Póker - online poker fórum - ophu
OPHU - a legrégebbi magyar online póker közösség.
Emlékszem, hogy egy játékos, aki figyelt egy magas alapú limites hold?em játékot egy ideig, azt mondta nekem: ?Rettenetesen sokat licitálnak, de legtöbbször nincs valami erős lapjuk.?. Nehezen vitatkozhattam volna a megfigyelésével, mivel a nagy játékokban sok leosztásban alakul ki harc ? sokkal gyakrabban, mint amennyiszer a jó lapok előfordulása igazolná. Mi történik? A magas alapú játékosok nem törődnek a saját szabályaikkal?
Egy holdem játékban ha flopnál nyitsz abban a hiszemben, hogy tied a legjobb lap, jó, ha a lapod javul turnnél. De a valóságban ez nem sokszor történik meg, különösen ha legjobb párod vagy asztalnál magasabb párod van. Legjobb párral rendszerint öt outod van, hogy értelmesen javuljon a lapod, egy asztalnál magasabb párral csak kettő. Így boldog lehetsz, ha semleges kártyát kapsz, és továbbra is vezetsz az ellenfeleid előtt...
Egy pókerleosztás végén, egy kritikus pontnál egy játékos nyit, és a mester rámered. Vajon az van a nyitónál, ami ehhez a nyitáshoz kell, vagy sem? A mester elcsíp egy jelzést, úgy értékeli, erős lap van az ellenfélnél, és nagyon helyesen bedobja. A mester félelmetes képessége, mellyel kiismeri a játékosokat, ismét kifizetődött, mivel az ellenfele a nut lapot villantja felé, mielőtt besöpri a potot.
Egy korábbi írásom arról szólt, hogyan alkalmazható néhány backgammon elképzelés a pókerre. A kapcsolat nem meglepő, mivel mindkettő szerencsejáték. Ebben a cikkben arról szeretnék írni, hogy néhány más általam játszott játék szintén olyan stratégiákat használ, amelyek a pókerben is segíthetnek. A sakkra és a bridzsre általában nem szerencsejátékként gondolnak (bár gyakran azzá válnak, amikor én játszok), mégis sok közös alapelvük van a pókerrel.
Sokan tudják, hogy nem csak pókerezem, egyáltalán nem. Megszállottan sakkozom, bridzselek, backgammonozok, és sok mást is játszom. Sokoldalú játékosként lenyűgöz a játékok hasonlósága: szabadon kölcsönvehetek egy elképzelést az egyik játékból, és használhatom a másikban. A backgammon fogalmait könnyen összehasonlíthatjuk a pókeréivel, mivel a szerencsejáték mindkettőben állandó elem, nem pedig kivételes eset...
Rengeteg mítosz és féligazság merül fel, amikor a limit nélküli hold?em stratégiája kerül szóba. Nézzünk meg néhányat!
Egy pókerprobléma bevezetéseként egy backgammon dilemmát tárok eléd. Ó, nem ismered a backgammont? Annyi baj legyen, mivel csak a szerencsejátékhoz kell egy kicsit értened. A backgammonból bennünket csak a duplázó kocka érdekel...
Minél több tapasztalatot szerzel valamiben, annál helyesebben ítéled meg a különböző eseteket. Egy apró különbség óriási hatással lehet egy döntésre, így megtanulod megfigyelni az olyan dolgokat is, amelyek elsőre nem tűnnek jelentősnek. Ha a mérleg két oldala nagyjából egyensúlyban van, egy kis kavics is lehúzhatja a mérleg karját. Ráadásul néhány ilyen ?kavics? inkább sziklának látszik egy tapasztaltabb játékos szemében. Lássuk, hogyan működik ez a ?gyakorlott szem? néhány pókeres helyzetben! Megnézünk néhány ?apró? különbséget, melyek egy döntést épp ellenkezőjére fordítanak...
Számos alkalommal nyitunk az utolsó előtti licitkörben azért, hogy az utolsó licitkörben ingyen terítés legyen. Ez nagyon fontos fogalom a pókerben. Csak akkor érdemes turnnél azért licitálnunk, hogy az ellenfelünk passzoljon rivernél, ha jó pozícióban vagyunk. Az ingyen terítés különösen fontos a hold?emben, mert a turnnél való licitálás elengedhetetlen a sikerhez. A hold?emben sokkal nagyobb eséllyel megnyerhető a pot az utolsó előtti licitkörben való nyitással, mint például a hétlapos studban, mert ott a hatodik utcában nem duplázódik meg a tét az előzőhöz képest. Ha az ellenfél egy fél tétet tart emelés nélkül, reménykedhetünk abban, hogy nem fog tartani egy teljeset...
