Kopi naplója 378. bejegyzés

Valahol akkor hagytam abba, amikor félidőnél jártam a 90 napos fogyókúrában.
Nem csigázom tovább a kedélyeket, jelentem sikerült sokadik nekifutásra végigtolni.
Elvileg azt írták 20 kg-t lehet vele ledobni, ha mindent pontosan betart az ember. Én kisebb csalásokkal végül -18-at adtam le. BAZINGA!
Nem is. Végig csináltam ez tény, ennek nagyon örültem, bár mivel tényleg csaltam, és nem is keveset ezért a fogyás nem lehetett ilyen mértékű. 6.5 kg ment le, tehát kerek 80 lettem a végére. Viszont a testem picit átalakult, köszönhetően annak, hogy június-júliusban szinte végig biciklivel jártam illetve a teniszpartnereim is kitartottak a legnagyobb kánikulában és szúnyoginvázióban is, így az is rendszeresnek mondható mozgás lett. (mondjuk amikor JUSTrngSAVEu-val bevállaltuk ketten a délután 15.00-ás időpontot, 35 fokban, akkor negyed óra után árnyékban majdnem elájultam...)
Aztán jött az augusztus, amikor is újra étrendem részei lettek sajnos a cukros üdítők. De persze nem csak ez a baj, hanem újra elkortyoltam néhány energiaitalt, pedig az tömény méreg. Ráadásul a biciklim defektes lett augusztus elején és azóta nem volt időm megjavítani. :(
Így nem csoda, ha visszahíztam kb. 3 kg-t. :(
De nemsokára vége a lazsálásnak, újabb 90 naposba kezdek, nem is annyira a fogyás miatt (bár szívesen leadnék 10-15 kg) hanem, mert amikor a 90 napost tolom, akkor nagyjából rendszeresebben étkezem, mint egyébként, több gyümölcsöt, salátát fogyasztok. A cukrot számüzni fogom, illetve mozgásilag futni szeretnék újra. Tavaly ősszel nagyon jó volt, meg is lepődtem magamon, hogy milyen lelkes voltam.
Teniszezni szerencsére folyamatosan járunk, nagyon jó kis sport. Próbálok majd egy kicsit több időt szakítani rá, mert jó lenne egy-két (20-30) órát venni, szakképzett edzőtől, nem csak a többiektől ellesni az ütőfogást. :) (ráadásul rájátszanak a fonákomra, amit képtelen vagyok szándékosan visszaütni, ha nagyritkán sikerül, akkor azt csak mákolom. Ez tarthatatlan. :D)
A múlthéten sikerült találnom cipőt is végre, eddig egy régi szakadt edzőcipőben toltam, ami elég kényelmetlen volt, nade majd mostantól. :D

A bicajt is akarom tolni újra, mert egyrészt beköszöntött az iskolaszezon, amiből következik, hogy tele vannak tömegekkel a tömegközlekedési eszközök. Rossz. Másrészt, mostmár talán van annyi hely otthon ahol megtudom szerelgetni a bringót.
Ugyanis az elsődleges oka az volt a bringó elhagyásának, hogy egyszerűen nem volt annyi hely a kecóban, ahol nekiállhattam volna.
Mégpedig azért nem, mert augusztus első hetében Gyöngyi elment tánctáborba, ahova én inkább nem. Viszont én is kivettem szabadságot, de azzal a titkos tervvel, hogy amíg Gyöngyi napi 6 órában piruettezik, meg sasszézik (remélem ezek ilyen táncos szakszavak, igazából gőzöm nincs) addig én felpimpelem a kecót, hadd örüljön a bank, ha majd megkapja tölünk hamarosan, miután nem tudjuk törleszteni a törleszendőt. Frankhitel jó.
Szóval már 4. éve lakunk itt, és azóta nem volt igazából upgrade. Már nagyon ráfért, gondoltam milyen egyszerű lesz ez, kifestem jól 5 nap alatt. :)
Maga a festés egyébként nem is vett sok időt igénybe, inkább a bútorok arrébb rángatása, illetve a padló letakarása, leragasztása. Mindegy, nem részletezem, majdnem kicsúsztam az időből (ezen a héten sajnos a teniszt le kellett mondanom), de mire Gyöngyi megérkezett, addigra a festés kész volt, viszont a lakásban még káosz uralkodott.
Szerencsére a színválasztásom nem volt rossz, Gyöngyinek is tetszett. Előzetesen ugyan valamilyen barack árnyalatról beszélgettünk, de végül trópusi narancssárga lett (nyilván a választások miatt :D).
A bútorokat is próbáltam, próbáljuk lecserélgetni. A nagyszobában volt két nagy akasztós szekrény, ráadásul fekete. Ezeket el akartam tüntetni, mert olyanok voltak, mint két álló koporsó és mivel nem laknak nálunk vámpírok ezért ezek csak rontják a képet. Az egyiket sikerült is száműzni, a másik egyelőre maradt, de a kisszobában kapott helyett, ahonnan viszont kiraktam egy régi vitrines szekrényt, ami már nagyon ramaty állapotban volt. Két nagy zsák ruhát szedtünk össze, ami még használható volt, de már évek óta nem láttuk egymáson, így bedobtuk ilyen jótékonysági gyűjtőkonténerekbe.
Egy új könyvespolcot és egy új vitrint szereztünk be, már össze is vannak rakva, hadrendbe álltak.
Teljesen olyan mintha új kecóba költöztünk volna. :)
Evés közben jön meg az étvágy, szóval még egy csomó dolgot kitaláltunk menetközben, új kanapé, új íróasztal, új székek, új virágtartó, ezt ide, azt oda, új szőnyegek.
A világ pénze nem elég, szóval pókerolni kell. :)

