket.
Stratégia és taktika. A HU játék több dologban hasonlít egy csatához. Először is, rendelkeznünk kell valamiféle haditervvel. Például egy általános haditerv az lehet, hogy először feszesen játszunk, nem blöffölünk; aztán ahogy egyre jobban kiismerjük az ellenfelünket, elkezdjük növelni a laza emelések és a blöffölések számát. Vagy az ellenkezője: először LAG játékot játszunk, hogy ne higgyen nekünk, aztán meg feszesek leszünk, hogy kifizesse a lapjainkat. Ha egy ismeretlennel elkezdünk játszani, akkor először is fel kell őt mérni. Mennyire jó játékos? Mennyire feszes vagy laza? Mennyit blöfföl? Hogyan játssza meg a jó lapjait? Mit csinál a második legjobb párral pozíción kívül? És így tovább. Ha ez is megvan, és már tudjuk, kivel állunk (ülünk) szemben, akkor jöhet az ellentaktika kidolgozása és alkalmazása. Ha feszes, akkor elkezdünk többet emelni és blöffölni. Ha laza, akkor több emelést és nyitást adunk meg ász magassal vagy második legjobb párral. Ha túl agresszív, akkor blöfföket indukálunk. Ha passzív, akkor value betelünk, és így tovább. Persze egy idő után ő is alkalmazkodhat hozzánk, ekkor előveszünk egy másik, ennek ellentételezésére alkalmas taktikát, és így tovább.
Pszichológia. A technikai-matematikai alapok ismerete itt is fontos, de HU-ban sokkal, de sokkal fontosabb a pszichológia: az, hogy az ember minél jobban bele tudja magát képzelni ellenfele helyébe. Ha ki tudjuk találni ellenfelünk gondolkodásmódját, azonnali és nagy előnyre teszünk szert vele szemben.
Szakirodalom hiánya. A HUCG egyike a póker legkevésbé feltérképezett területeinek. Míg a versenypókerről, a full asztalos és a shorthanded hold’emről, de akár az Omaháról is jónéhány könyvet, szakirodalmat találni az Amazonnál és a magyar könyvterjesztőknél, addig a kétszemélyes játékról csak egyetlen kiadványról tudok: a Colin Moshman által írt könyvről (Heads-Up No Limit Holdem). Azonban ez is elsősorban a HU sit-and-go-ról, valamint az MTT-k végjátékáról szó, nem pedig a készpénzes heads-up játékról. Vettem egy heads-up pókerről szóló ebook-ot is, de annak is kizárólag a HU SNG volt a témája. Az internetes fórumokban is kevesebb információ található erről a játékformáról, a többihez képest legalábbis. A legtöbb információ a különféle fizetős tartalmazó oktatóoldalakon szedhető össze az angol nyelvű oktatóvideókból.
Ilyen részletességű, írásos HUCG oktatóanyag, mint amilyen ez a most induló HUCG suli, tudomásom szerint eddig még sem magyar, sem angol nyelven nem jelent meg.
A következő cikkben arról lesz szó, hogy milyen nyerési rátára (BB/100) számíthatunk HUCG-ben. A sorozat ezt követő részeiben pedig részletezzük a preflop, a flop, a turn és a river játékot, de szó lesz az asztalválasztásról, a játék dinamikájáról, és sok másról is.
Tannhauser
Erős pár a mi istenünk
Mi az, hogy káttű?
Erős pár a mi istenünk
Mi az, hogy káttű?