A pókerjátékos egy kapitány, aki a saját hajóját kormányozza. Azt reméli, baleset nélkül célhoz ér, de néha rosszra fordulnak a dolgok. Ha a hajó léket kap, van oka aggódni. Ez lehet apró kellemetlenség, de akár elsüllyesztheti a hajót is. Persze minden kapitány bolond, aki nem tömi be a léket, miután rábukkant...
A hold?emhez vagy az Omahához hasonló, közös kártyákat tartalmazó játékokban kulcskérdés arra figyelni, hogy a minket segítő asztali kártyák milyen hatással vannak az ellenfelek lehetséges lapjaira. Ha két vagy több játékost is segít egy kártya, akkor ők rendszerint sok pénzt raknak a potba, de a végén csak egyikük fog mosolyogni (feltételezve, hogy nincs osztás). Mi akarunk lenni azok, akik felvillantják hófehér fogaikat és besöprik a zsetonokat...
A cikk címe utalhatna lowballra vagy esetleg olyan lapcserés játékra, ahol a legmagasabb lap nyer (Az eredeti cím The One-Card Draw volt, és a draw a lapcserés játékok gyűjtőneve is. A fordító megjegyzése). De valójában a hold?emben is van ?egykártyás húzólap?. Arra a helyzetre gondolok, amikor egy sor három kártyája az asztalon van és neked van egy hozzájuk illeszkedő negyedik. Ez éppúgy nyitott végű sorhúzólapot biztosít neked, mint a normális típusú (kétkártyás húzólap, amikor mindkét kezedben lévő lapot fel kell használnod), vagyis néhány különböző kártya segítségével sorrá egészülhet ki. Íme egy példa: A-T van a kezedben, és a flop J-9-8. Az asztalból és a kezedből kialakítható a J-T-9-8 sorhúzólap, amit egy dáma vagy egy 7 teljessé tesz. Ez azt jelenti, hogy a szokásos számú outod van egy sorhoz, nyolc ? de ezekkel az outokkal valóban győztes lapod alakul ki? ...
Az előző két írásomban elmagyaráztam, hogy társszerzőm, Jim Brier és én a könyvünk, a Middle Limit Hold?em újranyomásán dolgozunk, és így lehetőségünk van megváltoztatni benne néhány választ, amit a felvetett pókerproblémákra adtunk. A mostani cikkben közölt két leosztás abból a kilencből való, amelyeket átnéztünk. Ezek sok vitát gerjesztettek, amelyekben mindkét oldalról számos szakértő vett részt. A 8. és a 9. leosztást tárgyaljuk most, mert az előző hét már szerepelt a korábbi írásaimban...
Az előző két írásomban elmagyaráztam, hogy társszerzőm, Jim Brier és én a könyvünk, a Middle Limit Hold?em újranyomásán dolgozunk, és így lehetőségünk van megváltoztatni benne néhány választ, amit a felvetett pókerproblémákra adtunk. Az előző és a mostani cikkben közölt leosztások abból a kilencből valók, amelyeket átnéztünk. Ezek sok vitát gerjesztettek, amelyekben mindkét oldalról számos szakértő vett részt. Végül csak egy leosztást vettünk ki a könyvből és a többire adott válaszainkat nem változtattuk meg (bár a jobb érthetőség kedvéért némelyiket átírtuk). Lássunk pár problémát, ami vitát okozott! Az 5. leosztással kezdem, mert az előző négy már szerepelt a korábbi írásaimban...
Az előző írásomban elmondtam, hogy társszerzőm, Jim Brier, és én a könyvünk, a Middle Limit Hold?em újranyomásán dolgozunk, és így lehetőségünk van megváltoztatni benne néhány választ, amit a pókerproblémákra adtunk. Az előző és a mostani cikkben felvetett zűrös esetek abból a kilencből valók, amiket átnéztünk. Ezek sok vitát gerjesztettek, amelyekben mindkét oldalról számos szakértő vett részt. Végül csak egy leosztást vettünk ki a könyvből és a többire adott válaszainkat nem változtattuk meg (bár a könnyebb érthetőség kedvéért némelyiket átírtuk). Lássunk pár problémát, ami vitát okozott! A 3. leosztással kezdem, mert az 1. és a 2. már szerepelt az előző írásomban...
2002 januárjában társszerzőmmel, Jim Brierrel kiadtunk egy könyvet, amelyet Middle Limit Holdem Pokernek hívnak. Az először kinyomtatott 4000 példány már elkelt, így készülünk az utánnyomásra. Nem változtatunk olyan sokat, hogy új kiadásnak számítson, de ki akarjuk használni a helyzet előnyét, és elvégzünk minden szükséges változtatást...
