Belinda Levez: Hogyan nyerjünk pókeren?

"Pókerezni könnyű, de a pókerrel pénzt nyerni már korántsem az", olvashatjuk a Hogyan nyerjünk pókeren? című könyv bevezetőjében. "Ahhoz, hogy valaki jó pókerjátékossá váljon, ügyességre, tudásra és sok tapasztalatra van szüksége." Ez a jóképű könyvecske elsősorban az alapvető tudás megszerzésében segít, de hasznos tippekkel és jó tanácsokkal szolgál atekintetben is, hogyan fejlesszük az ügyességünket, illetve hol és hogyan szerezzünk tapasztalatokat anélkül hogy túlságosan meg(vagy le)égetnénk magunkat.

A póker eredetének és történetének rövid áttekintése után a szerző általános -helyenként evidensnek tűnő, de talán mégsem felesleges - jó tanácsokkal lát el minket (pl. "a játék kezdetén ne váltsuk rögtön az összes pénzünket zsetonokra", "ellenőrizzük a szabályokat, mielőtt játszani kezdünk", "variáljuk a játékunkat", elárulja, hogyan ismerjük fel a játékszenvedély jeleit stb.), majd ismerteti a játék alapelveit.

Ezután külön fejezetekben foglalkozik az odds-okkal az egyes játékváltozatokban (mivel a szerző, Belinda Levez krupiéként töltött évei után sokáig egy fogadóirodát vezetett Londonban, bízvást hagyatkozhatunk rá); a licitálás menetével, a megfelelő licitálási stratégiák kialakításával, valamint a blöfföléssel (pl. mikor és milyen gyakran érdemes blöffölni, hogyan vegyük észre, ha valaki blöfföl, stb).

Foglalkozik a testbeszéddel is, azokkal az árulkodó jelekkel ("tellekkel"), amelyekre a leginkább érdemes odafigyelni, és a játékosok alaptípusaival. Külön fejezetet szentel a csalás különböző technikáinak is (pl. tükröződő felületek, a tét elcsalása, összejátszás, stb.), elmondja, mire vigyázzunk, hogyan védekezzünk az ilyesmi ellen. Bemutatja a legnépszerűbb pókerváltozatokat (ötlapos cserélős póker, ötlapos és hétlapos stud, Texas hold'em, Omaha), a kaszinóban (a bank ellen) játszott variációkat (Karibi stud, Pai gow, stb), de kitér a pókerautomatákon játszható játékokra, sőt a kockapókerre is. Minden egyes variációnál stratégiákat javasol, melyeket a játékos az ellenfelek erősségéhez és gyenge pontjaihoz, az adott játék sajátosságaihoz igazítva rugalmasan alkalmazhat, így növelve nyerési esélyeit.

Ha már kellően felkészültnek érezzük magunkat, jöhet a versenypóker: megismerkedhetünk az alapvető versenyfajtákkal, a fontosabb díjakkal, a nagyobb bajnokságokkal, s játéktippeket is kapunk. Egy-egy fejezet foglalkozik azzal is, milyen sajátosságai, előnyei és hátrányai, illetve esetleges veszélyei lehetnek annak, ha házi játszmákon veszünk részt, ha az interneten vagy a kaszinóban játszunk. Olyan dolgokra is kitér, mint az asztali etikett (magán játszmákon vagy a kaszinóban), a törvényi szabályozás, vagy hogy adott esetekben milyen és mekkora költségekkel kell számolnunk, stb. A könyv végén még néhány hasznos információ és egy szójegyzék is található.

A Hogyan nyerjünk pókeren? tehát tulajdonképpen "önképző kézikönyv", és mint ilyen, igazi hiánypótló mű a magyar könyvpiacon. Jó kézikönyvhöz illően rövid és velős, a felépítése jól áttekinthető és világos, s a megértést számos ábra segíti. Elolvashatjuk elejétől a végéig is, vagy ha már tudjuk, mire vagyunk kíváncsiak, azt könnyen, gyorsan fellapozhatjuk benne.

Akik korábban csak annyit tudtak a pókerről, hogy "valami kártyajátékféle", a könyv elolvasása után - ahogy a költő mondja - már "régi, simlis pókeres"-nek érezhetik magukat. A haladók is felfrissíthetik a tudásukat, esetleg újabb pókerváltozatokhoz vagy helyszínekhez kaphatnak kedvet, és általánosságban növelhetik a nyerési esélyeiket, akár a bajnokságokon is. Még az igazi profik is akadhatnak itt érdekes és hasznos információkra. Kiválóan alkalmas a könyv karácsonyi ajándéknak az aggódó hozzátartozók számára, akik ebből megérthetik végre, hogy - a megfelelő tudás és tapasztalat birtokában persze - a póker elsősorban logikai-stratégiai, nem pedig szerencsejáték; vagy a barátoknak és ismerősöknek, hogy bevezessük őket a póker világába. Ez utóbbi azonban erősen ellenjavallt abban az esetben, ha szeretnénk csúnyán megkopasztani őket.

Jaffa Kiadó, Budapest, 2006 (174 o.)
Fordította: Köves Katalin és Kúnos Linda