Layne Flack

2008 júniusában Layne Flack győzött a WSOP 1500$ Pot limites Omaha versenyén, 577 725$-t nyert, és egy karkötőt. A hatodikat. Mindössze hat embernek van több WSOP karkötője ennél: Phil Hellmuth-nak, Johnny Channek, Doyle Brunsonnek, Johnny Mossnak, Erik Seidelnek és Billy Baxternek.

Layne Flack 1969. május 18-án született Rapid Cityben, Dél-Dakota államban, de Montanában nőtt fel. Flacket a nagyszülei tanították meg kártyázni, de igazából akkor került közel a pókerhez, amikor a középiskola után, 1987-ben osztóként kezdett dolgozni.

1991-ben főiskolára ment és egy deadwoodi kaszinóban kezdett dolgozni. (Wild Bill Hickok és Calamity Jane is ehhez a városhoz köthető.) Munka után egy másik kaszinóba járt pókerezni, de egy idő után otthagyta miatta a munkáját, hiába várt rá előléptetés - túl sok időt vett igénybe a játék. Eredetileg azért kezdett pókerezni, hogy fizesse a tandíjat, de hamarosan a főiskoláról is kilépett, és hivatásos pókerjátékos lett.

1993-ban a barátnőjével Renóba költözött, és egyre nagyobb alapon játszott, sikeresen. 1995-ben született egy kislánya, Hailey, és a családjával visszaköltözött Montanába.

Ismét egy kaszinóban dolgozott, része volt az ottani kártyaterem megnyitásában, és persze játszott. Ő is elkövette a hivatásos pókerjátékosok szokásos hibáját, többet foglalkozott a munkájával, mint a családjával - 1997-ben már egyedül jött Las Vegasba.

1998-ban költözött végleg Las Vegasba, és egy ideig úgy tűnt, hogy minden arannyá változik, amihez hozzáér. Aztán persze rosszabb napok jöttek, de szerencséjére találkozott Johnny Channel:

"Miután Vegasba mentem, játszottam egy versenyen, amit megnyertem, és beültem egy Omaha játékba, amit szétzúztam. Chan rám nézett, és azt mondta:
- Hűha, kölyök, honnan jöttél?
Amikor 3 vagy négy hónap múlva visszamentem, le voltam égve, és Chan azt mondta:
-Hé kölyök, miért nem alszol egy kicsit, holnap befizetlek egy versenyre.
Játszottam a versenyen a World Seriesen, és épp akkor jött oda hozzám, amikor két ász volt előttem felfordítva, a másik fickónál A-K, és T-J-Q flop jött. Lenéztem, vagy 600 zsetonom maradt, de nem is tudtam róla, azt hittem, kiestem. Chan megrázta a fejét, és elsétált onnan, miközben valami olyasmit gondolt: 'Hát igen, megint rossz lóra tettem.' Chan nyolc órával később visszajött, és én a döntőben voltam, a zsetonok 48 százaléka előttem tornyosult.
- Mi a fene történt? - kérdezte.
- Baby, volt egy rossz leosztásunk, ettől még nem adjuk fel!
Azóta van egy kötelék közöttünk. Sosem hagyott egyedül a sötétben. Ha hívom, odajön értem. Tudja, hogy keményen küzdök érte. 1998-ban a Rió mellett aludtam a kocsimban, és amikor Chan odaért, befizetett a versenyre. Megnyertem, nagyjából 70 ezer dollár volt, és hagyott belőle 20 ezret egy játékosszéfben, majd átment a Mirage-ba. Én elszórtam a 20 ezret, nem mentem aludni, nem csináltam semmit.
Átmentem hozzá, és azt mondtam:
- Johnny, elszórtam a 20 ezret, úgy döntöttem, hogy játszok abban a játékban.
Mindössze annyit mondott:
- Kölyök, ilyesmi már velem is előfordult. Aludj egy kicsit, majd holnap meglátjuk. Ránéztem, és azt gondoltam, vannak ilyen emberek? Attól a naptól kezdve sosem hagytam cserben Johnnyt."

