• 2010-09-13 16:00:30
  • Móriczka és RaiseDave

Basic betsizing, lapértékelés

Most, hogy elsajátítottuk a pókerjáték alapjait felmerülhet a kérdés, honnan származnak az előnyök, mitől lesz egy képzett játékos jobb egy kezdőnél. Minden parti lejátszásakor folyamatos döntési helyzetekbe kerülünk, amikben rendre a fold, check, call, bet, illetve raise opciók állnak rendelkezésünkre és ezek közül kell kiválasztanunk a legjobbat, azt amivel hosszútávon a legtöbbet kereshetjük. A legnagyobb várható értékű lépést kell megtalálnunk. A call és fold várható értékét már megtudjuk határozni, most nézzük a bet (adott esetben raise) várható értékét.

Vegyük észre, hogy a bet opció több lehetőséget is magában foglal, minthogy tetszőleges méretűt hívhatunk. Ezek az eltérő hívásméretek különböző várható értékekkel bírnak.

A ♦K lapokkal jutottunk el a ♦9♦7♣2♥3♦4 riverre ellenfelünk ♥7♣7 szetje ellen. A pot $100 és mindkettőnk előtt további $200 van. (Mi tudjuk ellenfelünk lapját, de ő nem lehet benne biztos, hogy épp flössünk esett le, vagy nála van a nyerő kéz) Megfigyeléseink alapján ellenfelünk egy

A) 45$-os hívást mindig meg fog adni

B) 75$-ost gyakran (65%-ban)

C) 100$-ost ritkábban (30%)

D) 200$-os allint pedig 10%-ban adja meg.

Melyik hívással járunk a legjobban?

A) EV(bet $45)=1*45$=45$; biztos 45$-t nyerünk

B) EV(bet 75$)=0.65*75$=48.75$-t nyerünk átlagosan.

C) EVbet 100$=0.3*$100=30$,

D) EV(allin)=0.1*200=20$.

Tehát a legprofitábilisabb megoldás a B) 75$-os hívás. Nem szabad azt a hibát elkövetni, hogy azt a legmagasabb hívást próbáljuk megtalálni amit ellenfelünk még biztosan megad, hanem itt is a hosszú távú profitunkat maximalizáljuk.

Ezzel választ kaptunk arra, mitől lehet egy játékos jobb a másiknál. Ha valaki a C) megoldást választja, - bár ő is megnyeri a kasszát és riveren a 30$-t hosszútávon - de a jó játékoshoz képest 18.75$-t veszít.

A river hívás méretezéshez (bet sizing) hasonlóan teszünk a turnon és a flopon is figyelembe véve, hogy a húzólapoknak ne adjunk oddsot (a 0 EV-nél nagyobbat hívjunk), megbecsülve hogy ennél nagyobb hívásokra milyen valószínűséggel fogunk callt kapni.

GYAKORLATOK:

1) Mekkora az $55-os hívás várható értéke, ha a pot $100, lapunk ♥A ♦A, board ♦J ♠T ♣5♠4 ellenfélnél ♦K ♦Q van és hívásunkat 100%-ban megadja?

2) Mi a legjobb opciónk ha lapunk ♠6♠7, pot $100, board ♥5 9♣K, ellenfelünknél ♦A ♦K van és $20-t hív és még előtte van 200$?

3) Mi a legjobb opciónk ha lapunk ♦A♣A, pot $100, board ♠A ♣K ♦9♦8 ♠2, ellenfelünknél ♥A ♥K van és a 140$-jából 100$-t hív?

A GYAKORLATOK MEGOLDÁSAI:

Vizsgáljuk meg a következő példát:

Mindenki dobott és a kisvak ♣8♥8 -al 4$ -ig emel 100$-ból. Lapunk ♠A♦9. Mi itt a helyes lépésünk?

