OPHU - a legrégebbi magyar online póker közösség.

Első két cikkem olvastán már valószínűleg rájöttetek, hogy nem ezekből fogjátok megtanulni, hogy miként játszatok A-Q-t korai pozícióból. Nincsenek ellenemre az ilyen cikkek se, de épp elég ilyen, stratégiákkal foglalkozó írást lehet találni. Azt kérdeztem tehát magamtól, mit tudnék én még mondani? Mit írhatnék, amiről más még nem írt? Úgy döntöttem, a póker nem kézzelfogható velejáróira koncentrálok - hogyan lehet megélhetés szintű pókerezés mellett egy még egészséges életmódon fenntartani? Ez olyan dolog, mint a hold'em maga. Egyszerűnek tűnik, de valóban sikerre vinni már másik történet.

A világon nagyon kevés ember, ha van egyáltalán ilyen, képes egy optimális szintű koncentrációt megtartani, nap nap után. Mindenkinek vannak olyan időszakai, amikor egyszerűen nem tud koncentrálni. Én sem vagyok kivétel. Ahogy idősebb lettem, kevesebb ilyen nappal szembesültem, de előfordul ma is, ha túl keményen hajtok.

Tinédzserként heti 40 órát játszottam (napi 8 órát, heti 5 napon keresztül). Fiatalként és viszonylag tapasztalatlanul meggyűlt a bajom a türelemmel is. A tight játék (csak erős lapokkal való játék - a fordító) utalmas volt! De tudtam, hogy fegyelmeznem kell magam, ha nyerni akarok. Ez sikerült is - többnyire.

Mégis, négy-hat hetente egy napra elengedtem magam. buli napot hirdettem, amikor 8 órán keresztül sutba dobtam minden óvatosságot, és emeltem minden valamirevaló lapra. Persze, ez nem volt feltétlenül a lehető legokosabb játék, de az ezeken a napokon szerzett tapasztalat megérte a pénzt. Ezek a napok sok dologra megtanítottak az asztalnál magamról kialakított kép hasznosságáról, és a játék irányításáról. Az "őrült" játékomat látva, például amikor J3 offsuittal hívtam három emelést, jópár embert taszítottam olyan állapotba, hogy percekig magukban motyogtak.

Teljesen őrült voltam preflop, ugyanakkor amit a többi játékos nem vett észre, hogy utána viszont már jó döntéseket hoztam. A flop után alig blöfföltem, mivel úgyis hívtak volna. És hívtak is, miközben nekem összejött két pár Q-5, vagy 9-4-gyel, vagy valami hasonlóval. A buli nap beleégett az ellenfeleim emlékezetébe, és a hónap többi napján is eszerint kezeltek, miközben én elsőrangú játékot játszottam. Mindig emlékeztek rá, milyen "rosszul" játszottam aznap, és mindig úgy kezeltek, mint egy őrültet.

De a buli nap igazi értéke a stressz levezetésében rejlett. Jó érzés volt mulatni egyet. Arról nem is szólva, hogy ezeken a napokon is voltak kimagasló eredményeim, mert az ellenfeleimet annyira befolyásolta a játékom, hogy még nálam is rosszabbul játszottak. Igaz, közben ők is jól érezték magukat.

Nem feltétlen javaslom, hogy ti is próbáljatok meg ilyen napokat bevezetni, valószínű jobban jártok, ha inkább pihenjetek helyette. Ilyen játékot játszani nem egyszerű, sokkal több nehéz döntést kell meghozni, mint normális játéknál, ami túl sok hibához vezethet. Elég kétélű fegyver ez. Vízkereszt lehet egy igazán jó játékosnak, de igencsak elveheti a többiek kedvét.

Sokat köszönhetek ezeknek a napoknak. A sok agresszívan játszott partinak köszönhetően jelentősen fejlődött a helyzetfelismerő képességem - szükségem is volt rá, hogy a felszínen maradjak. Igazából itt formálódott meg a pot és no limit stratégiám, a normál asztalos játékokhoz és a versenyekhez egyaránt.

Ha képes lettem volna robotként funkcionálni, nem lett volna szükségem ezekre a buli napokra, mindig elsőrangúan játszottam volna, és szedtem volna a pénzt - de én is csak ember vagyok. Ilyenkor kiélhettem magamból minden hajlandóságot, a türelmetlen, rossz játékra, és megkönnyebbülhettem. Másnap tiszta elmével kezdhettem és egy darabig nem kellett attól tartani, hogy legyűr a feszültség.

Manapság, bevallom, már más módszert használok a stressz levezetésére - szuperszatelitek! (Rendkívül kis buy-in, sok induló, kevés továbbjutó a normál versenyre. - a fordító) Nem vadul játszom, vagy vetem bele magam a blackjackbe, hanem ilyeneken indulok. Amikor úgy érzem, belefáradtam a normál játékba, fogok 100 dollárt és beülök játszani egy szuperszatelitbe. Ilyenkor aztán emelek 7-2-vel, all-in megyek a blindon, vagy akármi. Sokszor 10-15-ször is újratöltök (rebuy), attól függően, meddig tart, míg összeszedek egy tisztes zsetonmennyiséget. Mert, ha minden leosztásban játszol, előbb vagy utóbb sokat fogsz nyerni. Persze, a rebuy lehetőség elmúltával már visszaveszek és normálisan játszom.

A buli napok remek szórakozást nyújtottak régen. Ahogy, amit most játszom, ez a megoldás nem volna hatékony. Ami azt illeti, az ellenfelek kicsinálnának. Szóval, a buli nap már a múlté. De el nem tűnt, csak szuperszatelítekké alakult.
Daniel Negreanu ©
A cikk eredetileg a CardPlayer magazinban jelent meg.