Implied odds

Az implied oddsal már a Pókersuli első részében is foglalkoztam. Az alapelv természetesen most is ugyanaz, de a no-limit licitstruktúra hatásai miatt ezt is át kell kicsit értékelni. Ebben a fejezetben azt nézzük meg, hogy mire kell figyelni, illetve mit kell máshogy számolni, ha egy no-limit partiban akarunk az implied oddsal számolni. A továbbolvasás előtt most se árt némi ismétlés először! Tessék szépen átolvasni a limites verzió megfelelő fejezetét!

Amikor implied oddsot számoltunk a limites játékban, a történet általában arról szólt, hogy a szükséges zsetonmennyiség jelentős része már benn van a potban, de még hiányzik pár tét ahhoz, hogy meglegyen az a potméret, amivel a várható értékünk pozitív lesz. Ez azt jelenti, hogy a flopnál 30-50, a turnnél pedig akár 70-80%-a - vagy akár több is - is benn volt már a végleges potnak. (Épp ezért nem is volt nagy jelentősége a legkisebb, leglazább asztalokon az implied oddsnak: Alig-alig volt olyan helyzet, amikor e miatt billent át egy szituáció várható értéke pozitívba.)

A no-limit, illetve pot-limites játékokban a flop előtt általában csak a végleges kassza töredéke kerül be az asztalra. Itt a flopnál sokszor csak a végleges pot 20-30, a turnél pedig 40-50%-a van benn a annak a pénznek, ami az adott partiban végül a nyertesé lesz.

Ez azt jelenti, hogy az implied oddsnak sokkal-sokkal nagyobb szerepe van, mit a limites játékokban. Nagyon sok húzólap egyszerűen nem is lehet nyereséges a nélkül, hogy az implied oddsot is beleszámolnánk a várható nyereségbe! Azaz gyakorlatilag minden partiban számolni kell azokkal a zsetonokkal is, amit majd a későbbi licitkörökben tervezünk megnyerni!

A fentiekből viszont következik egy másik nagyon fontos tényező is: Mivel a limites játékban az utolsó tét csak az aktuális potméret 10-15% volt, igen jó eséllyel számíthattunk arra, hogy az ellenfél tényleg meg is fogja adni azt. Illetve, ha esetleg mégse adja meg, akkor a kalkulált pot-méretnek - és így a hosszútávra számított várható értékünknek - csak a töredékét bukjuk el. Tekintve hogy néha-néha még extra tétet is ki lehetett húzni egy-egy szituációban, összességében ettől nem lett veszteséges a játékunk az adott helyzetben. (Vagy ha esetenként mégis, az csak minimálisan érintette a teljes játékunk nyereségességét.)

NL licitstruktúra esetén gyökeresen változik a helyzet: Amikor egy játék-szituáció várható értékét számoljuk, az adott partiban tervezett nyereség igen nagy százaléka - estenként akár több, mint a fele(!) is - az implied oddsra épül! Ha nem jön a lapunk, akkor bukjuk a várhatóérték-képletben szereplő teljes tétünket, viszont ha nyerünk és az ellenfél akár csak 1-2 esetben nem fizet ki, akkor a hosszútávú bevétel jóval elmaradhat a kalkulálttól! Azaz igen keményen leronthatja a teljes nyereséget!

Ugyancsak komoly súllyal esnek már latba azok az esetek is, amik felett a limites játékban elegánsan átsiklottunk: Amikor bejön a lapunk, amire vártunk, de az ellenfél túlhúz bennünket. Pl. ha ugyanazzal a lappal lesz meg a színünk, mint az ellenfélnek a full. Ez ráadásul nagyon sokszor nem egyszerűen a korábban betett tétünkbe kerül, hanem rengeteg extra zsetonba vagy akár a teljes beülőnkbe is, ha nem hisszük el a jobb lapját amikor visszaemel...