Ha csak a preflop equitynket nézzük (42.9%), akkor a pot odds alapján (3$-t kell megadnunk az 5$-ra 37,5%) a call lenne a jó döntés. Azonban ez téves eredményre vezet, ugyanis eddigi példáinktól eltérően ellenfelünk itt nem került allin, hanem 96$ még előtte marad. Ha flopra nem jön párunk, akkor az esetleges hívása (és mindig hívni fog, mivel nyílt lapokkal játszunk) után mi dobásra kényszerülünk úgy, hogy nem játszottuk ki a preflop equitynket (nem jött le mind az öt lap, amire a preflop equity vonatkozik).

Flopon folytatni csak akkor tudjuk ha legalább párt kapunk . Ennek a valószínűsége: 1- (44 / 50) * (43 / 49) * (42 / 48)=0,324 (32,4%) ahol a kivonandó annak a valószínűsége, hogy nem kapunk semmit a flopra

Mivel ez kisebb, mint a kínált pot odds így a megadott feltételek mellett a dobás a megfelelő választás.

A fentebb említett 32,4% úgy áll össze, hogy;

Drillt 1,3%-ban, két párt 2%-ban, és 29.1%-ban egy párt, amiből csak 20% a top pár (az asztalon lévő legmagasabb lappal alkotott pár). Tehát ezzel a lappal leginkább egy pár kialakítására számíthatunk, ami az abszolút laperő sorrendben nem foglal el túl előkelő helyet. Illetve ha top párt alakítunk ki, könnyen dominálva lehetünk (9-es top pár esetén overpárok, ász top pár esetén pedig a kísérőnk – továbbiakban kicker- lehet kisebb, mint ellenfelünkké.)

Példánkban az A9o- val ritkán tudtunk olyan erős kezet létrehozni mint például a flös, a sor, a set (kézbe párhoz a harmadik lap), valamint top pár top kicker (TPTK) kialakításához is vannak jobb lapok. Nézzük tehát, hogy preflop milyen lapokkal maradjunk játékban és azokkal milyen céllal szállunk harcba, minek a floppolásába reménykedhetünk;

Overpárok (a flop legmagasabb lapjánál nagyobb kézbe pár): Azok a preflop induló lapok tartoznak ide, amikkel az esetek nagy részében nem jön flopra a párunknál magasabb lap.

AA (100%), KK (79,3%), QQ (50,4%)

Top pár top kickerek, top pár good kickerek: Fontos, hogy mindkét lappal számottevő esélyünk legyen top pár kialakítására (zárójelben annak a valószínűsége látható, hogy flopra top párt, vagy jobbat alakítunk ki):

AK (32,8%), AQ (30,2%), AJ (27,9%)

KQ (28%), KJ (25,7%)

QJ (23,7%)

Két párt,vagy drillt minden lap ugyanolyan eséllyel floppol, ez alapján nem lehet különbséget tenni.

Setek: minden pocket párral egyenlő valószínűséggel (11,8%) floppolunk setet, vagy jobbat (full, póker). Érdemes ezen belül is két kategórát megemlíteni, minthogy további pocket párokkal (PP) is jó eséllyel alakíthatunk ki overpárt (20%-nál gyakrabban):

JJ-88 (közepes PP-k)

77-22 (alacsony PP-k)

Ahhoz, hogy sort, vagy flöst kialakítsunk, először drawt szeretnénk floppolni. Annak a valószínűsége, hogy egy suited lappal (93s) flopra 9 outos flösdrawt alakítsunk ki 10,9%, nyolc outos sorhúzót egy connectorral (78o) pedig 9,7%-ban kapunk a flopon. Mivel ezzel korántsem lesz még kész lapunk, így ezek a valószínűségek túl kicsik ahhoz, hogy alátámasszák ezen lapok megjátszását. Érdemes tehát olyan lapokat kiválasztanunk ebből a célból, amiknek együttes esélyük van mind flös, mind sor, és esetleg top pár kialakítására is (ezenkívül overcardok is segíthetik az esetleges top párok túlhúzását)

QJs, JTs (~20%-ban floppol drawt és ~20%-ban top párt)

T9s-54s (~20%-ban draw)

KTs, QTs (~16% draw, 23% top pár)

J9s-64s (18,5% draw)

Q9s-74s (15,5% draw)

ATs-A2s (10.9% draw és mindig van mellé egy overcard valamint az ász miatt legalább 20%-ban top pár+)

Ezeknek a hozzávetőleges ismerete fontos mind annak eldöntésében, hogy megnyissuk a potot, illetve tartsuk-e egy másik játékos emelését.

