Drótszőrű tél
|
A video indításához kattints a képre.
|
Elmentek mára, mert felnőttek szépen.
Tegnap még az Isten óvta őket
köszvényes inú két erős kezében,
mint ősrengeteg a suta őzet.
Míg én is védtem léptüket szememmel,
könnyebbnek látszott akkor még az élet
nem riadni vízben úszva arra,
elébük a Sátán gránitsziklát görget.
Elmentek mára, sírásra áll a szám,
révedek a nem is olyan régre:
kezecskéjükkel lapát kezem fogták,
s mikor őket nem csak Isten védte,
de karom is, és eszem vértje. S most ím,
keserű lett az édes mézű szörbet,
és éjszaka rút álmot sző a kín:
elébük a Sátán gránátsziklát görget.
Elmentek már, de hazajönnek néha
Tyúkhúslevest, s ízes buktát enni.
Borissza estén jól esik a tréfa,
csak ne kéne el, hazaengedni
estére kélve, hogy akárcsak mint rég, ma
is hallhasuk a kisszobában őket
hol nem kell félnem attól,
elébük a Sátán gránitsziklát görget.
Jönnek haza, s mennek megint, hiszen
ölbe venni nagyok és kevélyek,
de a mozdulat, hogy karomban viszem
testüket, nézd, nem sorvadt el végleg,
hogy botláskor inkább hanyatt esem vélek.
Embernyire nőttek, hát Istenem, kérlek
ne kelljen már félnem attól
elébük a Sátán gránitsziklát görget.
A messze távolból néha hazaszól.
Arcára nézve csillapul lelkem.
Jön az anyja is futva a konyhából:
kisfiam, csak öltözzél melegen!
Mosolyog, szemében csillan a tenger
Tudom anya, sál, kabát, sapka, igen.
Büszke önálló férfiember.
Vigyázd helyettem az életét, Isten!
Ajánlott irodalom: Szép asszonyok egy gazdag házban
Hozzászólások...
Is-is + önző állatként egyből magunkra is gondoltunk a nejemmel
Amennyiben ez műértési megnyilvánulás volt, meg kell mondjam, a legremekebbek közé tartozik a pályafutásom során.
Mert én természetesen úgy értelmezem, hogy megjegyzésedből az elragadtatás hangja szól fennen, de az emberiség irodalomszerető többsége nyugodtan kiértheti belőle, hogy hozzászólásod egybecseng az ő finoman rejtett szánakozásukkal.
"Hajjaj!, mondta Micimackó, és megint csak: hajjaj!"
Ez nagyon megfogott, roppant módon tetszik, wp!
Van egy 11 éves és egy fél éves kisfiam, nagyon szorítóak
ezek a gondolatok már most a nagyobbikkal kapcsolatban,
aztán majd aktuálisak lesznek a kicsivel is.
Verset írni nem kell tudni :), egyszerűen vagy jó, vagy nem,
de ez gyönyörű, régen láttam sírni a páromat (megmutattam neki).
Köszi
Pistám, ezt egy darabig csinálhatod - ha a buxád engedi -, de előbb-utóbb már nem te fogsz pelenkázni, hanem valaki téged :-)
A költő korai munkásságának egyik gyöngyszemét vesszük ezúttal górcső alá, röviden.
A szerzőt/főszereplőt rémálmok gyötrik, ez ihlette a verset. Fél elengedni két fiát a nagyvilágba ezért belép egy sátánista szektába, de a patás folyamatosan egy nagy kaviccsal tartja sakkban a családot. Ezért végül a főhős átlép a konkurens oldalra és Isten segedelmét kéri.
Elfelejtettem verset elemezni. Vagy soha nem is tudtam.
Amúgy fasza költemény.
Mi Gyöngyivel azt találtuk ki, hogy másfél-két évente szülünk egy kis manót és akkor mindig lesz baba a háznál. :)
Természetesen ez nem tompítaná a fészket elhagyó lurkók iránt érzett aggodalmat.
a vers tetszik,ezt leszögezem.
az érzést nem akarom :))
az a baj, hogy már most üres a ház, ha 1-2 napig nincsenek otthon az ördögök :-(
vagy csak egyedül a kocsiban...
Zeon: Amíg eldöntöd, addig ott a tetszik gomb, használhatod egészséggel.
Nomeg erre nem lehet felkészülni, ehhez ott kell ülnöd az amúgy üres lakásban kettesben este az asszonnyal. Elkerülhetetlen.
nem tudom,szeressem vagy utáljam.
persze,hogy tetszik,csak nem akarok belegondolni,hogy egyszer én is így érzek majd :)
úgy is fogalmazhatnék: "you've made my day!"
wow. bár még csak 5 és 11 éves a két fiam, de már most tudom, érzem.....