Nézzük tehát végig, hogy mik azok a körülmények, amik befolyásolhatják az implied oddsal együtt számolt várható értéket egy partiban:

1. Az ellenfél nem adja meg azt a tétet, amivel még számoltunk. Ez a legdurvább faktor. Mivel a tétek minden utcában az aktuális pottal arányosak, az általunk elvárt tétre pedig pont az utolsó licitkörben számítunk, ha ez elmarad, a tényleges nyereség csak töredéke lesz annak, mint amire számítva a partiban maradtunk.

2. Bejön a lapunk, de az ellenfél túlhúz. Azaz egy olyan esetben is veszítünk, amiben a számolásunk szerint nyernünk kellett volna. Ezek szerencsére elég ritka esetek.

2.1. Ha flushre várunk, a legtipikusabb, amikor pont egy olyan lappal érkezik meg a színünk, amivel duplázódik a board. A másik veszély ilyenkor az, ha az ellenfélnél esetleg nagyobb flush-húzó van.

2.2. Ha sorra várunk, a duplázódás szerencsére kiesik (Illetve csak úgy lehet, hogy nekünk turnre leesik a sor, ő meg riverre fullosodik), de itt komoly százalékokat veszíthetünk, ha pl. az ellenfélnek is bejön a sora és felezünk. Arról nem is beszélve, ha neki nagyobb sora lesz ugyanazzal a lappal.

2.3. Ha set-re várunk akkor a magasabb set a legnagyobb veszély, illetve az esetleges backdoor sorok és színek, amikkel túlhúzhat az ellenfél.

Van persze néhány olyan tényező is, ami a mi esélyeinket növeli:

1. Az ellenfélnél nem is az a lap van, amit reprezentál, így kis párral vagy akár csak magas lappal is nyerhetünk. (Viszont mivel ilyenkor általában passzolgatás van a riverig, a nyeremény messze elmarad az extra téttel együtt számolt kasszától.)

2. Passzívan játszik az ellenfél és kapunk egy ingyenlapot, ami növeli az esélyét, hogy behúzunk. (Ez félig-meddig része az előző pontnak is.)

3. Nekünk is bejöhet valami backdoor sor vagy szín.

Végül van egy olyan körülmény is, ami egyszerre lehet jó és rossz is: Ha van még valaki játékban rajtunk és a nyitó játékoson kívül. Ha ugyanis ez a játékos is benn marad a partiban, akkor az általa betett tétek is növelik a nyereségünket ha bejön a lap. Más részről viszont egy újabb veszélyforrást is jelent, aki túlhúzhat. Arról nem is beszélve, hogy ha ez a másik játékos mögöttünk ül, és emel miután mi megadtuk a tétet, akkor akár teljesen le is rombolhatja az implied oddsunkat és dobnunk kell...

A fenti tényezőkkel az a legnagyobb gond, hogy nagyon nehéz őket számszerűsíteni, de az azért elég jól látszik, hogy a negatív hatások sokkal jelentősebbek. Azaz amikor implied odds-ot számolunk, ezeket valamilyen formában érvényesíteni kell a képletben is. Nos, pontos értékeket nem igazán lehet mondani, de szerintem elég jó közelítés az, hogy miután kiszámoltad az outjaid alapján a nyerési esélyedet, az így kapott értéket csökkented 20-50%-al.

Nézzünk egy példát:

Korai pozícióból emel egy viszonylag feszes játékos 6BB-t. Mindenki dobja, neked pedig ♣5♦5 van a kezedben a buttonon. Elég jó esélyt látsz arra, hogy az emelőnél magas pár van, amit nem fog eldobni, és így csak akkor nyerhetsz, ha bejön a set. Akkor viszont igen jó eséllyel allinig fogtok jutni. Azt már tudja mindenki, hogy a floppolt set esélye nagyjából 1/8. Azaz ha megadod a 6BB-s emelést, akkor legalább 48 BB-t kell nyerni minden alkalommal, amikor bejön a set, ahhoz, hogy hosszútávon nyereséges legyen a megadás. Viszont a fent említett módosító körülmények miatt (néha mégse nyerünk, illetve néha nem fizetnek ki) csökkentsük az 1/8-nyi nyerési esélyt 25%-al, azaz 1/10-re. Azaz így már nem 48 BB, hanem 60 BB a cél. Tehát ha pl. az emelő játékos előtt csak fél beülő (50 BB) volt a parti kezdetén, akkor egyszerűen nem tudunk tőle annyit nyerni, amivel hosszútávon nyereséges lehetne a játékunk, azaz dobni kell. Ha 60 BB-nél több zsetonnal kezdte a játékot, akkor viszont megadhatjuk az emelést.