A másik játékos, akinek sokat köszönhet, Ted Forrest. Flack szerint nagyon sokat csiszolódott a játéka pusztán azzal, hogy nézte Forrestet.

A pályája elején sok kritika érte a laza-agresszív stílusa miatt, mások azt mondják, csupán megelőzte a korát.

Flack így nyilatkozott a játékáról: "Amikor elkezdtem játszani, nyertem. Nem tudom, hogy csináltam. Amikor az emberek kérdéseket tettek fel nekem, olyan válaszokat adtam, ami megdöbbentette őket. [?] Mint kiderült, a limit nélküli játékban pont az ellenkezőjét kell tenni annak, amit helyesnek gondolnál. A limit nélküli hold'emben ne emelj a korongról, mert mindenki lop a korongról.[?] Sok gyengeség van a játékomban, például az unalom és a fegyelem hiánya. [...] Nem olvasok könyveket. Nem akarom megváltoztatni a stílusomat. Nem akarom, hogy befolyásoljon az, amit mások mondanak vagy tesznek. Nem beszélem meg a leosztásokat másokkal. [...] Olyan dolgokat teszek, amiket mások nem. Nem mindent lehet tanítani vagy leírni."

Flack az egyik legbeszédesebb játékos az asztalnál, sokszor szurkálódik, de állítása szerint soha senkit nem akar megbántani, ellenfelei "bőre alá hatolni".

Flack 1999-ben nyerte az első World Series of Poker karkötőjét, de 2002-ben lett igazán híres, amikor két hét eltéréssel két karkötőt is nyert. 2003-ban ismét kétszer győzött a WSOP-n, és megkapta a Back-to-Back becenevet.

Hat WSOP karkötőt szerzett, nyílt World Poker Tourt még nem sikerült nyernie, bár többször került döntőbe. Összes versenynyereménye meghaladja a négymillió dollárt.

Nagyobb győzelmei:
1999. 3000$ WSOP Pot limites hold'em 224 400$
2000. 5000$ NL hold'em (Legends of Poker) 114 000$
2002. 2000$ WSOP Limit nélküli hold'em 303 880$
2002. 1500$ WSOP Limit nélküli hold'em 268 020$
2003. WPT Pro-Celebrity Invitational 125 000$
2003. 1500$ WSOP Limites hold'em shootout 120 000$
2003. 2500$ WSOP Omaha/8 119 260$
2008. 1500$ WSOP Pot limites Omaha 577 725$

Phil Hellmuth közismert szuperegójáról, de "Limit nélküli hold'em géniusz"-nak nevezte Flacket. Ahogy ő mondta, "egészséges tisztelet" van benne 'Részeg Flack' iránt. Layne Flack ugyanis mindig is hajlamos volt az ivásra, és Hellmuth szerint az alkohol segítette a játékát, hozzájárult kiszámíthatatlan stílusához, és megszüntette benne a félelmet. "Nehéz megverni egy olyan fickót, aki kitűnően olvassa az ellenfeleit, és nem fél semmitől."

A versenyek mellett a készpénzes póker is jól ment neki: a Hustler tulajdonosának, Larry Flintnek az otthonában játszott, százezres kilengésekkel, a legnagyobb nyeresége 280 ezer dollár volt.

Azonban 2000-ben megkínálták ecstasyval, és az ital mellett rászokott a kábítószerre is. Így beszél arról az időszakról: "Ettől kezdve mindent kipróbáltam. Semmitől sem riadtam vissza. [...] Unatkoztam. Ki akartam próbálni dolgokat. Rengeteg pénzem volt, és sehol sem kellett ott lennem. Élveztem. De csak egy ideig lehet ezt csinálni. [..] Emlékszem a Legends of Pokerre 2000 augusztusában. Ted Forrest fizetett be. A végén Jeff-fel (Shulman) kerültem a heads-upba. Az előtte való éjszaka Ted és én fenn maradtunk és egész éjjel buliztunk. Annyira kivoltam, hogy nem tudtam magam elvezetni a kaszinóig, taxival kellett odamennem. Bár pocsékul voltam, mégis nyertem."