Fontos, hogy kezünk erejével tisztában legyünk postflop is, nem csak preflop. Tudnunk kell gyorsan felmérni, hogy adott boardon milyen erősek vagyunk, melyik lapok vernek és mi melyik lapokat verjük (relatív laperő). Ehhez meg kell tudnunk állapítani, hogy az adott boardon melyik az éppen legerősebb lap(nuts).

Ezt a legkönnyebben úgy lehet felmérni, hogy először megnézzük, hogy pározódott-e az asztal; pározódott asztalon mindig a legmagasabb asztalon lévő párral vagy drillel kialakítható póker lesz a nuts. (kivéve ha van a boardon straight- illetve royalflush lehetőség):

Ha nincs, akkor azt vizsgáljuk meg, hogy van-e lent 3 (vagy több) egyszínű lap: olyan boardokon, ahol lehetséges flush van lent, ott mindig az adott színű A vezetésű flush (nutflush) lesz a legerősebb lap. (kivéve ha van a boardon straight- illetve royalflush lehetőség):

Ha az előző esetek közül az egyik sem áll fenn, akkor a következő lépés megnézni, hogy van –e az asztalon sorkiállás: ekkor mindig a lehető legmagasabb lappal létrehozható sor lesz az aktuális nuts:

Ha ezek közül egyik sincs, akkor kivétel nélkül mindig az asztalon lévő aktuális legmagasabb laphoz tartozó set lesz a legerősebb lap:

A relatív laperőnk utcánként változhat , emiatt utcánként újra kell értékelnünk azt:

Amint láthatjuk floppon csak a király set ver, és mi verjük az ötös settet, kétpárokat, valamint ezeknél gyengébb kezeket.

Turnon már változott a helyzet. A legerősebb lap itt a ♣7♣9, amit a ♣7♣4követ (straightflush), majd az A-os flössök következnek (♣A♣X, ahol az x tetszőleges lapot jelent), aztán a király vezetésűek és így tovább. Ezután jön a két féle sor (79,74), setek, két párok és párok. Mint látható sokkal több lap ver bennünket mint floppon, tehát a relatív laperőnk gyengült. ahol az x tetszőleges lapot jelentenek

Riveren fullunk lett, így már csak a straighflössök, a póker (55), valamint a királyos full (KK) ver. Figyeljük meg, hogy az abszolút laperő flopról turnre nem változott, de riveren nagyobb lett (setfull), míg a relatív laperő flopról turnre gyengült és riveren újra erősödött.

GYAKORLATOK:

Állítsuk fel az alábbi boardon a relatív laperő sorrendet:

  1. Gyakorlat

  1. Gyakorlat

  1. gyakorlat

A GYAKORLATOK MEGOLDÁSAI:

Tobet

Pontok: 4.9 (pontozók száma: 35)
    SH Pókersuli III. - Basic betsizing, lapértékelés
    16
    2011-02-05 15:18
    A matek mindig elbonyolítja, pedig megy ez JPÉ-vel is :)
    JPÉ képlet: amennyit be kell tennem a játékban maradásra, osztva azzal, amennyi lesz a pot. A példában hármat kell betenni, igy 8 lesz a pot. Sztem ez a legegyszerübb :)
    (JPÉ=Józan Paraszti Ész)
    De szóljatok, ha kisiklottam valahol a matekdzsungelben.
    ----------

     "50%-om van ellened" - jah, igen. Vagy lemákolsz, vagy nem...

    15
    2011-02-05 15:08
    Köszi mindannyiotoknak, így már tiszta!

    Ettől a mondattól jött a megvilágosodás: Az emelés mértéke osztva az emelés előtti Pot + az emelés mértékének kétszeresével.

    A II. leckében a képletből az nem rögzült be, hogy emelés előtti pot és ez ennél a példánál jól megkavart. Hála nektek, legalább már átlátom az egészet, már csak gyakorolni kell...

