Sorozatosan kapom az e-maileket, amelyekben ezt a kérdést teszik fel nekem. Általában fiatal játékosoktól jönnek, akiknek nem tetszik a 9-5-ig tartó munkaidő gondolata. Nos, ahelyett, hogy egyesével válaszoljak ezekre az e- mailekre, azt gondoltam, egyszer és mindenkorra megválaszolom őket a rovatomban.
A döntésem, hogy profivá válok, nem volt tudatos. Csak úgy megtörtént velem. Egy reggel felébredtem, és megállapítottam: "OK, azt hiszem, ebből fogok megélni." Nem volt hivatalos jelentkezési lap, amit alá kellett volna írnom, sem megbeszélés, amire el kellett volna mennem. 1999 januárjában döntöttem el véglegesen, hogy hátralévő életemben hivatásos pókerjátékos akarok lenni.
Mielőtt meghoztam volna ezt a döntést 1996-ban és 1997-ben szűkösen utaztam végig a versenykörutat. 1998-ban viszont már jóval többet kezdtem utazni. Las Vegas volt az a megálló, amit a leginkább élveztem, és végül elhatároztam, hogy ezt választom otthonomul.
Pókerezésből élni megfelelőnek látszott számomra, de nem vagyok biztos benne, hogy a napi robot vonzó lenne számodra, ha tudnád, mivel is jár.
Mint pókerjátékos magad rendelkezel az időd felett, de ennek a szabadságnak megvannak a lehetséges árnyoldalai. Érezted valaha magad betegnek egy hónapig? Nos, pókerjátékosként senki sem fog kirúgni, ha nem mutatkozol. Akkor vehetsz ki egy hetet, amikor csak akarsz - ez így van, amíg csak a számlák nem kezdenek halomba gyűlni, és rá nem jössz, hogy ebben a hónapban nem dolgoztál elég keményen, hogy fedezd a kiadásaidat. A póker szabadsága könnyen lustaságba csaphat át!
A póker nagyszerű, mivel nem kell megfelelned egy főnöknek, ugyanakkor senki sem írja alá a fizetési csekkedet. Aligha stabil foglalkozás. Ha lazítasz, a kártyatőkéd fogja megsínyleni. Néha, még ha keményen dolgozol is, nem jól jönnek a kártyák. Így sosem tudhatod igazán, mennyit is fogsz keresni egy hónapban, ami különösen nyomasztó lehet, amikor pár nap múlva esedékes a lakbér.
Nehéz megállapítanom, vajon valaki alkalmas-e hivatásos pókerjátékosnak, ha nem láttam játszani. Nehéz megmondani, mennyire játszik jól valaki, pusztán egy e-mailből, mely szerint "Jó 15$/30$-os hold'em játékos vagyok..." Így általában azt tanácsolom az embereknek, hogy tartsák meg az állásukat. Ez nem azt jelenti, hogy adják fel pókerrel kapcsolatos álmaikat, ez csupán egy biztonságosabb módja a kezdésnek.
Mivel van rendes munkád, könnyebben fogod elviselni a veszteségeidet. Nem kell amiatt aggódnod, hogy a pókerből fizeted a lakbért, hiszen erre ott a munkád. Bármi, ami csökkenti a stresszt, ami a megélhetésért való játékból ered, jó dolog. Inkább egészítsd ki a jövedelmed pókerezéssel, mintsem egy kártya felfordításától függjön, lesz-e mit enned!
Ez kicsit úgy hangozhat, mintha el akarnálak tántorítani benneteket attól, hogy hivatásossá váljatok, de inkább vagyok realista, mint bármi más. A póker elterjedése ellenére még mindig csak kevés játékos van, aki gazdag, sikeres életmódot biztosíthat magának a pókerrel.
Ha elhatározod, hogy képes vagy kezelni a bukásokat és a felemelkedéseket, és teljes időben pókerrel akarsz foglalkozni, meg kell hoznod néhány döntést. El kell döntened, milyen keményen akarsz dolgozni, mikor akarsz dolgozni, és mennyit akarsz kockáztatni (milyen téteken játszol). Ezek legtöbbjét már érintettem egy korábbi írásomban, melynek címe: Időre játssz, ne eredményre!
Van még egy dolog, ami a rendes munkahely megtartásával megvalósul: "Mindig hagyj magadnak egy kiutat!". Ezek Knish híres szavai a Pókerarcok című filmből. Legyen egy mentő terved, ha ez az egész póker dolog nem jön be neked. Ha így lesz, ne légy elkeseredve. Az én véleményem szerint - és ezt gondolja nagyon sok magas téten játszó pókerjátékos is, akit megkérdeztem -, ezer játékosból, aki pókerezésből próbál megélni, egy lesz igazán sikeres. Természetesen a sikerről való elképzelésük talán nem olyan szerény, mint a tied, de ezzel képet kaphattál a dologról.
Vésd az eszedbe: ha egy akarsz lenni az ezerből, elszántnak kell lenned. Mindig komolyan kell venned a játékot, összpontosítani, és állandóan tanulni.
Daniel Negreanu ©
A cikk eredetileg a CardPlayer magazinban jelent meg.
Fordította: Makó Katalin
"A szerencse a tervezés és a munka mellékterméke" Wesley Branch Rickey
"A szerencse a tervezés és a munka mellékterméke" Wesley Branch Rickey
"A szerencse a tervezés és a munka mellékterméke" Wesley Branch Rickey
"A szerencse a tervezés és a munka mellékterméke" Wesley Branch Rickey