Köszi a választ, itt is, és privátban is. Ehhez a területhez sajnos nem nagyon értek, viszont van ismerősöm a szektorban, aki megerősítette, hogy nagyon nehéz megfelelő tudású kezdő informatikust találni, aminek nyilván az oktatási rendszer hiányossága/hibái a fő oka. Ez az indexes videó pont a témába vág, esetleg megpróbálhatnád a GreenFox-ot megnézni. [url=https://index.hu/video/2018/01/05/probalt_mostanaban_magyarorszagon_programozot_talalni/]Index video[/url]

GL viszont, BUÉK ;)

Köszönöm a kommentet, a gratulációt. Írtam privátban, de a lényeget itt is megírom név nélkül. Bár csak egy egyetemről van konkrét tapasztalatom, több hasonló történetet hallottam már, mint az enyém. Amikor az első analízis órán a tanárnak beletört a bicskája a másodfokú egyenletbe, az meg is határozta onnantól az analízissel való kapcsolatomat. Sajnos az a tapasztalatom, hogy nagyon sok alkalmatlan ember választotta a tanári pályát kb. nulla pedagógia érzékkel, és bizony hiányos tudással, nem megfelelő koncentráció képességgel. Sokan közülük ráadásul úgy gondolják, hogy ők már egyszer tanultak, nekik többet nem kell - ezért volt az, hogy diavetítőn mutogatták, vagy talán még mind a mai napig mutogatják a tanárok, hogy milyen remek hordozóeszköz a floppylemez, aztán arról még talán elhangzik egy félmondat, hogy van pendrive, de hogy a felhő nem csak egy meteorológiai fogalom, arról már nem esik szó. Az egyetemek többségén karcolgatják a felszínt, belecsipegetnek mindenfélébe, de nincs idő és lehetőség arra, hogy valóban megtanítsanak valakit programozni. Két félév nem elég egy programozási nyelv megtanulására, főként, ha az egyetemi gépek 30-40%-a alkalmatlan a használatra... Nekem az a meglátásom, hogy jobban jár valaki, ha megtanul egy konkrét programozási nyelvet egy épkézláb tanfolyamon, vagy akár grafikai programokat használni, mert akkor biztosan lesz munkája. Ellenben ha valaki csak elvégez egy egyetemet, papírja ugyan lesz, de attól még nem lesz tudása. Ezt azért érdemes megjegyeznem, mert én abban a hitben voltam középiskolásként - gondolom nem egyedül - hogy ha bejárok az egyetemen rendesen az órákra, és otthon készülök, akkor majd megtanulok programozni. Nos, ez nem így működött, ha valaki nem úgy ment oda, hogy már tudott alap, de inkább középszinten programozni, annak kb. esélye sem volt, hogy elvégezze az egyetemet. Azokért kapkodtak, akik már eleve középiskolában is tanultak már programozást, azzal töltötték az egyetemen kb. minden szabadidejüket 1-1 estét leszámítva, hogy programozzanak. Félre ne érts, nem az ellen van kifogásom, hogy az órákon túl képezze magát az ember, ez természetes. Csak hogy a szöveg az, hogy az egyetemen majd megtanulsz programozni. Igen ám, de nem az órán. hanem akkor, ha már eleve tudsz valamennyire, jól beilleszkedsz, és szabadidőben összeülsz a többiekkel. Gyakorlaton meg nyilván 15-20 fős csoportban lehetetlen mindenkihez odamenni, és elmagyarázni, ha valamit nem ért. Előadásokon a tanárok jó része felolvassa/elmondja a diákon látottakat, amiknek vagy van értelme, vagy nem, de ezt egyedül is meg tudod tenni. Picit kisarkítva azt is mondhatnám, több értelme van, ha be sem iratkozol az egyetemre, csak bejársz, és összehaverkodsz olyanokkal, akiket minden nap ott látsz programozni közösen az aulákban, használhatóbb tudást fogsz felszedni, mint az előadásokon vagy a gyakorlatok többségén. Én elpazarolt időnek érzem a mai napig az egyetemen töltött időt, ebben közrejátszik az is, hogy én nem vagyok egy ilyen csoportokban magát jól érző ember, és bizony szeretem, ha van szabadidőm. Ha ma állnék neki, akkor nem állnék neki. Helyette kitanulnék normálisan olyasvalamit, amivel szeretnék foglalkozni, mindezt olyan tanfolyamon, ahol valóban használható tudást adnak a kezembe.