Bár Flack azt gondolta, ellenőrzése alatt tudja tartani az alkohol- és drogfogyasztását, a barátainak más volt a véleménye. 2004 nyarán Flack bátyja Daniel Negreanuhoz fordult - ő is Flack barátja volt, és versenyekre is be szokta fizetni -, hogy segítsen kigyógyítani Flacket a függőségéből. Negreanu 60 000$-t fizetett ki egy rehabilitációs klinikának, amelyet Flack barátnője talált. Flack egy hónapot töltött ott, és amikor kijött, Ritalint írtak fel neki, mivel az orvos hiperaktívnak találta. (Az emlékezőtehetségét is vizsgálta: Flack nem jól emlékezett a nevekre, de kiderült, hogy majdnem fotografikus a memóriája. Kiválóan fel tudta idézni a képeket - például a kártyalapokat.)

A kúra sikeresnek tűnt: 2004 őszén és a 2005-ös WSOP-n jól szerepelt, többször is döntőbe került. Állítása szerint életének egyik fénypontja a 2004-es UltimateBet.Com Poker Classic volt, de nem a játék miatt, hanem mert kilencéves lánya odarepült, hogy lássa játszani. A kora miatt csak a döntőt nézhette, és Flack ezúttal nem a pénzért és a dicsőségért küzdött, hanem azért, hogy Hailey láthassa őt munka közben.

A 2005-ben készült interjúja szerint nem kevés erőfeszítésébe került a tiszta állapot fenntartása: "Bizonyos módszerekkel fegyelmezem magam. Elvesztettem párszázezret sportfogadáson. Tehát most nem nézek sportot, így nem fogadok, és nem veszítek. Tudom, hogy ha nézek, fogadok, és nem akarok visszaesni ebbe. [...] Nem iszom, és nem csinálok semmit most, mert azt gondolom, hogy sok ember van az én oldalamon, és nem akarom cserbenhagyni őket. Minden unalmas számomra a nyerésen kívül."

Azonban 2005-ben ismét sörösdobozokkal a kezében lehetett látni a versenyeken, és ezután eltűntek a nagy nyeremények is, három év alatt 120 ezer dollárt sem keresett versenyeken. Nem lehet pontosan tudni, hogy mi történt ez idő alatt, de az biztos, hogy legalább egyszer visszaesett.

Az idei WSOP győzelem után azt nyilatkozta, hogy az előző évet az élete átgondolásával töltötte, és most már megszabadult azoktól a nehezékektől, amelyek akadályozták abban, hogy teljes erejével a pókerre koncentráljon.

Layne Flack egykori szponzorától, a Full Tilt Pokertől is megvált: 2007 közepe óta nem játszott a Full Tilten a saját nevén, és a mostani WSOP-n már nem a pókerterem színeiben indult. Bármennyit nyert, Flack kezén átfolyt a pénz, és a versenyekre nagyon sokszor mások fizették be. Tavaly azt nyilatkozta, hogy többé nincsenek támogatói, de a ruháján az All-in energiaital logója volt látható. Az All-in Johnny Chan üzlete - nagyon valószínű, hogy Flack visszatéréséhez neki is köze van. (Érdekes, hogy ő is támogat másokat: állítólag 36 százaléka volt Scotty Nguyenben a HORSE világbajnokságon.)

Amikor Katie Lindsay egy korábbi interjújában azt kérdezte tőle, hogy ha újra kezdhetné, ismét a pókert választaná-e, ezt felelte:

"A póker az egyik legkeményebb munka a világon, de rengeteg jutalommal, rengeteg tesztoszteronnal, ismertséggel, rengeteg mindenfélével jár. Azonban minden jutalommal szemben száz bukás áll. Nem vagyunk nagyon erősek, és képesnek kell lennünk arra, hogy elfogadjuk ezeket a veszteségeket és bukásokat. Sokan túl büszkék, sok ember nem bír ezzel megbirkózni. Jó érzés sokat nyerni, de nem mindig ez történik. Ez az út valószínűleg nehezebb, mint sok másik, amelyen jártam."

brian