Aiiaiiyo naplója 86. bejegyzés
- 2007-12-21 09:37:37
- Aiiaiiyo
Jingle bells, jingle bells...
Olvasgattam Kiski legujabb
postjat , megirtam ezt a megjegyzesekbe, de tul hosszu lett...
Nalunk - amiota az eszemet tudom - egyutt diszitettuk a fat, anyukam mindig megcsuszott egy kicsit az
ebeddel , ugyhogy mar jo par eve vacsoranak hivjuk ;) Amikor a hugom dolgozott szenteste ejfelig, akkor elmentunk erte, es ejjel 1-kor volt az ajandekozas... Mindig volt valami uj tarsasjatek, amivel addig jatszottunk, amig kepesek voltunk meg egy ujabb szelet beiglit a szankba tomni... :)
Es ez szerencsere a mai napig hasonloan van (c:
Igaz, hogy iden
hozzank jonnek szenteste (mivel mi szolgaltatjuk a szukseges kicsi gyereket ;))
en leszek elcsuszva a fozessel, de majd addig a tobbiek diszitik a fat, szuk csaladban ajandekozunk csak (mivel a nagyobb csalad kb 30 fo...), viszont 25-en osszegyulunk nagymamamnal, aki egy nagyobb lagzira valo kajaheggyel keszul...
Igazabol ez a karacsony egy jo apropo arra, hogy talalkozzunk, beszelgessunk, hiszen mar mindenkinek megvan a sajat elete, a sajat csaladja... Evente nehanyszor azert osszegyulunk igy harmincan, a csalad notagjai mindannyian egyszerre beszelnek, a ferfiak pedig egyre tobbet sundorognek az ablakba keszitett palinkasuveg fele ;)
Szoval nem jarunk a szuksegesnel tobbszor plazaba, elkapcsoljuk a radioban a karacsonyi dalokat, es ugy egyaltalan, probaljuk kerulni a rankeroszakolt "feelinget". Viszont veszunk foldlabdas fenyot, kiesszuk a papirbol a szaloncukrot es a felevesnek az lesz az ajandek, hogy szetcsocsalhatja a csomagolopapirt ;)
Ja, es vettem egy Rizikot!