A játékzóna

A játékzóna olyan fogalom, amelyre gyakran hivatkoznak a póker elméleti szakemberei, ám sokkal többször használják az egyedi lapokkal való játék elemzésekor, mint egy szélesebb, fogalmi összefüggésben.

Amikor valaki a játékzónára gondol a pókerben, rendszerint inkább az olyan flop játékokra vonatkoztatja, mint a Texas hold'em, az Omaha, az Omaha/8, nem pedig a hétlapos studhoz vagy a razzhoz hasonló asztali játékokra. A játékzóna elképzelése megkönnyíti a döntést egy leosztás során - akárcsak egy már lejátszott leosztás utólagos elemzését -, ugyanis segít az elemző játékosnak rájönni, mennyire valószínű, hogy némely kártyák segítenek az ellenfeleknek, és megérteti, hogy mások egyáltalán nem megfelelőek számukra.

Lássunk egy példát: Tegyük fel, hogy 20$-40$-os hold'emet játszol, és A-Q-t osztanak a nagy vak pozíciójában. Valaki emel, és te tartasz néhány más játékossal együtt. A flop Q-J-T, és a példa kedvéért tételezzük fel, hogy a színek lényegtelenek és flös nem jöhet létre. A kártyáiddal és ezzel a floppal mennyire tetszik a lapod? A jó hír, hogy legjobb párt kaptál flopra legjobb kísérővel, és ez nyerő kombináció rengeteg hold'em összecsapásban. De sötét felhők gyülekeznek a fejed felett. A flop három kártyájának mindegyike a játékzónában van - abban a sávban, ahová valószínűleg a többi aktív játékos kártyái is tartoznak.

Egymás után következő magas kártyákból álló flop esetén, amelyet emelések követnek, nagyon valószínű, hogy a legjobb pár, legjobb kísérő kombinációd máris sokkal esélytelenebb, és még ha nem is vesztetted el most a versenyt, rengeteg kártya kinyírhat a turnnél. Az emelő messze előtted jár, ha osztott ászai, királyai vagy A-K-a van. Ráadásul emelhetett osztott dámákkal, bubikkal vagy tízesekkel, és kialakulhatott egy drillje a flopnál. Még ha a közepes kilences párral emelt is, van valamenyi outja ahhoz, hogy megverjen, és valaki tarthatta az eredeti emelést olyan lappal, mint a Q-J, J-T. Ők is mind jobban állnak nálad.

Jó lenne, ha egy király ugrana elő a pakliból a turnnél, mivel csak ezzel a kártyával lehetsz tökéletes biztonságban. De ennek is van hátránya. Bárki osztozhat a poton veled egy árva ászocskával. Egy ász a turnnél két párt ad neked, de bármelyik ellenfél, akinél király pár vagy K-T van, lever téged. Még egy dáma is kétes áldás lenne, mivel az éppen létrejött asztali dáma drilledet már legyőzték, ha valaki sort vagy drillt kapott flopra. Bajban vagy, haver. Ez olyan rossz, amilyen rossz csak lehet, figyelembe véve, hogy a rendszerint örömmel látott legjobb párt, legjobb kísérőt kaptál flopra.

De változtassuk meg a körülményeket: A játékosok mindegyike ugyanaz, és te még mindig A-Q-t tartasz a kezednem, de most a flop legyen Q-7-2. Ismét feltételezzük, hogy a színek lényegtelenek. Most sokkal kellemesebbnek látszik a legjobb pár legjobb kísérővel. Bár még mindig a preflop emelő után loholsz csak, ha ász vagy király párja van, de más nem jelent túl nagy veszélyt. Bárki, aki tartotta az emelést flop előtt egy dámáknál kisebb párral vagy olyan kapcsolódó lapokkal, mint az A-K, K-Q, Q-J, J-T vagy más, általában játszható lapokkal, esélytelenebb, és valószínűleg eldobja a lapját és hagyja, hogy te és a flop előtti emelő magatok közt intézzétek el a dolgot.

Persze bajban lehetsz, ha valaki Q-7-tel, Q-2-vel, esetleg 7-2-vel játszik, de a legtöbb épelméjű játékos elkerüli ezeket a lapokat egy 20$-40$-os játékban. Egyedül az az igazi veszély, ha valaki hetes vagy kettes drillt kapott flopra, mert mire rájössz, hogy az ellenfelednek esetleg drillje van, befektetsz a játékba némi zsetont, és nem igazán van mit tenni ez ellen. Amikor egy ellenfél drillt kap egy biztonságosnak látszó asztalnál, rendszerint belekerül valamennyi zsetonba, mielőtt felismered, mennyire jó lap lehet az ellenfélnél. Mégis sokkal biztonságosabb ez a forgatókönyv, mint az előző, mert az asztal nem összefüggő, és a flop három kártyájából kettő jó messze van a játékzónától.

De a póker sosem olyan egyszerű, mint amilyennek első pillantásra látszik. Tegyük fel, hogy egy laza, passzív, alacsony alapú hold'em játékban veszel részt, ahol általában hét vagy nyolc játékos nézi meg a flopot. Egy ilyen játékban a játékzóna nagyon más. Valójában egy elég laza játékban a játékzóna felölelheti a teljes paklit. A játékosok képesek bármilyen kártyát felfordítani, és bosszantó lehet veszíteni egy ellenféllel szemben, aki lefutja a te A-Q-dat egy Q-2 típusú lappal, mert olyan szerencsés, hogy megkapja a maradék három kettes közül az egyiket rivernél, de ez nem szokatlan.