De nem úgy mint júliusban. (figyelitek milyen ügyesen öltöm a témákat egyikből a másikba? :) A július az valami tragédia volt. Nem. Maga a Tragédia.
Minden összeesküdött ellenem, mindenki nyert ellenem, bármit csinált, vagy bármit csináltam én. Aztán már persze teljesen szarul játszottam, nem tudtam a c játékomat (nekem ugyanis nincs a vagy b, a c-vel kéne némi profitot termelni) sem hozni, a zs-vel tolóckodtam tovább. Ja és tolni kellett, mert fél éves bónusz, plusz medálból is vettem egy bónuszt, hogy hadd pörögjön egyszerre. Hát ezek tartottak szinten. Meg az, hogy amikor már teljesen magam alatt voltam akkor elkezdtem tolni kisebb versenyeket, ahol tudtam nyerni egy kicsit.
De a tény tény marad, szarul játszottam, megérdemeltem amit kaptam és még szerencsésnek mondhatom magam, hogy nem lett csőd a vége. Most nem tudom pontosan, de nem kozmetikázom az adatokat (mert akkor mondhatnám, hogy nyerő voltam :D): 100k hand, -4bb/100, és teljesen ev szerint futottam. TRAGÉDIA!
És itt már tényleg nem lehetnek kifogások, nem számít, hogy hány set vs set volt, nem számít, hogy hány floptopset vs turnölt set, hogy hány 2-5 out győzőtt le.
Ez benne van oda-vissza. Nem e miatt lett ekkora a bukó, hanem azért, mert ezek után/mellett szarul is játszottam. Erőltettem az értelmetlen blöfföket, callolok sokadszorra is vert helyzetben, nem betelek amikor kéne stb-stb. Megérdemeltem.
Viszont érdekes módon nem ment el a kedvem a játéktól. Sőt. Nagyon motivált lettem.
Biztos jobban is játszottam augusztusban (a júliusi játéktól csak jobban lehet játszani), de az is lehet, hogy egyszerűen Luigi és Dénes fulltilt prósága alkalmából most leszedték a magyar fishekről a szopóflaget. :D
Ja és hamár ilyen ügyesen rácsatoltam erre is (bár ezzel kellett kezdeni), Luigi da Bp-nek is szívből gratulálok mégegyszer, itt is a karkötőjéhez! Gg, wp!
Hát igen, amikor anno a zappában ők Iteoval az egyik asztalnál kinyomtatott handhistorykat olvasgattak és arról csevegtek, hogy melyik utcán mi lett volna a +evsebb döntés, akkor én mosolyogtam egyet, hogy ezek fanatikusokok, ez csak egy játék és közben rendeltem még egy sört Gergőtől. Lehet, hogy érdemes lett volna odaülni, legalább fülelni. :D Talán még nem késő. :)

Na majd folyt köv., mert most veszem észre, hogy ebben a posztban egyáltalán nem volt szó bebaszásról. :DDD