    És így utólag már az is világos lett, hogy amire hivatkoztam első gyakorlat megoldására, az nem POE számítás, hanem EV.
    14
    2011-02-05 14:15
    Ha a kisvak 4 dollárig emel, az úgy néz ki, hogy betesz még fél dollárt, hogy ő is egy dollárral legyen bent és erre emel rá 3 dollárt. (Összesen 3,5 dollárt rakott be a kisvakon felül.) Mivel nekünk csak 3 dollárt kell megadni, ezért ő 3 dollárt emelt (4 dollárig.)
    A pot odds-ot úgy számolják, hogy az általad berakott pénz a kialakult kasszának hány százaléka lesz.
    A Sinerit által leírt számítás a jó, tehát: Pot Odds: 3 / ( 2 + 2 * 3 ) = 37,5 %
    (Az emelés mértéke osztva az emelés előtti Pot + az emelés mértékének kétszeresével.)
    13
    2011-02-05 13:50
    Ezt most én sem értem sajnos.

    Sinerit: Azt írja a példa, hogy az ellenfél 4-ig emel, Te pedig úgy számoltál, hogy 3.5-öt emel, amiből 0.5 a vak kiegészítése.

    A példa alapján, mivel 1 van előttem, és 0,5 az ellenfél előtt, ha 4-ig emel, úgy az én vaktétemmel együtt 5$ a pot. Ez eddig rendben is van. Ez viszont azt jelenti, hogy az ellenfél 3.5$-t emelt a vaktétje kiegészítésén felül. Mivel én már bent vagyok 1$-al, ezért a 4-hez csak 3$-t kell megadnom.
    Tehát amikor az esélyt számolom, akkor a pot már 5$ és nem 2$ (1.5 a vakokkal + 0.5 a kiegészítéssel) ahogy írtad, és így tényleg nem jön ki a II. leckében megadott képlettel.

    Jerome9-nek szerintem az tűnt fel ami nekem is, hogy a II. leckében megadott képlet tartalmazza a saját megadásunkat is az esély kiszámításánál, amíg a III. leckében ezt nem számoljuk hozzá a nyereséghez.
    Ahogy Kosto15 is írta: " a pot jelenleg 5$ és 3$-t kell megadnod. PO=3/(5+3)= 0,375"

    ...és ahogy itt az első gyakorlat megoldása sem tartalmazza: EV(bet)= (0,88*155)+(0,12*-55)=129,8$

    Most akkor melyik a helyes számítási mód?
    Csak mert azok a számítások (amiket eddig olvastam) amik az arányszámokon alapulnak és nem a százalékos értékeken, azok is kihagyják a pot odds-ból a saját tétünket, hiszen az nem nyereség abban a pillanatban amikor számolok, hanem azt az összeget teszem kockára és a pot-ot plussz az ellenfél megadását könyvelhetem el nyereségként.
    12
    2011-01-26 14:13
    A II. cikkben lévő képlettel is ki tudod számolni a Pot Odds-t.

    Az emelés előtt a Pot $1.5 ( kis vak, nagy vak).
    Ez után az ellenfél emel $3.5-t, ebből $0.5 még a vaklicitkörben betett emelésünk megadása, tehát itt a kasszába számolod, és a tényleges Bet $3 a preflop körben.

    Pot : $2 ($1.5 + $0.5 )
    Bet: $3

    Pot Odds: 3 / ( 2 + 2 * 3 ) = 37,5 %
    11
    2011-01-16 10:41
    a pot jelenleg 5$ és 3$-t kell megadnod.

    Ez így van, ugyanakkor azt nem értem, hogy miért ezt a képletet kell használni,amit használsz.