Kiterjesztett játékzóna esetén nincs semmire sem garancia, és egy legjobb pár, legjobb kísérő típusú lap nagyon sebezhető lehet pusztán azért, mert bármelyik kártya, ami közvetlenül nem segít téged, javíthat egy másik játékos lapján. A játékzóna szélessége közvetlenül hatással van a lapkiválasztásra és a játékstratégiára. Egy laza, passzív játékban, hét vagy nyolc játékossal érdemessé válik bennmaradni és megnézni a flopot A-x típusú lappal, mert nagyon erős lappá fejlődhet, míg a többi - az a fajta, ami legjobb párt, nagy kísérővel adhat, amennyiben a flop egy része illik hozzá - olyan sebezhető lehet, mint amennyire értékes egy szűkebb játékzónájú játékban.

A laza, alacsony alapú játékokban egy ász az asztalon gyakran kiterjeszti a játékzónát. Nagyon ritka az a nap, amikor egy ellenfél K-3 típusú lapot szorongat, és két párt hoz létre, mert egy hármas ugrik elő a pakliból rivernél. De mivel ezekben a játékokban rengetegen hajlamosak bármilyen nekik osztott ásszal bejönni, sosem lehetsz biztos abban, hogy mely kártyák biztonságosak. Bár sokkal valószínűbb, hogy egy asztal, mely ászból és csupa nagy kártyából áll, valakinek két párt ad, még a nem kapcsolódó alacsony kártyák is segíthetnek valakinek - kiváltképp, amikor a játékosok nagy része megnézi a flopot, és bárki, akinek a flop egy része segít, valószínűleg bennmarad egy ideig. Rengeteg aprópénzt veszíthetsz ezekben a játékokban olyan lapokkal, mint az A-K. Legjobb párt kapsz flopra, a lehető legjobb kísérővel, és az asztal úgy néz ki, hogy egy léleknek sem segíthet. De várj csak! A laza, alacsony alapú játékokban az asztal segíthet valakinek pusztán azért, mert hajlamos bármilyen ászos lappal játszani, és nagyon, nagyon szerencsés.

Az Omahában is ugyanolyan fontos a játékzóna fogalma - talán még fontosabb, mert a kezünkben lévő négy kártyából kihozható hat kombinációval rengeteg lehetséges lap válhat valószínűvé, és a játékzóna ismerete létfontosságúvá válik. Például ha egy A-2-K-K-t kapsz egy Omaha/8 játékban és a flop különböző színű K-8-3, két játékzóna is érintett.

A flop két alacsony kártyája azt jelenti, hogy egy alacsony lap, amely nem duplázódott, ki fog tartani a riverig és megpróbál alacsony lapot létrehozni. Ebben a helyzetben nem kell aggódni sorhúzólap miatt, így a király drilled a legjobb magas lap, de a drillek nem annyira erőteljesek az Omaha/8-ban, mint a Texas hold'emben. Még ha ki is tartanak, még akkor is végződhet úgy, hogy csak a pot felét viszed, nem az egész hóbelevancot.

Mindemellett a legjobb alacsony lapot próbálod létrehozni, így még ha egy másik játékosnál szintén A-2 van, megkapod a pot alacsony részének a felét, hacsak a harmadik alacsony kártya nem duplikálja a kezedben lévő ászt vagy kettest. Még ha nem is fejlődik a drilled, elég erős lehet a pot magas feléhez.

Az Omaha/8-ban a játékzóna a pakli két szélsőségén alapszik. Érdemes harcba szállni egy maréknyi magas kártyával, egy maréknyi aprósággal, vagy egy olyan összeállítással, mint az A-2-3-K, ami magas és alacsony kombinációkat tesz lehetővé - és ha az ász és a király egyszínű a kis kártyákkal, annál jobb. A pakli nagy középső része egyáltalán nem számít bele a játékzónába. Bár létrehozhatunk sort, ha olyan lappal indítunk, mint a 9-8-7-6, de valaki másnál valószínűleg alacsony lap jön létre, és egy másik játékosnak lehet magasabb sora, vagyis mindkét irányt elbukhatjuk.

De az Omahában, ahol csak a magas lap számít, a 9-8-7-6-hoz hasonló négy közepes kártya játszható, mert a játékzóna kiterjed a pakli közepéig. Bár a közepes kártyák kevésbé esélyesek az Omaha/8-ban, a játékzóna részei a magas Omahában. Az alacsony kártyák, amelyek reménytelenek a magas Omahában, emelő lapok lehetnek az Omaha/8-ban.

Amikor pókerezel, mindig vedd figyelembe a játékzónát, amikor megpróbálod meghatározni, mije lehet a többi játékosnak, vagy ha fel akarod becsülni, mennyire sebezhető a lapod. De sose felejtsd el, hogy a játékzóna nem rögzített és nem is állandó: a játéktól és az ellenfelektől függően változik. Az értelmes játékosok értelmes lapokkal játszanak, és a játékzóna megértésével gyakran meghatározható, hol is állsz hozzájuk képest, és hogyan viszonyul a lapod az ellenfeleid valószínű lapjaihoz. De a laza játékokban - az olyanokban, ahol mindenki bennmarad, hogy megnézze a flopot - a játékzónának nincs határa, és kiterjedhet a teljes paklira. Amikor a játék ilyen, légy óvatos. Amikor nehéz az ellenfelet valamilyen lapra tenni, nehéz megállapítani, hogyan viszonyul a lapod az övékéhez képest.

Ilyenkor valószínűleg el fogsz veszteni potokat, amelyekről azt gondoltad, hogy meg fogod nyerni. De a megnövekedett ingadozás és kilengés sötét felhőjén átsüt a nap: a lapjaikhoz mértéktelenül ragaszkodó játékosok nagyobb potokat fognak csinálni, amikor nyersz - és a póker a pénz megnyeréséről szól.

Lou Krieger

Fordította: brian