Másik példa:

Korai pozícióból min-raise-el valaki, Nálad ismét ♣5♦5 van a nagyvakon, összesen öten néztek flopot. A flop ♦2♥6♠8, az eredeti emelő minimumot nyit, ketten megadják. A pot eddig 12 BB, és Te jössz. Kb 1/24 az esélye, hogy behúzod a két outodat, de ezt csökkentsük egy kicsit, mondjuk számoljunk 1/30-al. Azaz ha megadod a tétet, akkor a következő két licitkörben még 18 BB-t kell nyerned ahhoz, hogy hosszútávon nyereséges legyél. Három játékos van még játékban rajtad kívül, és ez a 18BB csak másfélszerese az aktuális potnak, azaz egész kis tétekkel is elérhető, hogy fizessenek ennyit, ezért megadod a tétet. A turn: ♣4. Az eredeti emelő ismét 1 BB-vel nyit és csak egy játékos adja meg. A pot most 15 BB, ha bejön egy ötös a riverre, akkor egy potnyi nyitással pont meglehet a szükséges 30 BB-s kassza, ami ahhoz kell, hogy nyereséges legyen a megadás. Igen ám, de ha 5-ös jön a riverre, akkor bármilyen 3-assal vagy 7-essel sora lehet a másik megadó játékosnak. (Abszolút nem kizárható, hogy pl. 78 vagy A3 szerű lapokkal van játékban) Azaz jelentősen megnő a kockázata annak, hogy nem fogsz nyerni akkor sem, ha bejön a lapod! Nem baj, csökkentsük a várható nyerési esélyünket kicsit jobban, mondjuk 1/40-re. Ekkor viszont már 40 BB-t kell nyernünk összesen, azaz jóval a pot fölött kell majd hívnunk egy olyan boardon, ahol virít, hogy kétféle képen is lehet sor. (Ráadásul két kis lappal, ami az emelő szerint simán lehetne nálunk is, mint nagyvaknál.) Ki az aki megadna egy ekkora tétet? Nos, pontosan az, akinél sor van! Azaz gyakorlatilag lehetetlen, hogy nyerjünk annyit a riveren, hogy meglegyen a hosszútávú nyereségünk. El kell dobni az 55-t még az 1 BB-s hívásra is!

Tudom, hogy elég hasraütés szerűnek tűnik ez a 20-50%-os módosítás, de ahogy gyűlik majd a játéktapasztalatod, Te is egyre inkább érezni fogod, hogy milyen helyzetben nagyjából mire számíthatsz. Alapból használj mindenhol 20-25%-os csökkentést, és ha nagyon feszes az ellenfeled vagy veszélyes a board, akkor számolj a legpesszimistább változattal. Pl. a fenti speciális esetek vagy színhúzó duplikálódott boardon vagy sorhúzó amikor két egyforma színű lap is van lenn. (Tudom, hogy az utóbbi esetekben néhányan azt tanácsolnák, hogy egyáltalán ne is játssz húzólapra, de szerintem mikro-téten - a megfelelően módosított implied-odd megléte esetén - azért elég sokszor meg lehet próbálni.)

Ha nagyon kockázatkerülő játékost játszol (mert pl. kicsi a bankrollod), akkor lehetsz még kritikusabb, azaz csökkentheted alapból 30-35%-al is a várható nyerési esélyed a képletben. Magasabb téten, kemény, agresszív ellenfelek ellen biztos nem élnél meg ilyen hozzáállással, de mikro-téten még ilyen óvatos játékkal is bőven lehetsz nyereséges.

Selindek