    A II. cikkben megadott képlet: PO=B/(P+2B)

    vagyis a bet osztva a pot plusz a bet kétszeresével, vagyis

    PO=3/(5+2x3)=0,2727.
    10
    2011-01-06 11:19
    a pot jelenleg 5$ és 3$-t kell megadnod. PO=3/(5+3)= 0,375
    9
    2011-01-03 11:25
    A gyakorlati feladat első példájánál, (88 vs A9o) a pot odds nekem 27%, ami kisebb,mint az equvity.
    8
    2010-11-16 12:48
    A példában megoldásból lemaradt a következő:

    Lyuksorunk van, tehát a floppon az equitynk 16%, a pot oddsunk 20/140=14,3% POE , de mivel csak 1 utcát látunk (nem játszuk ki riverg az equitynket) így az equitynk csak ~8% turnig, tehát nincs meg a PO-nk és mínuszos lenne a megadásunk (itt ugye nem beszélhetünk IO-ról, mert ellenfelünk is látja a lapunkat.)



    A 4szeres (4 out=16%) szorzás equity számolására nem tökéletes, de a kezdők így tudják a legjobban megtanulni és később már úgyis berögzülnek a pontosabb értékek

    Köszönjük az észrevételeket.
    7
    2010-11-16 11:05
    Üdv!

    Nekem is ugyan az a problémám a 2. példánál.
    A PokerStove-val számolva 20% az equitynk:
    ext results appended to pokerstove.txt

    990 games 0.031 secs 31,935 games/sec

    Board: 5h 9c Kc
    Dead:

    equity win tie pots won pots tied
    Hand 0: 20.303% 20.30% 00.00% 201 0.00 { 7s6s }
    Hand 1: 79.697% 79.70% 00.00% 789 0.00 { AdKd }


    Ha hasonlóan számolunk mint az 1. példánál, a következő jön ki:

    EV(call)= (0,2*120)+(0,8*-20)=8$

    Vagyis pozitív várható értékű a flop call.
    6
    2010-10-15 14:49
    A cikk elején a második gyakorlathoz lenne kérdésem:

    2) Mi a legjobb opciónk ha lapunk 67, pot $100, board 5 9K, ellenfelünknél A K van és $20-t hív és még előtte van 200$?

    Megoldás: Lyuksorunk van, tehát a floppon az equitynk 16%, a pot oddsunk 20/140=14,3% POE megadásunk mínuszos lenne.

    Kérdésem hogy miért fold, hiszen nagyobb az equitynk a pot oddsnál, ráadásul ha pokerstoveval számoljuk ki akkor 20%-ot ad nem 16%-ot. Nyilván nem tudjuk még mi lesz a turnon, lehet újra emel az ellenfelünk, de hogy ott mit teszünk azt majd ott döntjük el nem? Továbbá még $200 van előtt amit könnyen betehet egy leeső nyolcasnál.
    5
    2010-09-19 19:21
    Ironka:
    Nem nagy időveszteség, egy idő után már ránézésre ki lehet számolni a pot oddsot. (fél pot 25%, 3/4 pot 30%, stb...)
    Nem baj, ha valaki bemagolja a húzók equity-jét, de jó, ha látja mögötte a koncepciót és megérti, hogy miért annyi. Ezért tanácsoljuk a kezdőknek ezt a megoldást.

    De jól látod, köszi az észrevételt, hamarosan javítva lesz.

    Mindenkinek köszönjük a dicséreteket, ezért megéri csinálni :)
    4
    2010-09-18 15:34
    Riszpekt, nagyon jó az egész sorozat, én sok mindennel nem voltam teljesen tisztában. Azt szeretném megkérdezni, hogy ha az outokat az itt ismertetett százalékos módszerrel számoljuk, akkor a pot oddsot hogyan, mert ott az 1/x vagy az (x-1 az 1-hez odds) a kézenfekvő és akkor azt még át kell alakítani százalékosra. (Eddig én az outoknál a bemagolt oddsokat használtam). Ez nem nagy időveszteség online játéknál?

    A másik meg. Én látom rosszul vagy az 1. és 3. feladatmegoldásnál tényleg kimaradtak a 4-es és 6-os drillek az erősorrendből?

    Köszi a választ. :)
    3
    2010-09-14 11:33
    Precíz munka, szép!
    2
    2010-09-13 23:57
    Hát ez nem lehetett más,csak 5 pont! Adtam volna többet is... ha lehetne...
    ----------

     

    1
    2010-09-13 22:28
    Hát ez így nagyon komoly. Köszönet, és grat a cikkhez.