Kaptam mostanában egy e-mailt, amely egy vaklopásra vonatkozó limit nélküli hold?em kérdést tartalmazott. Íme a szöveg (egészen kicsit átszerkesztettem az érthetőség kedvéért):
?A kérdésem a nyitó emelésre vonatkozik, és hogy mekkorának kell lennie az emelésnek. Értem, hogy általában a nagy vak három és félszeresét szokták használni. Számos könyvet elolvastam és sok kutatást végeztem, és azt találtam, hogy a zsetonok növelésének egyik legjobb eszköze a vaklopás nem emelt pot esetén középső-hátsó illetve hátsó pozícióból. Az ilyen lopáshoz szükséges lapokról olyasmit olvastam, hogy bármivel meg lehet próbálni A-x-től vagy K-x-től kezdve bármilyen két kártyáig, amelyek nagyobbak hatosnál. De én úgy találtam, hogy amikor visszaemelnek rád, és eldobod a lapot, akkor csak elveszted a nagy vak három és félszeresét azért a kísérletért, hogy a nagy vak másfélszeresét (plusz a kezdőtéteket, ha vannak) megnyerd. Így ha háromból kétszer sikerrel jársz, még mindig mínuszban vagy. ?
A holdemben, amikor a kezedben lévő párnál magasabb kártya jön le flopnál, gyakran nehéz döntést kell hoznod. (Két magasabb megkönnyíti a játékot, be kell dobnod, ha valaki nyit.) A magasabb kártya azt jelenti, hogy könnyen lehet, hogy az asztal legnagyobb kártyájával kialakult párral egyik ellenfeled megvert, hacsak nem vagy elég szerencsés ahhoz, hogy bejöjjön az 1:7-nél rosszabb esélyed, hogy egy drillt kapj flopra. Ha nem a tiéd a legjobb lap, akkor a javulás valószínűsége lehangolóan csekély: két outod van a 47-ből a következő kártyánál vagyis 1:22,5 az esélyed. Mit kellene tenned?
Ha minden leosztást ugyanúgy játszol, az ellenfeleid kiismernek, hozzád igazítják a játékukat és csökkentik a nyereségedet. Minden pókerjátékosnak meg kell tanulnia, hogyan variálja a játékát, hogy bizonytalanságban tartsa az ellenfeleit. Íme néhány tanács, hogyan változtatgasd a játékodat hatékonyan...
Mi tesz egy jó játékost sikeressé? A pókerjátékosok folyamatosan keresik a menő játékosok titkát vagy titkait, és remélik, hogy ezeket maguk is alkalmazhatják. Az igazság az, hogy egy jó játékos a képességek széles körét birtokolja, s ez választja el a tömegektől. Ennek ellenére van néhány licitálási trükk, amit leginkább vagy szinte kizárólag a legjobb játékosok használnak. Sorra veszek néhányat ezen eszközök közül azt is megnézve, hogyan alkalmazhatók egy limites hold?em játékban...
Kevés pókerjáték annyira szórakoztató, mint a passz utáni emelés (check-raise). A passzal úgy teszel, mintha gyenge lenne a lapod, az ellenfél nyitással próbálja meg kihasználni a ?gyengeséget?, aztán a helyére teszed az emeléssel, ami tudatja vele, kinél is van az erő. Élvezetes belépni egy telefonfülkébe, letépni magadról a hétköznapi öltözékedet, és Supermanként kilépni...
Egy korábbi írásomban azt tárgyaltam, hogyan húzzuk meg a határt az indulólapok és a flop előtt eldobandó lapok között. Egy másik hely, ahol határokat húzhatunk, a velünk szembenálló ellenfelek száma. Az új könyvem, a Middle Limit Hold?em Poker, amelyet barátommal, Jim Brierrel együtt írtam, és amely (ha számításom helyes) épp akkor jelenik meg, amikor ezeket a szavakat olvasod, nagy hangsúlyt fektet a leosztásban résztvevő ellenfelek számára. (A könyv azóta megjelent. A fordító megjegyzése) Egy vagy kettő ellen rendkívül agresszíven pókerezünk. Négy vagy több ellen nem cifrázzuk: csak jó lapokkal játszunk.
Egy intenetes pókeriskola megkérte Jim Briert ? akivel együtt írtam a Middle Limit Holdem Poker című könyvet ?, hogy állítson össze egy tesztet a könyvünkhöz, amit a hold?em tanfolyamhoz ajánlottak. Ezek a kérdések az ő tesztjéből valók, de átdolgoztam őket, hogy jobban megfeleljenek egy cikk követelményeinek...
