Brit felmérés a szerencsejátékról

Az Egyesült Királyság Szerencsejáték Bizottsága közzétett egy jelentést, miszerint az internet nyújtotta többletlehetőségek ellenére nem növekedett a mentálisan függő szerencsejátékosok aránya.

A leglényegesebb adat, hogy a jelentés szerint a brit felnőtt (16 évnél idősebb) népességének körülbelül 0,5 százaléka okoz problémát a szerencsejáték, ugyanez az érték szerepelt az 1999-ben készült felmérésben is. Bár ez sokkal kevesebb, mint az újságok által jósolt egymilliós illetve 600 ezres adat, a 0,5 százalék nagyjából 250 000 felnőttet jelent.

Az Egyesült Királyságban tavaly a népesség 68 százaléka (32 millió) játszott valamilyen formában szerencsejátékot, míg 1999-ben ez az adat 72 százalék volt. Közülük tízmillió kizárólag lottózott. Bár arányuk csökkent, 2006-ban a két legnépszerűbb szerencsejáték az állami lottó (57%) és a kaparós sorsjegye (20 százalék) volt. Ezeket követte 17 százalékkal a lóversenyfogadás, és 14 százalékkal a nyerőgépek. Csak 6 százalék élt az internet nyújtotta lehetőségekkel, 3 százalék pókerezett és kaszinóban játszott, 4 százalék pedig fogadásokat bonyolított le.

A felmérés szerint nagyobb eséllyel lesznek szenvedélybetegek a férfiak, a családi előzménnyel rendelkezők, az alacsony jövedelmi helyzetűek és a rossz egészségi állapotúak. Bár az ázsiai származásúak és a feketék kisebb hányada játszik, könnyebben alakul ki náluk függőség. (Kérdés persze, kimutatható-e összefüggés a bőrszín és mondjuk az alacsonyabb jövedelem között.)

Bár a módszerek különbözősége miatt vigyázni kell a statisztikák összevetésével, ezek szerint Norvégiában magasabb a problémás játékosok hányada, viszont az Amerikai Egyesült Államokban, Ausztráliában, Dél-Afrikában, Szingapúrban, Makaón és Hongkongban rosszabb az arányuk. (Új-Zélandon, Kanadában, Svédországban és Svájcban hasonló a helyzet.)

A felmérést a 2007 szeptember 1-én életbe lépett engedélyezési szigorítás hatásaira irányuló vizsgálatok alapjául szánták, 2009-ben megismétlik.