Egy profi Omaha leckéi III.

Az A-2 értékének túlbecslése

Bár az A-2-t tartalmazó lapokkal mindig játszhatunk, ne becsüljük túl őket. Ne felejtsük el, hogy A-2-vel mindenki játszik, és egészen gyakran megtörténik, hogy azzal egy időben, hogy A-2-t tartunk a kezünkben, valaki másnál szintén ez van, vagyis csak a pot alacsony részének felére hajthatunk. Így ha csupán az A-2 az egyetlen jó tulajdonsága a lapunknak, mindig legyünk elővigyázatosak. A ♠A ♦2 ♥9 ♣6 például ilyen lap. Ebben az esetben az emelés helyett valószínűleg inkább a limpelést kell előnyben részesíteni - nézzük meg, mit hoz az asztal. A lapunknak nincsenek erős magas jellemzői, és az alacsony tartalékai (arra az esetre, ha A vagy 2 jön le az asztalra) egészen gyengék a 6-nak köszönhetően. Ez a lap olyan gyenge, hogy az A-2 ellenére én nem tartanék egy korai pozíciós játékostól jövő második emelést. Túlságosan valószínű, hogy vagy az első vagy a második emelőnél szintén A-2 van, és nincs semmi más igazán működő dolog a lapban.

A valóságban inkább legyen olyan lapom, mint a ♠A ♣3 ♠4 ♣5, mint különböző színű A-2-9-6. Az első lapnál kétszer kettő egyszínű kártyánk van - egyik ászos -, valamint 4 wheel kártyánk. Még ha nem is jön le kettes az asztalra, még mindig jó esélyünk van az alacsony részre. Sok sor és wheel lehetőség rejlik a lapban, és minden tartalék alacsony kártya erős. Így aztán ez a lap sokkal erősebb, mint amelyik csak egy magányos A-2-t tartalmaz.

A magas kapcsolódó kártyák értékének alulbecslése

Az utolsó hiba, amiről beszélni fogok, a magas kapcsolódó kártyák értékének alulbecslése. Sok játékos azt gondolja, hogy az olyan lapok, mint a ♠K ♦Q ♠J ♥T egészen gyengék, pedig valójában meglehetősen erősek. Ez számos tényezőből adódik. Először is, amikor jó flop jön ehhez a laphoz, szinte sosem lehetséges alacsony lapot elérni. Az olyan lapok, amelyek megsemmisítik az alacsonyt, mindig sokkal értékesebbek, mert az egész potot megnyerhetjük velük. Az Omaha/8-ban azok a lapok a legerősebbek, amelyekben megvan a lehetőség a söprésre. Kétfajta söprő lap van: az egyiknek kétirányú lehetőségei vannak, mint az A-A-2-3-nak, a másiknak csak magas potenciálja, mint az A-A-K-Q-nak. Ezért azok a lapok, amelyeknek csak magas lehetőségük van, erősek.

Ezen kívül az teszi még értékessé a magas sorkártyákat, hogy ritkán kerülünk vele csapdába. Vagy jól illeszkedik a flop hozzá (például, amikor T-9-3, Q-Q-9 vagy A-Q-T jön az asztalra), vagy nagyon rosszul (például 2-3-Q, 5-7-8, K-5-2). Az alacsony sorkártyáktól eltérően, ahol a sor idióta végén lehetünk egy rossz alacsonnyal, amit ki kell fizetnünk, a magas sorkártyákkal vagy nut húzólapot kapunk flopra, vagy nem. Valójában nincs szürke terület ezekkel a lapokkal - amennyiben képesek vagyunk eldobni a flopra kapott egy párunkat, amikor veszélyes alacsony kártyák vannak lenn. Mivel nincs szürke terület, nagyon könnyű megszabadulni ezektől a lapoktól a flopnál. Ráadásul mivel szinte mindig az egész pot a célpontunk, vagyis a söprés, ezek a lapok nagyon értékesek, és emelhetünk velük bármely pozícióból - különösen, amikor egyszínű kártyák is vannak bennük.

Remélem, hogy ezeknek a hibáknak az elemzése elgondolkoztató volt. Az Omaha/8 lapkiválasztásának fő leckéje: az a tény, hogy mindenki négy saját kártyát kap, azt jelenti, hogy válogatósabbnak kell lennünk az indulólapjainkat illetően. Sokkal fontosabb, mint bármelyik másik játékban, amelyben nincs dzsóker, hogy olyan lapunk legyen, amivel könnyen nutot hozhatunk létre. A studhoz vagy a hold'emhez viszonyítva a győztes lap mindig erősebb. A studban a két pár rendszerint megnyeri a potot. A hold'emben egy párral általában nyerni lehet. Az Omaha/8-ban ezek a lapok rendszerint veszítenek. Mivel az ellenfeleinknek négy kártyája van, a győztes lap ereje annyira megnő, hogy nekünk olyan lapokkal kell játszani, amelyekkel valószínűleg nutunk alakul ki. Ha valaki ezt mindig észben tartja, akkor jó úton jár afelé, hogy nyerő Omaha/8 játékos legyen belőle.

Annie Duke

A cikk eredetileg a UltimateBet.com poker cikkei között jelent meg.

Fordította: brian