Egy közeli barát v. családtag elvesztése hatalmas trauma. Ezt nem könnyű feldolgozni, elcsépelten hangzik, de ezen csak az idő segít valamennyire. Tornagyőzelem, akár osztás, akár nem, mindig jó érzés, és jár érte a gratuláció téttől, mezőnytől függetlenül. Ennek örülni kell. Arra kíváncsi lennék, hogy pontosan melyik egyetem, milyen diplomáról van szó, na nem azért mintha snookereznék, de azért a jobb egyetemeken végzetteket két kézzel kapkodják bizonyos szektorokban a munkaerőpiacon. Mivel én is interjúztattam jópár embert az elmúlt egy évben, tényleg érdekelne, hogy mit tartasz ennyire értéktelennek és persze a miért is érdekelne. Akár itt, akár privátban. GL és BUÉK!

Nem állíthatom biztosra, de nem hinném.

Nyugodjék békében a barátod! (Szerinted volt bármilyen köze a pókerhez az események ilyen tragikus végkifejletének?)

Mert akkor ki tudta volna zárni Baumann kezéből a A7s-et, marad a 77. (feltételezve, hogy Baumann nem megy allin 55-el)

Ezt, hogy kell érteni: "Selbstnek is erre a következtetésre kellett volna jutnia, azonban nem tudott meghozni egy ilyen hősies döntést, és megadott. Amikor meglátta a heteseket, kijelentette, hogy ha nála lett volna az ?A?A akkor dob... Bármilyen hihetetlennek tűnik egy ilyen hőstett de 100%-ig biztos vagyok benne, hogy így is tett volna. "

Nem gondolnám én sem, hogy csodaplaya, mindenesetre kevés játékost láttam ilyen összeszedetten gondolkodni még a profik közül is. Átsiklott egy-két dolgon, leginkább azon csodálkozom, hogy miért volt olyan biztos abban, hogy preflop megadott volna Baumann A7-tel. Valószínű Selbst is úgy volt vele, hogy az 55 csak megadna, félvén attól, hogy lehet kint ász full is. Nem ismerem ugyan az asztal dinamikáját, viszont feltételezem, nem volt olyan feszes, hogy Baumann itt A7, A5, A4 lapokat adjon Selbst kezébe, mint korai pozíciós nyitónak - akkor azonban pont annyit ér az A7 mint az 55.

Selbst nem csodaplaya, te is írtad a turn játékát. Az A7 logikailag meg nekem érthetetlen, 55-öt miért zárta ki, miért volt esélyesebb az A7, mert az erősebb full?

@siuras: Jó ötlet, lehozok én is majd párat a padlásról jobb híján. @Axe Miskolc: Sajnálattal olvasom, pedig érdekesek voltak az írásaid, így persze érthető, hogy nem írsz :)

Grat! Szolgáltatnék olvasnivalót de nincs élményanyagom, alig-alig játszom. Ezért elnézést kérek! ;)

Én is szívesen olvasnék,de minden regulár eltünt a balfenéken...régi kártya magazinokat szoktam elővenni, de azok is majd tízévesek...

Szívesen! :) Én is szívesen olvasnék élő versenyekről beszámolókat, de nem nagyon találtam. Ha esetleg tudsz jó pókeres blogokat, oszd meg velem őket kérlek.

Köszi a postot!!...egyre ritkább az élőjátékról szóló beszámoló...pedig a legjobb reklám lenne a játéknak ha sok post lenne...de sajnos ilyen világot élünk... GL a további játékokhoz!!!